
Az elnökválasztás első fordulóját november 24-én, a második fordulót pedig december 8-én rendezik meg, míg a parlamentit december elsején
Fotó: Haáz Vince
Három egymást követő novemberi és decemberi hétvégén rendezik meg a voksolást: a kormánypártok csütörtökön megállapodtak arról, hogy mikor tartják a parlamenti-, illetve elnökválasztást.
2024. július 04., 14:002024. július 04., 14:00
Az elnökválasztás első fordulóját november 24-én, a második fordulót pedig december 8-én rendezik meg, míg a kétkamarás parlamenti összetételéről a december elsején, Románia nemzeti ünnepén dönthetnek a választópolgárok.
A kormánypártok közleményükben arra hivatkoznak, hogy
amelyekkel a hét elején rendezett kétnapos konzultációsorozatot Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A választások menetrendje körüli vita kis híján kormányválságot idézett elő, miután a Nemzeti Liberális Párt a június 9-i helyhatósági és európai parlamenti választások után meggondolta magát és – belügyminisztere révén – megakadályozta, hogy a kormány szeptemberre írja ki az elnökválasztást, ahogyan arról a kormánykoalíció februárban megegyezett.
Mint ismert, év elején a parlament külön törvényt is elfogadott annak érdekében, hogy az elnökválasztást a tisztségben lévő államfő mandátumának lejárta előtt akár három hónappal is meg lehessen rendezni.
A parlamenti választások időzítését azonban behatárolja az az alkotmányos előírás, amely szerint az államfőnek lekésőbb 20 nappal a választások után össze kell hívnia az újonnan választott törvényhozást, másfelől az előző összetételű parlamentnek is, amely 2020. december 21-én tartotta alakuló ülését, ki kell töltenie 4 éves mandátumát.
Érdekesség – emlékeztet az MTI –, hogy
Ezt eddig azért is kerülték, mert Romániában nemcsak a december 1. hanem november 30. (Szent András napja) is munkaszüneti nap. A központi média szerint azonban idén azért lehet mégis alkalmas a voksolásra ez az időszak, mert a két munkaszüneti nap szombatra és vasárnapra esik, tehát nem lesz olyan hosszú hétvége, amely választókerületük elhagyására, nagyobb kirándulásokra csábítaná az embereket.
Negyvenhét erőszakosan viselkedő személyt állítottak elő a hatóságok a keddi, bukaresti tüntetés résztvevői közül, és a rendőrségre kísérték őket. Az incidenseket okozó személyeket kiemelték a tüntetők közül, hogy eljárást indítsanak ellenük.
Hargita megyében 71 súlyos közúti baleset történt az év első nyolc hónapjában, ezekben tíz ember vesztette életét. A balesetek leggyakoribb oka a kerékpárosok szabálytalansága volt, de a nem megfelelő sebesség is sok esetben vezetett tragédiához.
Átfogó korlátozásokat vezetne be az Európai Bizottság a 15 év alatti gyermekek online szolgáltatásokhoz való hozzáférésében. A tervezet érintené a videómegosztókat, a mesterségesintelligencia-chatbotokat és az online játékplatformokat is.
Kővel dobált meg egy rendőrautót Borsán két máramarosi férfi. Az autó ablaka betört, a járműben ülő két rendőr megsérült. Az egyik gyanúsítottat később engedély nélkül tartott vadászfegyverrel is tetten érték.
Olykor már a székelyföldi megyék is feltűnnek a nyugat-nílusi láz igazolt eseteinek hivatalos listáján, és bár ezek a fertőzések nem minden esetben a térségben történtek, az valószínű, hogy a jövőben itt is számolni kell a nyugat-nílusi vírussal.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter szerint a keddi gazdatüntetést olyan személyek térítették el és változtatták vandál akcióvá, akik nem az állattenyésztők érdekeit képviselik.
A kormány kedden közölte, hogy tiszteletben tartja az állampolgárok törvényes jogát a békés tiltakozáshoz, de az állattartók keddi tüntetése túllépte ezt a határt, és sajnálatos erőszakba torkollott.
Elfogadta kedden a szenátus oktatási bizottsága az iskolai egyenruha kötelező viselését előíró törvénytervezetet.
A demonstráció kedd délelőtt elfajult: a hatóságok szerint a résztvevők áttörték a csendőrsorfalat, többen dulakodtak a rendfenntartókkal, akik könnygázspray-t vetettek be.
2 hozzászólás