
Fotó: Haáz Vince
A prefektúra által indított, a telekelést ellehetetlenítő per miatt eddig nem történt előrelépés Marosvásárhelyen, a Margaréta utcában levő műemléképületek ügyében. A leromlott házsort magas kerítés védi, de mutatjuk, hogy mi maradt az egykor pompás épületekből.
2024. április 13., 12:472024. április 13., 12:47
A Margaréta utcai, Toroczkai Wigand Ede budapesti építész által tervezett házak egykoron a Székely és Réti bútorgyár tulajdonában voltak. A román törvények szerint B-kategóriás műemléképületnek minősülnek. Hosszú évekig bérlakásként működtek, majd a romák foglalták el, és lakták le ezeket. Múzeumigazgatóként és önkormányzati képviselőként Soós Zoltán többször felszólalt az épületek rendbetétele mellett, mindhiába.
2018-ban így néztek ki
Fotó: Haáz Vince
2021-ben, miután Soós Zoltán polgármester lett, állagmegóvási munkálatokat végeztek az ingatlanoknál, és
Azonban azonkívül, hogy egy magas kerítéssel óvják a kíváncsi szemek elől, látszólag semmi nem történt a helyszínen.
Fotó: Haáz Vince
A Székelyhon megkeresésére Soós Zoltán polgármester elmondta, az állagmegőrzés után derült ki, hogy
Bő három éve állagmegőrző munkálatok zajlottak
Fotó: Haáz Vince
Amikor a város telekkönyvezni akarta, a döntést megtámadta a Maros megyei prefektúra és annak akkori vezetője, Mara Togănel. „Érthetetlen számunkra, hogy miért történt ez a hátráltatás, de most már vége, mert a perben végleges ítélet született, a városnak joga van a nevére telekelni a Margaréta utcai műemléképületeket.
Kávézót szeretnénk létrehozni, a művészek számára galériákat, és bekapcsolni az épületeket a város kulturális körforgásába” – vázolta az elképzeléseket Soós Zoltán.
A műemléképületek megmentése többek között azért is fontos, mert közelükben van egy buszmegálló, amit a Víkendtelepre érkezők – így a turisták is – használnak, szomszédságában pedig egy új lakótelepet akarnak építeni az egykori bútorgyár területére, így nem maradhatnak szégyenfoltként ott a romos ingatlanok.
Soós Zoltán mandátumának elején dolgoztak rajtuk
Fotó: Haáz Vince
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
szóljon hozzá!