Úgy írták meg a felekezeti vallástantervet, hogy mérhető ismeretanyag legyen

A vallás választható érettségi tantárggyá válhat, a humán szakos tanulók pedig történelem helyett egy idegen nyelvből adnának számot tudásukból a kötelező profilvizsgán. A nyelvi kompetenciák felmérésén két idegen nyelvből kellene vizsgázniuk a végzősöknek.

Zalányi Erzsébet vallástanár, a Marosvásárhelyi Református Kollégium igazgató-helyettese is tagja volt a reformátusvallástanterv-író csapatnak, és a Székelyhonnak elmondta, már azzal az igénnyel láttak munkához, hogy

a tervezet szerint. Eddig a történelem volt számukra a kötelező és egy társadalomtudomány a választható, a reformterv szerint a bibliaismeretet lesz a kötelező.

– feltéve, ha mi is elég ügyesek leszünk ahhoz, hogy már időben, tehát két évvel az esedékes érettségi előtt tudunk mutatni nekik olyan mintatételeket, teszteket, amelyek ízelítőként szolgálnak, és így nem a bizonytalanba mennek” – fejtette ki Zalányi Erzsébet.

Hozzátette, nagyjából a történelemérettségi felhívó szövegeihez igazodna a vallásból esedékes tétel is. Tehát

– magyarázta a vallástanár.

Eddig egyházi érettségin bizonyítottak

Eddig a teológiaosztályoknak volt egy külön egyházi érettségijük, amit igyekeztek a negyedik modul végén megejteni. Megvédték a szakdolgozatukat, illetve szóbeli vizsgát tettek bibliaismeretből és hitvallásból.

A társadalomtudományi osztályoknál volt egy szóbeli bibliaismereti vizsga, amire egy egyházi érettségiről szóló oklevelet kaptak az egyházkerülettől. Erről sem mondanának le a tervek szerint, hiszen

így amennyiben nem azt választják, az egyházi érettségi keretében mérnék fel vallási ismereteiket.

Minden felekezetnek más kerettanterv

A felekezeti oktatásban nemcsak a tananyag, hanem maga a kerettanterv is eltér egymástól, a katolikus, református és unitárius egyházi intézményeknek külön-külön kerettantervük van. Sőt, a romániai felekezetek körében még a muszlim közösségnek is létezik saját kerettanterve.

A cél nem a minél több ismeret átadása, hanem az, hogy a tanulók valóban magabiztosan boldoguljanak azzal, amit megtanulnak. Mivel azonban a tudást mérhetővé kell tenni, a csapat olyan ismeretanyagot is beépített a tantervbe, amely számon kérhető formában jelenik meg.

Csak az idén kezdő kilencedikesekre vonatkozik

A jelenlegi középiskolások még a 2009-es tantervek szerint tanulnak, és azóta nem vezettek be új érettségi tantárgyat. Bár két évvel ezelőtt kötelező tantárgyként jelent meg a holokauszt tanítása a végzős osztályokban, abból nem lehet érettségin vizsgázni.

Az első, már az új rendszer szerint letett érettségi 2030-ban esedékes, addig minden jelenlegi középiskolás a régi rendszerben érettségizik, amelynek gyökerei 1995-re nyúlnak vissza, és amelynek tantervei 2002–2004-ből származnak.