Zöldellő közösségi kezdeményezés

Elkezdődött a „közösségi kosár” néven elhíresült projekt harmadik éve: a több civil szervezet – az Agora Munkacsoport, a Civitas Alapítvány, a Gyulafehérvári Caritas vidékfejlesztési osztálya, valamint a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány – kezdeményezésére 2012 őszén elindított program lényege, hogy több városi család egy vidéki kisgazdát bíz meg zöldségei megtermesztésével, amit előzőleg pénzzel is támogat. A projekt első évében Magyari Katalin malomfalvi gazda vállalta, hogy 26 áras területén mintegy huszonötféle, tájegységünkre jellemző zöldséget termeszt a fogyasztóknak. Tavaly a részt vevő családok száma megduplázódott, így a farkaslaki Szabó Judit 26 áras területén maga is tizennyolc családnak termeszt zöldségeket. Tavasztól őszig, a zöldségtermés időszakában a családok hetente egyszer, csütörtökön délutánonként vehették át zöldséges kosaraikat a Caritas Kossuth Lajos utcai székhelyéről.

Idén ismét két termelővel és két fogyasztói csoporttal indul a projekt, vannak azonban üresedések, tájékoztatott Tankó Ágnes, a projekt egyik vezetője. „Bebizonyosodott például, hogy kétszemélyes családoknak sok az a zöldségmennyiség, amit hetente kapnak a kosarakban, ezért főként nagyobb, több tagú családok jelentkezését várjuk” – magyarázta. Összesen tíz üres helyre lehet jelentkezni február folyamán, lehetőleg minél előbb, hisz van már várólista, tudtuk meg.

A projekt első, igen gazdag éve után a tavalyi valóban bebizonyította: működik a szolidaritás a termelő és a családok között. „Megtizedelte az időjárás a tavalyi termést, Farkaslakán például volt jég és árvíz is, így a termelő nem tudta biztosítani az év elején betervezett mennyiséget” – mesélte a projektvezető. Időközben Farkaslakán árvízvédelmi munkálatokat végeztek, így Szabó Judit szebb reményekkel várja az idei évet, tudtuk meg.

A projekt egyik kiemelt fontosságú aspektusa, hogy kizárólag vegyszermentesen és lehetőség szerint tájjellegű zöldségeket termeszthetnek a gazdák. Nem kis kihívás elé állítja ez a gazdákat és a projektvezetőket egyaránt, hisz azon túl, hogy fel kellett kutatniuk és meg kellett tanulniuk a hagyományos és természetes gyom- ér rovarirtási technikákat, nehézkes a hagyományos magvak beszerzése is.

A kínálat tavaly házi tojással, juhsajttal, feketeribizli- és fenyőmagszörppel, valamint pászkával is bővült: a kiegészítő termékek is mind helyi forrásból származnak. „Szeretnénk a gyümölcsök irányába is bővíteni, egyelőre azonban keressük a megfelelő termelőt” – árulta el a projektvezető. A végső cél az, hogy a kosárosztás folyamatának lebonyolítását és a termelőkkel való kapcsolattartást maguk a fogyasztók, a családok végezzék, hogy aktív, napi kapcsolat alakulhasson ki a vidék és a város, a termelő és a fogyasztó között.