
Mennyi az annyi? Hargita megyében jóval kevesebb, mint Szeben megyében. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
1300 lej volt a különbség a Központi Fejlesztési Régió egyes megyéiben jegyzett legnagyobb és legkisebb februári bruttó átlagbér között. Ez Szeben megyében volt a legmagasabb és Hargita megyében a legalacsonyabb – derül ki a gyulafehérvári regionális statisztikai hivatal (DRS) adataiból.
2021. május 05., 17:582021. május 05., 17:58
2021. május 05., 22:222021. május 05., 22:22
Az Agerpres által ismertetett tájékoztatás szerint a központi régióban 5014 lej volt a súlyozott átlagbér, ez 2,4 százalékkal alacsonyabb, mint egy hónappal korábban volt, és 5,2 százalékkal magasabb a tavaly februárban jegyzettnél.
Ami a régió nettó átlagbérét illeti, ez 3064 lej volt februárban, ami 2,3 százalékkal alacsonyabb, mint egy hónappal korábban és 5,4 százalékkal magasabb, mint tavaly februárban.
Januárhoz képest a nettó átlagkereset csökkent Fehér, Brassó, Hargita, Maros és Szeben megyében, míg Kovászna megyében enyhén emelkedett.
„Az előző év azonos hónapjához képest a nettó átlagkereset a Központi Fejlesztási Régió megyéinek többségében nőtt. Brassó (+8,2 százalék), Kovászna (+8,0 százalék), Maros (+7,6 százalék), Szeben (+5,26 százalék) és Fehér (+0,5 százalék) megyében növekedést, míg Hargita megyében (-1,4 százalék) csökkenést regisztráltak” – olvasható a DRS közleményében.
A központi régióban 2021. február végén 685 671 alkalmazottat tartottak nyilván, akiknek 55,6 százaléka a szolgáltatások, 42,0 százaléka az ipar és az építőipar területén dolgozott, a mezőgazdaság, vadászat és kapcsolódó szolgáltatások, erdőgazdálkodás és halászat területén a munkavállalók mindössze 2,4 százaléka kapott munkát.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
5 hozzászólás