
Több típusú szelektív hulladékot gyűjtenek, de csak 50-60 százalékát tudják értékesíteni újrahasznosításra
Fotó: Gábos Albin
A vonatkozó törvények szerint a háztartási hulladékok legkevesebb 50 százaléka újrahasznosítva kellene végezze, az ország településeinek a többsége azonban a megszabott értéknek a felét is alig teljesíti, és Székelyföldön sem túl jó ez az arány. Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy az országos átlag fölött áll e téren, 30-40 százalékát hasznosítva újra a kidobott hulladékoknak, más városokban még ennél is lehangolóbb a helyzet.
2022. július 16., 11:452022. július 16., 11:45
„Csíkszereda az országos átlaghoz képest jól áll a szelektív hulladékgyűjtés terén, de van még hová fejlődni, hiszen nem értük még el a törvény által előírt 50 százalékos újrahasznosítási arányt” – mondta Pál Tamás, a hulladékkezeléssel megbízott Eco Csík Kft. igazgatója.
„Nagyon nehéz értékesíteni az újrahasznosítható hulladékot, a kartonnak, a PET-palacknak van kicsit jobb felvevőpiaca, az üvegért azonban csak egy lejt fizetnek tonnánként, így nagyon nehéz nyereséget kovácsolni” – magyarázta az igazgató.
„Azt is tudni kell, hogy a begyűjtött szelektív hulladékból alig 50–60 százalékot sikerül értékesíteni, a többit az égetőbe szállítjuk” – jegyezte meg az igazgató. Hozzáfűzte:
Csíkszeredában egyébként több lehetőség is adott a szelektív hulladékgyűjtésre, például a gyűjtőpontoknál kihelyezett harang vagy szekrény típusú tárolókba lehet dobni az újrahasznosítható hulladékot, a magánházaknál külön szemeteszsákokat osztanak erre a célra.
Ezek mellett különböző akciókat is szerveznek: üveg- vagy elektronikaihulladék-gyűjtést. Újdonságként Pál Tamás elmondta, hogy
Noha a háztartási hulladék legkevesebb 50 százalékát kellene újrahasznosítani, ez a valóságban jóval kisebb mértékben sikerül
Fotó: Székelyhon
A csíkszeredaihoz hasonlóan jár el a székelyudvarhelyi hulladékkezelő cég is, ugyanis a szelektíven gyűjtött hulladék 50–55 százalékát újrahasznosító gyárakba juttatja, a maradékot égetőbe viteti, amely energetikai újrahasznosításra kerül.
„Az RDE Harghita Kft. a teljes lakosságra kiterjedő szelektív hulladékgyűjtő rendszert üzemeltet.
– osztotta meg Zörgő Noémi, a székelyudvarhelyi városháza sajtófelelőse. Hozzátette, a szelektív gyűjtést ösztönző kampányok részeként a szelektív gyűjtés fontosságát tudatosító plakátokat helyeztek ki a város több pontján, valamint a gyűjtőpontokon, lépcsőházakban, továbbá szórólapokat terjesztettek a kertes házaknál. Ugyanakkor a szolgáltató szakemberei tudatosító kampányokat végeznek az oktatási intézményekben is, valamint sor került tömegeket megmozgató kezdeményezésekre is, mint amilyen a Kupakmozaik és Kupakszív akciók voltak.
– sorolta a lehetőségeket a városházi szóvivő. Hozzáfűzte, hogy évente két alkalommal szerveznek használt elektronikai hulladékgyűjtési kampányt. Ilyenkor a használt étolajat is gyűjtik. „Tavaly óta ezt egyébként állandóan le tudja adni a lakosság a város több övezetében elérhető gyűjtőpontoknál.
– hangsúlyozta. Az előírások szerint továbbra is érvényben van a végleges lerakásra kerülő hulladék után fizetendő illeték, amely tonnánként 80 lej. Áprilisban 869, míg májusban 855 tonna hulladék került lerakásra, ami 69 542, illetve 68 417 lej illetéket jelentett.
Marosvásárhelyen a begyűjtött szelektív hulladék 60 százalékát tudják újrahasznosítani, ez az arány hasonló, mint Csíkszereda és Székelyudvarhely esetében. A magánházaknál szintén a kiosztott zsákokba gyűjtheti a lakosság a szelektív hulladékot, a módszer ugyanaz, mint a többi város szolgáltatója esetében. Mint Borsos Csabától, a marosvásárhelyi városháza sajtószóvivőjétől megtudtuk:
Májusban a lakók 51,33 tonna műanyagot, 56,45 tonna papírt, 42,88 tonna üveget, valamint 86,25 tonna szerves hulladékot adtak le.
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI
Sepsiszentgyörgyön a Tega Rt. gyűjti be a hulladékot és szállítja a lécfalvi hulladékkezelő központba az Eco Bihor Kft.-nek, amely értékesítheti a szelektív hulladékot. Előbbi cég munkatársától megtudtuk, hogy
Országos viszonylatban, a csíkszeredai adatokhoz hasonlóan ez egy jó aránynak számít. Sepsiszentgyörgyön egyébként a tömbházas övezetekben 110 szelektív-hulladékgyűjtőpont működik.
A kertes házban élő lakók számára két különböző színű zsákot biztosítanak. Különböző kampányok során is gyűjtenek be szelektív hulladékot, például ettől az évtől három alkalommal szerveznek üveggyűjtési akciót.
A program vidéken is nagyon jól működik, a településekre évente négy alkalommal látogatunk el a lomokat összegyűjteni. Az elektromos hulladékért 0,35 lejt vonunk le a számla értékéből, az üveghulladékért pedig fél liter sört adunk” – magyarázta. A Tega Rt. áprilisban 603 tonna szelektív hulladékot gyűjtött be, májusban pedig 632 tonnát.
Csatlakozva az országos szintű energiatakarékossági mozgalomhoz – amelyre az energiaügyi minisztérium kérte fel a lakosságot és a nagyfogyasztókat –, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is visszafogja energiafogyasztását.
Magyar Menyasszony címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, ahol nem csak az elmúlt 500 év menyasszonyi ruháit, levelezéseket tekinthetik meg az érdeklődők, hanem történetekkel is gazdagodnak.
Elkezdődött a pótérettségi írásbeli szakasza: Székelyföldön majdnem kétezer diák vizsgázik. Hétfőn a román írásbelivel kezdik. Egy romántanár tanácsokat is ad a román nyelv gyakorlásához, amelyhez elengedhetetlen az élő román beszéd gyakorlása.
Nicușor Dan államfő pénteken visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését lehetővé tevő törvényt.
A kormány pénteken megteremtette a jogalapot arra, hogy a Transelectrica az országos villamosenergia-diszpécserszolgálaton keresztül augusztus 31-éig biztonsági intézkedéseket rendeljen el, ha ezt a villamosenergia-rendszer helyzete indokolja.
Medvebiztos hulladéktárolókat helyezett ki Gyergyószentmiklós önkormányzata a 4-es kilométerként ismert üdülőövezetben. Ezzel már jól bevált példát követnek, és a medvék mellett az illegális hulladéklerakást is visszaszorítanák.
A helyreállítási forrásokból elkülönített összeg kimerüléséig ingyenes marad az első elektronikus személyi igazolvány kiállítása. Az erről szóló határozatot pénteki ülésén fogadta el a kormány.
A Richter-skála szerint 3,2-as erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 23 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi katasztrófavédelmi bizottság.
A Duna vízhozama Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába, pénteken továbbra is 1400 köbméter másodpercenként, amely az 1985-ben jegyzett történelmi mélypontnak felel meg – közölte pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
szóljon hozzá!