
Székelyföldi utcarész, tele műemlékekkel. Állapotuk helyenként nagyon leromlott
Fotó: Borbély Fanni
Már nem létező Hargita megyei műemlékek is szerepelnek abban az országos műemlékjegyzékben, amelyet több mint tíz éve nem frissítettek. A pontatlan nyilvántartás és a szakemberhiány egyaránt megnehezíti a Hargita megyei örökségvédelem munkáját.
2026. július 04., 21:202026. július 04., 21:20
Összeomlott Székelykeresztúr közelében az újlaki fatemplom, erről februárban adtunk hírt, a tizennyolcadik századi templom szerepel még abban az országos műemlékjegyzékben, amelyet a kilencvenes évek elején állítottak össze. Ezt a listát több mint tíz éve nem frissítették, így jelenleg
Bakos Lászlónak, a Hargita Megyei Kulturális Igazgatóság vezetőjének becslése szerint több mint ötven ilyen műemlék része a szóban forgó nyilvántartásnak. Példákat is említett, mint magyarázta, főként fából épült építmények, fatemplomok, régi parasztházak, székely kapuk vagy más faszerkezetes építmények vesztek oda.
Csíkszentgyörgyön például egy utcarésznyi parasztház állapota romlott le jelentősen vagy omlott össze,
Vaslábon pedig egy régi fűrészmalom tűnt el.
„Az országos listát az Országos Örökségvédelmi Intézet (INP) állítja össze, és
Nemcsak Hargita megyében, országos szinten is rengeteg problémát okoz a lista pontatlansága” – magyarázta az igazgató.
Összeomlott, eltűnt, odaveszett műemlékek egész sora szerepel még mindig a műemléki nyilvántartásban. Tíz éve nem frissítették
Fotó: Borbély Fanni
Hozzátette, például egy nem létező műemlék kétszáz méteres övezetében, a műemlékzónában az építkezésekhez külön műemlékvédelmi jóváhagyás kell fölöslegesen, azaz
Ilyen eset például a Bélborhoz tartozó egykori katolikus fatemplom, amely leégett, de a szükséges jegyzőkönyvek hiányában a mai napig szerepel a nyilvántartásban.
Arról is beszélt, hogy a lista pontatlanságainak egy része még a rendszerváltás előtti időszakból öröklődött tovább. Több épület például régi címeken szerepel a jegyzékben, miközben az utcanevek és házszámok időközben megváltoztak. Előfordul, hogy egy műemlék soha nem is létezett azon a címen, ahol a nyilvántartás szerint lennie kellene, vagy már évtizedekkel ezelőtt megsemmisült, mégis szerepel a listán – fogalmazott.
Fotó: Borbély Fanni
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy egy műemlék törlése a jegyzékből összetett, nehézkes és bürokratikus folyamat, bizottságok kell döntsenek róla, és végül miniszteri rendelet szükséges hozzá, aztán meg kell jelenjen a Hivatalos Közlönyben. Legalább olyan bonyolult folyamat, mint a műemlékké nyilvánítás. Ez utóbbira egyébként két esetben is volt példa az utóbbi időben, ugyanis
Egyébként öt évvel ezelőtt a kulturális minisztérium kérésére az igazgatóság 76 veszélyeztetett vagy összeomlás-közeli műemléket tartalmazó listát küldött el. Ezek közül több épület sorsa azóta is bizonytalan, de pozitív példák is vannak, némelyiket időközben felújították. Ilyen a korábban leromlott állapotú csíkszentimrei Henter-kúria esete is, hiszen időközben teljesen restaurálták.
A műemlékvédelem helyzetét az intézményen belüli nehézségek is súlyosbítják. A Hargita Megyei Kulturális Igazgatóságnál jelenleg hét állásból öt betöltött. A legnagyobb problémát éppen a műemlékes szakember hiánya jelenti, miközben az elmúlt években a munka volumene egyre nő.
Fotó: Borbély Fanni
„Régebb havonta öt-hat engedélyezési ügy volt, ma évente mintegy négyszáz dokumentáció érkezik. Közben ugyanannyi vagy még kevesebb ember dolgozik a rendszerben” – panaszolta az igazgató. Hozzátette, a törvény szerint
Bakos László szerint a problémák nem egyediek, országos szinten is hasonló helyzettel küzdenek a kulturális igazgatóságok.
Fotó: Borbély Fanni
Mindezek ellenére hangsúlyozta, hogy Hargita megye örökségvédelmi helyzete több szempontból kedvezőbb, mint az ország számos más térségében. Az egyházi és önkormányzati tulajdonban lévő templomok, iskolák, kúriák jelentős része ugyanis megújult, és több pozitív példa is akad a gondos fenntartásra.
Két szerzetes tett fogadalmat csütörtök este a csíksomlyói kegytemplomban az államalapítás ünnepén, emellett a csíksomlyói kegytemplom felszentelésének 150. évfordulójáról is megemlékeztek.
A román belpolitika is terítékre kerül a most zajló Kolozsvári Magyar Napok közéleti beszélgetései során.
Lőtt sebbel, holtan találtak meg pénteken egy 44 éves katonai tűzoltót a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU) egyik, a Prahova megyei Mizilben levő egységében.
A pénteken az ország mintegy felét sújtó kánikula szombaton visszahúzódik, és csak Mehedinți, Dolj, Olt, Teleorman, Botoșani és Iași megyében lesz narancssárga hőségrisztás.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Újszerű rendezvénnyel örvendezteti meg a sepsiszentgyörgyieket a Kónya Ádám Művelődési ház: bort és kultúrát próbál összebarátkoztatni a kétnapos Háromszéki borestek rendezvény keretén belül.
A közel 15 éve kezdődött hagyományt idén ősszel is folytatja a sepsiszentgyörgyi önkormányzat: köszönteni fogja az arany- vagy gyémántlakodalmukat ünneplő sepsiszentgyörgyi párokat.
Az államalapítás ünnepén arra a felismerésre emlékezünk, hogy egy ország jövőjét nemcsak vezetők, hanem erős, tartós intézmények teremtik meg – mondta csütörtök esti ünnepi beszédében a köztársasági elnök.
Sáncba borult autóhoz riasztották a dédai tűzoltóság munkatársait csütörtökön este: a balesetben egy kiskorú sérült súlyosan.
Augusztus 20-án nagy közösségben ünnepelték meg a sepsiszentgyörgyiek államalapító Szent István királyunkat, egyúttal az új kenyeret is a Szent József templom udvarán megtartott ökumenikus ünnepségen.
1 hozzászólás