Utcára Székelyföldért!

Az SZNT közleményében a PD-L-s újjászervezés ellen foglalt állást, sőt, amennyiben a parlament vagy a kormány a területi-kozigazgatási felosztásnak ezt a változatát hagyja jóvá, akkor tiltakozó megmozdulásokat szerveznek és a lakosságot polgári engedetlenségre szólítják fel.

„Székelyföld minden polgárának, a székely önkormányzatoknak a leghatározottabban kell tiltakozniuk, és fel kell készülnünk akár az állampolgári engedetlenségre, utcai tüntetésekre, ezáltal értetve meg Románia kormányával: a székelyekkel ezt nem lehet megtenni!” – mutat rá az SZNT a sajtónak, a román állami hatóságoknak, valamint az Amerikai Egyesült Államok, Oroszország és az EU-s tagországok nagykövetségeinek elküldött közleményében.

Az SZNT elnöke, Izsák Balázs megkeresésünkre elmondta, a polgári engedetlenségnek több formája létezik, ezek között van az adók ki nem fizetése, útszakaszok lezárása, és több más békés megmozdulás.

Az SZNT tiltakozó okirata rámutat, a román kormány közigazgatási átszervezésre vonatkozó terve „antidemokratikus, ellentétes Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaival, sérti Székelyföld lakóinak akaratát és érdekeit, és egyértelműen a nemzetiségi arányok erőszakos megváltoztatását célozza, hogy ezzel szorítsa ki a közéletből, a helyi döntésekből Székelyföld magyar nemzetiségű, székely hagyományokat őrző lakosságát. A módszer a totalitárius rendszerekre jellemző, alattomos kisebbségellenessége ma már nemcsak a szakértők, de a nemzetközi közvélemény számára is nyilvánvaló, hiszen számos olyan, Románia által is ratifikált nemzetközi egyezmény van, amelyek tiltják a közigazgatási határok megváltoztatását a kisebbségek hátrányára”– áll a közleményben.

Továbbá az SZNT 2009-ben felismerte „a fenyegető veszélyt, amely  Románia „közigazgatási reformja” ürügyén fenyegeti a székelységet, kezdeményezte a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés összehívását, amely határozatban mondta ki: Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható, csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt, önálló, többlethatáskörökkel rendelkező autonóm közigazgatási egységként képzelhető el a jövőben, amelynek egyben különálló fejlesztési régiónak is kell lennie.”

„Egyben arra is felhívjuk a figyelmet, hogy az önfeladás jegyében fogant az az elképzelés, amely Maros, Hargita és Kovászna megyéket azonosnak tekinti Székelyfölddel, és a Ceauşescu által Maros megyéhez csatolt, román többségű Mezőséget is Székelyföld részének tekinti. Ezzel ellentétben, a Gyergyóditrói Székely Nemzetgyűlés határozatát elfogadva, Székelyföld határainak a Székely Nemzeti Tanács által elfogadott és Románia Parlamentje elé terjesztett Autonómia Statútumban szereplő határokat kell tekinteni.”