
Több típusú szelektív hulladékot gyűjtenek, de csak 50-60 százalékát tudják értékesíteni újrahasznosításra
Fotó: Gábos Albin
A vonatkozó törvények szerint a háztartási hulladékok legkevesebb 50 százaléka újrahasznosítva kellene végezze, az ország településeinek a többsége azonban a megszabott értéknek a felét is alig teljesíti, és Székelyföldön sem túl jó ez az arány. Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy az országos átlag fölött áll e téren, 30-40 százalékát hasznosítva újra a kidobott hulladékoknak, más városokban még ennél is lehangolóbb a helyzet.
2022. július 16., 11:452022. július 16., 11:45
„Csíkszereda az országos átlaghoz képest jól áll a szelektív hulladékgyűjtés terén, de van még hová fejlődni, hiszen nem értük még el a törvény által előírt 50 százalékos újrahasznosítási arányt” – mondta Pál Tamás, a hulladékkezeléssel megbízott Eco Csík Kft. igazgatója.
„Nagyon nehéz értékesíteni az újrahasznosítható hulladékot, a kartonnak, a PET-palacknak van kicsit jobb felvevőpiaca, az üvegért azonban csak egy lejt fizetnek tonnánként, így nagyon nehéz nyereséget kovácsolni” – magyarázta az igazgató.
„Azt is tudni kell, hogy a begyűjtött szelektív hulladékból alig 50–60 százalékot sikerül értékesíteni, a többit az égetőbe szállítjuk” – jegyezte meg az igazgató. Hozzáfűzte:
Csíkszeredában egyébként több lehetőség is adott a szelektív hulladékgyűjtésre, például a gyűjtőpontoknál kihelyezett harang vagy szekrény típusú tárolókba lehet dobni az újrahasznosítható hulladékot, a magánházaknál külön szemeteszsákokat osztanak erre a célra.
Ezek mellett különböző akciókat is szerveznek: üveg- vagy elektronikaihulladék-gyűjtést. Újdonságként Pál Tamás elmondta, hogy
Noha a háztartási hulladék legkevesebb 50 százalékát kellene újrahasznosítani, ez a valóságban jóval kisebb mértékben sikerül
Fotó: Székelyhon
A csíkszeredaihoz hasonlóan jár el a székelyudvarhelyi hulladékkezelő cég is, ugyanis a szelektíven gyűjtött hulladék 50–55 százalékát újrahasznosító gyárakba juttatja, a maradékot égetőbe viteti, amely energetikai újrahasznosításra kerül.
„Az RDE Harghita Kft. a teljes lakosságra kiterjedő szelektív hulladékgyűjtő rendszert üzemeltet.
– osztotta meg Zörgő Noémi, a székelyudvarhelyi városháza sajtófelelőse. Hozzátette, a szelektív gyűjtést ösztönző kampányok részeként a szelektív gyűjtés fontosságát tudatosító plakátokat helyeztek ki a város több pontján, valamint a gyűjtőpontokon, lépcsőházakban, továbbá szórólapokat terjesztettek a kertes házaknál. Ugyanakkor a szolgáltató szakemberei tudatosító kampányokat végeznek az oktatási intézményekben is, valamint sor került tömegeket megmozgató kezdeményezésekre is, mint amilyen a Kupakmozaik és Kupakszív akciók voltak.
– sorolta a lehetőségeket a városházi szóvivő. Hozzáfűzte, hogy évente két alkalommal szerveznek használt elektronikai hulladékgyűjtési kampányt. Ilyenkor a használt étolajat is gyűjtik. „Tavaly óta ezt egyébként állandóan le tudja adni a lakosság a város több övezetében elérhető gyűjtőpontoknál.
– hangsúlyozta. Az előírások szerint továbbra is érvényben van a végleges lerakásra kerülő hulladék után fizetendő illeték, amely tonnánként 80 lej. Áprilisban 869, míg májusban 855 tonna hulladék került lerakásra, ami 69 542, illetve 68 417 lej illetéket jelentett.
