
Az elnökválasztás első fordulóját november 24-én, a második fordulót pedig december 8-én rendezik meg, míg a parlamentit december elsején
Fotó: Haáz Vince
Három egymást követő novemberi és decemberi hétvégén rendezik meg a voksolást: a kormánypártok csütörtökön megállapodtak arról, hogy mikor tartják a parlamenti-, illetve elnökválasztást.
2024. július 04., 14:002024. július 04., 14:00
Az elnökválasztás első fordulóját november 24-én, a második fordulót pedig december 8-én rendezik meg, míg a kétkamarás parlamenti összetételéről a december elsején, Románia nemzeti ünnepén dönthetnek a választópolgárok.
A kormánypártok közleményükben arra hivatkoznak, hogy
amelyekkel a hét elején rendezett kétnapos konzultációsorozatot Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A választások menetrendje körüli vita kis híján kormányválságot idézett elő, miután a Nemzeti Liberális Párt a június 9-i helyhatósági és európai parlamenti választások után meggondolta magát és – belügyminisztere révén – megakadályozta, hogy a kormány szeptemberre írja ki az elnökválasztást, ahogyan arról a kormánykoalíció februárban megegyezett.
Mint ismert, év elején a parlament külön törvényt is elfogadott annak érdekében, hogy az elnökválasztást a tisztségben lévő államfő mandátumának lejárta előtt akár három hónappal is meg lehessen rendezni.
A parlamenti választások időzítését azonban behatárolja az az alkotmányos előírás, amely szerint az államfőnek lekésőbb 20 nappal a választások után össze kell hívnia az újonnan választott törvényhozást, másfelől az előző összetételű parlamentnek is, amely 2020. december 21-én tartotta alakuló ülését, ki kell töltenie 4 éves mandátumát.
Érdekesség – emlékeztet az MTI –, hogy
Ezt eddig azért is kerülték, mert Romániában nemcsak a december 1. hanem november 30. (Szent András napja) is munkaszüneti nap. A központi média szerint azonban idén azért lehet mégis alkalmas a voksolásra ez az időszak, mert a két munkaszüneti nap szombatra és vasárnapra esik, tehát nem lesz olyan hosszú hétvége, amely választókerületük elhagyására, nagyobb kirándulásokra csábítaná az embereket.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
Nicușor Dan román államfő is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.
A nemzet ereje nem abból fakad, hogy külön-külön erősek vagyunk, hanem abból, hogy számíthatunk egymásra, bízunk egymásban és kiállunk egymásért – hangoztatta a magyar nemzeti ünnep alkalmából közzétett üzenetében vasárnap Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök vasárnap köszöntötte a romániai magyar közösséget a magyarok nemzeti ünnepe alkalmából, kifejezve tiszteletét és elismerését a közösség Románia fejlődéséhez való hozzájárulásáért.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
2 hozzászólás