
Több típusú szelektív hulladékot gyűjtenek, de csak 50-60 százalékát tudják értékesíteni újrahasznosításra
Fotó: Gábos Albin
A vonatkozó törvények szerint a háztartási hulladékok legkevesebb 50 százaléka újrahasznosítva kellene végezze, az ország településeinek a többsége azonban a megszabott értéknek a felét is alig teljesíti, és Székelyföldön sem túl jó ez az arány. Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy az országos átlag fölött áll e téren, 30-40 százalékát hasznosítva újra a kidobott hulladékoknak, más városokban még ennél is lehangolóbb a helyzet.
2022. július 16., 11:452022. július 16., 11:45
„Csíkszereda az országos átlaghoz képest jól áll a szelektív hulladékgyűjtés terén, de van még hová fejlődni, hiszen nem értük még el a törvény által előírt 50 százalékos újrahasznosítási arányt” – mondta Pál Tamás, a hulladékkezeléssel megbízott Eco Csík Kft. igazgatója.
„Nagyon nehéz értékesíteni az újrahasznosítható hulladékot, a kartonnak, a PET-palacknak van kicsit jobb felvevőpiaca, az üvegért azonban csak egy lejt fizetnek tonnánként, így nagyon nehéz nyereséget kovácsolni” – magyarázta az igazgató.
„Azt is tudni kell, hogy a begyűjtött szelektív hulladékból alig 50–60 százalékot sikerül értékesíteni, a többit az égetőbe szállítjuk” – jegyezte meg az igazgató. Hozzáfűzte:
Csíkszeredában egyébként több lehetőség is adott a szelektív hulladékgyűjtésre, például a gyűjtőpontoknál kihelyezett harang vagy szekrény típusú tárolókba lehet dobni az újrahasznosítható hulladékot, a magánházaknál külön szemeteszsákokat osztanak erre a célra.
Ezek mellett különböző akciókat is szerveznek: üveg- vagy elektronikaihulladék-gyűjtést. Újdonságként Pál Tamás elmondta, hogy
Noha a háztartási hulladék legkevesebb 50 százalékát kellene újrahasznosítani, ez a valóságban jóval kisebb mértékben sikerül
Fotó: Székelyhon
A csíkszeredaihoz hasonlóan jár el a székelyudvarhelyi hulladékkezelő cég is, ugyanis a szelektíven gyűjtött hulladék 50–55 százalékát újrahasznosító gyárakba juttatja, a maradékot égetőbe viteti, amely energetikai újrahasznosításra kerül.
„Az RDE Harghita Kft. a teljes lakosságra kiterjedő szelektív hulladékgyűjtő rendszert üzemeltet.
– osztotta meg Zörgő Noémi, a székelyudvarhelyi városháza sajtófelelőse. Hozzátette, a szelektív gyűjtést ösztönző kampányok részeként a szelektív gyűjtés fontosságát tudatosító plakátokat helyeztek ki a város több pontján, valamint a gyűjtőpontokon, lépcsőházakban, továbbá szórólapokat terjesztettek a kertes házaknál. Ugyanakkor a szolgáltató szakemberei tudatosító kampányokat végeznek az oktatási intézményekben is, valamint sor került tömegeket megmozgató kezdeményezésekre is, mint amilyen a Kupakmozaik és Kupakszív akciók voltak.
– sorolta a lehetőségeket a városházi szóvivő. Hozzáfűzte, hogy évente két alkalommal szerveznek használt elektronikai hulladékgyűjtési kampányt. Ilyenkor a használt étolajat is gyűjtik. „Tavaly óta ezt egyébként állandóan le tudja adni a lakosság a város több övezetében elérhető gyűjtőpontoknál.
– hangsúlyozta. Az előírások szerint továbbra is érvényben van a végleges lerakásra kerülő hulladék után fizetendő illeték, amely tonnánként 80 lej. Áprilisban 869, míg májusban 855 tonna hulladék került lerakásra, ami 69 542, illetve 68 417 lej illetéket jelentett.
Marosvásárhelyen a begyűjtött szelektív hulladék 60 százalékát tudják újrahasznosítani, ez az arány hasonló, mint Csíkszereda és Székelyudvarhely esetében. A magánházaknál szintén a kiosztott zsákokba gyűjtheti a lakosság a szelektív hulladékot, a módszer ugyanaz, mint a többi város szolgáltatója esetében. Mint Borsos Csabától, a marosvásárhelyi városháza sajtószóvivőjétől megtudtuk:
Májusban a lakók 51,33 tonna műanyagot, 56,45 tonna papírt, 42,88 tonna üveget, valamint 86,25 tonna szerves hulladékot adtak le.
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI
Sepsiszentgyörgyön a Tega Rt. gyűjti be a hulladékot és szállítja a lécfalvi hulladékkezelő központba az Eco Bihor Kft.-nek, amely értékesítheti a szelektív hulladékot. Előbbi cég munkatársától megtudtuk, hogy
Országos viszonylatban, a csíkszeredai adatokhoz hasonlóan ez egy jó aránynak számít. Sepsiszentgyörgyön egyébként a tömbházas övezetekben 110 szelektív-hulladékgyűjtőpont működik.
A kertes házban élő lakók számára két különböző színű zsákot biztosítanak. Különböző kampányok során is gyűjtenek be szelektív hulladékot, például ettől az évtől három alkalommal szerveznek üveggyűjtési akciót.
A program vidéken is nagyon jól működik, a településekre évente négy alkalommal látogatunk el a lomokat összegyűjteni. Az elektromos hulladékért 0,35 lejt vonunk le a számla értékéből, az üveghulladékért pedig fél liter sört adunk” – magyarázta. A Tega Rt. áprilisban 603 tonna szelektív hulladékot gyűjtött be, májusban pedig 632 tonnát.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!