Marosvásárhelyen a begyűjtött szelektív hulladék 60 százalékát tudják újrahasznosítani, ez az arány hasonló, mint Csíkszereda és Székelyudvarhely esetében. A magánházaknál szintén a kiosztott zsákokba gyűjtheti a lakosság a szelektív hulladékot, a módszer ugyanaz, mint a többi város szolgáltatója esetében. Mint Borsos Csabától, a marosvásárhelyi városháza sajtószóvivőjétől megtudtuk:
Májusban a lakók 51,33 tonna műanyagot, 56,45 tonna papírt, 42,88 tonna üveget, valamint 86,25 tonna szerves hulladékot adtak le.
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI
Sepsiszentgyörgyön a Tega Rt. gyűjti be a hulladékot és szállítja a lécfalvi hulladékkezelő központba az Eco Bihor Kft.-nek, amely értékesítheti a szelektív hulladékot. Előbbi cég munkatársától megtudtuk, hogy
Országos viszonylatban, a csíkszeredai adatokhoz hasonlóan ez egy jó aránynak számít. Sepsiszentgyörgyön egyébként a tömbházas övezetekben 110 szelektív-hulladékgyűjtőpont működik.
A kertes házban élő lakók számára két különböző színű zsákot biztosítanak. Különböző kampányok során is gyűjtenek be szelektív hulladékot, például ettől az évtől három alkalommal szerveznek üveggyűjtési akciót.
A program vidéken is nagyon jól működik, a településekre évente négy alkalommal látogatunk el a lomokat összegyűjteni. Az elektromos hulladékért 0,35 lejt vonunk le a számla értékéből, az üveghulladékért pedig fél liter sört adunk” – magyarázta. A Tega Rt. áprilisban 603 tonna szelektív hulladékot gyűjtött be, májusban pedig 632 tonnát.
Véget ért a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülése Bukarestben, a román sajtó pedig máris kiszivárogtatta, hogy mint kérhettek az amerikaiak a Konstanca megyei légibázissal kapcsolatban.
Huszonötezer lej értékben róttak ki pénzbírságot, és jelentős mennyiségű faanyagot koboztak el a Hargita megyei rendőrök egy keddi ellenőrzés alkalmával.
Gyergyószentmiklóson jogosítvány nélkül vezető, Székelykeresztúron pedig vezetéstől eltiltott sofőrt füleltek le kedden a rendőrök. Mindkettőjük ellen büntetőeljárás indult.
Noha csak egy-két banival, de szerdán is magasabb árakat függesztettek ki egyes székelyföldi kutaknál, mint ami volt kedden.
Traian Băsescu a közel-keleti események kapcsán kijelentette, hogy Nicușor Dan államfőnek és Romániának „gyorsan, halogatás és habozás nélkül kell cselekednie”, annál is inkább, mert a jelek szerint az USA-nak szüksége van a konstancai támaszpontra.
A tél folyamán kialakult úthibák, kisebb-nagyobb kátyúk javítását hidegaszfalttal végzik az országutakon Hargita megyében. A nagyobb javításokra várni kell, és mivel nincs még költségvetés, egyelőre nem lehet tudni, hogy mire lesz pénz.
Nicușor Dan államfő összehívta szerdára a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Meghalt egy katonai pilóta kedden a borceai légi támaszponton.
A csapadékmennyiséget tekintve az elmúlt öt év legjobb telén vagyunk túl, a környezeti adottságok jók a mezőgazdasági szezonkezdéshez. Gazdasági szempontból azonban ez már kevésbé mondható el, több okból sem.
A 2026-os költségvetés tervezetében a helyi közösségek fejlesztésére több mint 86,4 milliárd lejt irányoznak elő, 7,4 milliárd lejjel többet, mint 2025-ben, és ez az eddigi legnagyobb összeg, amit a helyi önkormányzatok támogatására szánnak.
szóljon hozzá!