
Háromhektáros felületet fednének le napelemekkel a víztározó bal oldalán
Fotó: Pinti Attila
Zöldenergiát termelő, vízen úszó napelemeket szeretne telepíteni egy Maros megyei vállalkozó a zeteváraljai a víztározónál – az eszközök több hektáros területet foglalnának el a mesterséges tavon. Egyáltalán nem tetszik az ötlet a helyieknek, hiszen szerintük így kárt szenvedne a helyi érdekeltségű turisztikai zóna, a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület vezetőség ugyanakkor úgy gondolja, a víztározó élővilágára is negatív hatással lenne a projekt. A szállásadók petíció indításában gondolkodnak.
2024. március 06., 21:062024. március 06., 21:06
2024. március 07., 14:112024. március 07., 14:11
Valóban urbanisztikai bizonylatot kért a zetelaki polgármesteri hivataltól egy Maros megyei vállalkozó, amely úszó napelemeket helyezne el a zeteváraljai víztározó vízfelületén – erősítette meg lapunk információit Nagy Attila, a község polgármestere. Mint mondta,
A mesterséges tó vízfelülete egyébként összességében 137 hektáros.
„A tájképért aggódó helybélieket kérdezve azt látom, hogy egyáltalán nem rajonganak az ötletért, ahogy én magam sem. A projekt egyáltalán nem illik a mi világképünkbe, de nem igazán látjuk, hogy miként lehetne ezt megakadályozni” – fogalmazott a Székelyhonnak az elöljáró. Rámutatott,
Az urbanisztikai bizonylatot – a személyes adatok kitakarásával – a rendelkezésünkre bocsátotta a polgármester, amelyből kiderül, hogy egyebek mellett a víztározót ügykezelő Maros vízügyi hatóság, a környezetvédelmi szervek, az áramszolgáltató és az egészségügyi hatóság jóváhagyására, véleményezésére lesz szüksége a vállalkozónak. Mindemellett a beruházás kivitelezési terve is elengedhetetlen.
Ha ezeket a dokumentumokat nem szerzi be a cég, akkor nem kap építkezési engedélyt – jegyezte meg Nagy Attila. Közölte,
Ő egyébként úgy tudja, hogy más helyszíneken is hasonló beruházásokat tervez a Maros megyei cég.
Nagy Attila arról is beszélt lapunknak, hogy helyi érdekeltségű turisztikai zónának minősül a zeteváraljai víztározó, az új projekt pedig nem tenne jót az idegenforgalomnak. Közel nyolcszáz hivatalos szálláshely üzemel a községben, amely jelentős bevételforrást generál az érdekelteknek. Az ő jövedelmük is csökkenhet, amennyiben megváltozik a víztározó arculata. A polgármester szerint ugyanakkor a beruházás helyszíne eleve nem a legelőnyösebb, hiszen pont ott szoktak fotózkodni a kirándulók és nem biztos, hogy szívesen látnának napelemeket a háttérben.
– szögezte le az elöljáró. Hozzátette, ők egyáltalán nincsenek a zöldenergia-termelés ellen, de erre alkalmasabb helyszínt kell találni: legyen az egy épület teteje vagy akár a legelők.
A több mint 120 szállásadót és szolgáltatót képviselő Nagy Árpád felháborodását fejezte ki a tervezett beruházás okán, amit messze nem tart jó ötletnek. Közölte, divatossá vált ugyan a zöldenergia-termelés, de úgy érzi, hogy azzal nem igazán törődik senki, hogy egy adott projekt mekkora károkat okozhat. Példaként megemlítette: túrázóként számos alkalommal tapasztalta, hogy patakokat szabályoztak le egy-egy kisebb vízerőmű működtetése érdekében, ezzel pedig tönkretették az ottani élővilágot. Szerinte ugyanez történne a víztározónál is, ahol valaki profit reményében telepítene napelemeket. Attól tart, hogy bizonyos érdekek felülbírálhatják a hatóságok józan gondolkodását és gond nélkül megvalósulhat a projekt, aminek folytatása is lehet, és idővel még nagyobb vízfelületet fednek le.
Fotó: Bálint Előd Erdély
A projekt káros hatásaként ez esetben a turisztikai látványosság csorbulása mellett az élővilág pusztulása is jelentkezhet – véli.
– jegyezte meg.
A zeteváraljai projektet ellenezve online-petíciót szeretne indítani, ahol az emberek kinyilváníthatják véleményüket. Bízik benne, hogy ez hatásos lesz, hiszen ellenkező esetben drasztikusabb megoldásban kell gondolkodjanak a környezet megóvása érdekében – hangsúlyozta Nagy Árpád.
Mărmurean-Bíró Leonárd, a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület igazgatója kifejtette, ők egyáltalán nincsenek a zöldenergia-termelés ellen, de
„Legyen zöldenergia, de egyszer meg kellene vizsgálni, hogy mi fog történni a vízi élőlényekkel és növényekkel azon a háromhektáros területen, amelyet elzárnak a napfény elől” – fogalmazott. Hangsúlyozta, ennek tisztázása érdekében egy átfogó, szakemberek által készített hatástanulmányra van szükség, amelyet „nem egy nap alatt állítanak össze, távol innen”. Ez alapján kellene kiállítani a környezetvédelmi engedélyt. Természetesen a témával kapcsolatos egyeztetésekből a horgászegyesület is kivenné a részét.
– nyilatkozta az igazgató. Szerinte arra sincs garancia, hogy a háromhektáros felület befedése után nem akar majd tovább terjeszkedni a vállalkozó. Utóbbi esetben még inkább háttérbe szorulnának az olyan turisztikai tevékenységek, mint például a horgászat. Éppen ezért az esetleges terjeszkedésre is ki kellene térjen a hatástanulmány. Az egyesület egyébként arra is készen áll, hogy ők maguk is összeállítsanak egy hasonló dokumentumot halszakértők (ichthiológusok) bevonásával.
Fotó: Bálint Előd Erdély
Mărmurean-Bíró felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy már eleve termelnek zöldenergiát a gátnál a víz erejét hasznosítva, a mostani projekt további pluszt jelentene a meglévőhöz képest.
– szögezte le.
Jelentős mennyiségű csapadék várható, a hegyekben pedig több centiméternyi hó fog esni, ugyanakkor több folyó is megáradhat a hétfőn délutánig érvényes riasztás szerint – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Hét ember sérült meg egy közlekedési balesetben szombaton késő este a Kolozs megyei Aranyosegerbegyen (Viișoara).
Beregszászon, Ungváron és Csíkszeredában vennék át legtöbben a szavazási levélcsomagjukat, a három külképviseleten több mint 27 ezren vennék át a levélszavazáshoz szükséges dokumentumokat – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap sárga jelzésű riasztást adott ki jelentős mennyiségű csapadék, a hegyekben pedig havazás miatt, amely hétfő reggelig az ország közel felét – Hargita és Kovászna megyét is – érinti.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
2 hozzászólás