
Közösen dolgoztak az építészek, a művészettörténészek, a tájépítészek és régészek
Fotó: Nyári egyetem a kastélyban diáktábor
Idén második alkalommal szervezték meg a gernyeszegi Teleki-kastélyban a Nyári egyetem a kastélyban elnevezésű diáktábort, amelyen egyetemisták és fiatal szakemberek vettek részt. Ugyanott szerdán megnyitotta kapuit a Nemzetközi Kastélypark Művésztelep, ahol kortárs képzőművészek alkotnak két héten keresztül.
2017. augusztus 02., 20:352017. augusztus 02., 20:35
Gernyeszegen a Teleki-kastély évről évre egye több alkotónak, építésznek, műépítésznek, képzőművésznek és művészettörténésznek mozgatja meg a fantáziáját, nyújt ihletet, hogy tovább gondolja a barokk kastély és a kastélypark nyújtotta lehetőségeket.
A Teleki Kastély Egyesület és az Arché Egyesület közösen szervezte meg a Nyári Egyetem a kastélyban elnevezésű projektet, amely egy korábbi kezdeményezésnek, a 2015-ös Gernyeszegi Nyári Egyetemnek a tulajdonképpeni folytatása.
A július 20. és 29. közötti nyári egyetem résztvevői szakértők irányításával dolgoztak.
Az idei táborban 25 egyetemista és fiatal, – építész, mérnök, művészettörténész, régész és tájépítész képzettségű – szakember vett részt Kolozsvárról, Nagyváradról, Iasi-ból és Bukarestből. A kutatómunkát és a tábor eseményeit fényképész és egy operatőr rögzítette.
Az első bemutatót gróf Teleki Kálmán tartotta, aki ismertette a tábor résztvevőinek a gernyeszegi kastélyt és a birtok történetét. A kastély építéstörténetéről és építészeti megoldásairól Anca-Raluca Majaru építész beszélt a diákoknak, Makkay Dorottya építészmérnök pedig az erdélyi barokk tetőszerkezetek titkaiba avatta be jelenlévőket. Diana Culescu kertészeti szakértő az ember és a természet viszonyáról tartott előadást, Soós Zoltán történész pedig a térségben végzett régészeti ásatásokról számolt be. A szakmai felkészítőket követően a diákok bekapcsolódtak a múlt hét végén szervezett Gernyeszegi Kastélynap programjaiba is, majd egy tanulmányút során meglátogatták a sáromberki, a sárpataki, az abafájai és a görgényszentimrei kastélyokat.
Jól sikerült az idei Nyári egyetem, sikerült befejezni a kastély építészeti felmérését
Fotó: Nyári egyetem a kastélyban diáktábor
A tábor második részében a négy interdiszciplináris műhelyben – építészeti és mérnöki, tájépítész és kertészmérnöki, építészet és művészettörténeti, valamint a régészeti és művészettörténeti műhelyekben a kutatómunkára és a felmérésekre fektettek nagyobb hangsúlyt, összehangolva a különböző szakterületeket.
A felmérést egy 3D lézeres szkenner segítségével végezték, így a diákok azt is megtanulhatták, hogyan működik ez a berendezés. A tájépítészek és kertészmérnökök a kastély körüli park helyzetét mérték fel, és javaslatokat tettek a legsürgetőbb beavatkozásokra, a történészek, művészettörténészek a műemléki értékeket dokumentálták, illetve javaslatokat fogalmaztak meg arra, hogy hol kellene régészeti ásatásokat végezni.
Magyarországról Bartalus Ildikó, Knyihár Amarilla, Őry Annamária, Gintner Csilla érkezett a szerdán megkezdődött alkotótáborba, Ausztriából pedig Dawn Csutoros, Szerbiából Gugyela Tamás, Romániából Csóka Szilárd Zsolt és Pokorny Attila. A képzőművészek mellett Schneller János és Márton Zsófia Eszter magyarországi művészettörténészek is részt vesznek a táborban.
A Nemzetközi Kastélypark Művésztelepet 2014 óta rendszeresen megszervezik, célja, a kortárs képzőművészeti alkotótevékenység támogatása és a közép-kelet-európai régióban zajló művészeti párbeszéd elősegítése. A Teleki-kastély rehabilitációjának felgyorsításához is hozzá kíván járulni azáltal, hogy az alkotótábor és kísérőrendezvényei újrateremtik a kulturális életet a kastélyban.
A művésztelep Pokorny Attila és Knyihár Amarilla képzőművészek kezdeményezésére, a Castle Art Port Egyesület és a Gernyeszegi Teleki-kastély Egyesület szervezésében valósul meg. A meghívott művészek évről-évre változó tematika mentén hoznak létre a Teleki-kastély és park inspirációjára készülő műveket. A 2017-es művésztelep alkotásainak témája a fény.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!