Fotó: Bodnár Arthur
A székelyudvarhelyi önkormányzat tulajdonában lévő 1395 hektárnyi erdős területről idén a tízéves ütemtervhez igazodva több mint nyolc és fél ezer köbméternyi kivágható famennyiséget fogadott el a városi tanács, az előirányzott érték azonban becslés, hisz ekkora mennyiségre nem lesz szükség. Az ütemtervben ugyanakkor olyan erdős területek is szerepelnek, melyeknek a fakitermelés mellett más funkciójuk is van, hisz népszerű kirándulóhelyek: itt a fákat közös megegyezés alapján nem vágják ki.
2012. május 15., 18:152012. május 15., 18:15
2012. május 16., 13:402012. május 16., 13:40
Az áprilisi soros tanácsülésen 8693 köbméterben határozták meg az önkormányzat tulajdonában lévő erdőkből 2012-ben kitermelhető famennyiséget, azonban ez az érték csupán becslés, ekkora mennyiségre rendszerint nincs szükség – tudtuk meg Csíki Endrétől, a polgármesteri hivatal mezőgazdasági osztályának munkatársától. „A faanyagot tízéves, 2014 végéig érvényes törvény által megszabott ütemterv szerint lehet kitermelni. Mivel 2004–2007 között az önkormányzati testület nem hagyott jóvá fakitermelést, az akkori mennyiséget visszaosztják. Viszont ennek a meghatározott mennyiségnek rendszerint 50-55 százalékát, azaz 4-5 ezer köbméter fát termelnek ki évente” – magyarázta az illetékes. Megtudtuk, az értéket azért nem módosította a hivatal, hogy természeti katasztrófa vagy egészségügyi vágások szükségessége esetén ne kelljen újabb tanácshatározatot elfogadtatni. A faanyag értékesítéséért a Homoród Erdészeti Hivatal felel, az erdők pótlását, ápolását is ők végzik. „Idén 4500 csemetét ültetnénk 15 hektáron, illetve 45 hektáron történne ápolás, pótlás” – részletezte Csíki Endre.
„2012-ben a zeteváraljai víztározó körüli területen, illetve az ivói részen van beütemezve fakitermelés. A kivágandó erdő nagy része fenyő és bükk, fővágáson 100-120 éves, nevelővágáson, gyérítésen pedig 35-60 éves erdőkről lévén szó” – avatott be a részletekbe Simó Ferenc, a Homoród Erdészeti Hivatal mérnöke. Megtudtuk, pótlásként főként fenyőcsemetéket, Kadicsfalván viszont egy hektáron tölgyet is ültetett az erdészet.
„Tízéves ütemtervet követünk, azonban minden évben egyeztetünk az Erdészeti Igazgatósággal és a tulajdonossal, ebben az esetben az udvarhelyi önkormányzattal. 2012-ben 10.273 köbméternyi kivágásra alkalmas erdő lenne, melynek körülbelül 84 százaléka van beütemezve kitermelésre, hisz törvény szabályozza, hogy a mennyiség 15 százalékát vissza kell tartani tartalékba. Az ütemtervben azonban szerepelnek olyan erdőterületek is, melyeknek a fakitermelés mellett más funkciójuk is van. Udvarhelyi lévén nem tudnám például elképzelni, hogy a Kerekerdőn a kis fenyves rész kivágódjon. Ilyen esetekben a tulajdonossal való egyeztetés után természetesen nem vágjuk ki az erdőt” – magyarázta a szakember. Egyébként az értékesítés is az erdészet feladata, a faanyag köbméterének árát pedig a minőség és a piaci ár figyelembevételével, a tulajdonossal és az Erdészeti Igazgatósággal konzultálva határozzák meg. „A tízéves ütemterv körülbelül 60 ezer köbméternyi faanyag kitermelését írja elő, ennek körülbelül felét vágtuk ki eddig. Az éves vágótervet sürgősségi sorrend szerint állítjuk fel, de mivel az erdők újulatát nagy területre nem lehet egzakt módon kiszámítani, ezt a mennyiséget természetesen nem vágjuk ki” – tudtuk meg Simó Ferenctől.
Az áprilisban elfogadott tanácshatározat értelmében a 2012-ben kivágható famennyiségből 6693 köbméternyit, mivel közvagyonról van szó, nyílt árverésen, körülbelül 1800 köbméternyit tűzifaként értékesít, 200 köbmétert pedig saját használatra tart fenn az önkormányzat.
A parajdi sóbányánál földtani mozgások jeleit észlelték, ezért a hatóságok és kutatók fokozottan figyelik a helyszínt a lakosság és a környék védelme érdekében – derül ki az Országos Földfizikai Intézet (INCDFP) bejegyzéséből.
Nyolc nemzetközi szakértő érkezik Parajdra, hogy támogassa a román hatóságokat a helyzet stabilizálásában.
Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter szerdán Parajdon kijelentette, hogy a szakértőkkel folytatott megbeszélés témái között szerepelt az ivóvíz-probléma is, miután a Korond-patak és a Kis-Küküllő vizének sókoncentrációja jelentősen megnőtt.
Együtt Parajdért – Tartsuk életben Sóvidék szívét! címmel adománygyűjtő kampányt indított a bányakatasztrófa sújtotta település turizmusának megújításáért a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás (Visit Harghita).
Két új elektromos motorkerékpárral bővült a Székelyudvarhelyi Helyi Rendőrség szolgálati járműparkja – olvasható a Facebook-oldalukon megjelent közleményben.
Napközben ugyan látogathatják lakásaikat, éjszaka azonban máshol kell aludniuk a hét folyamán azoknak a helybélieknek, akiket a parajdi sóbánya omlásveszélye miatt kiköltöztettek házaikból. Közben építik a bányamentéshez szükséges utakat.
Folyamatosan gyűlnek az aláírások arra a petícióra, amelyet a parajdiak indítottak azért, hogy a községbe vigyék a Csíkszeredába tervezett vidámparkot. Online is alá lehet írni.
Száznyolcvan aláírással nyomatékosított petícióban kérik a parajdi vállalkozók és magánszemélyek Lénárd András vállalkozót, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a Csíkszeredában megtervezett Drakula park építése Parajd községben valósuljon meg.
Újra megnövekedhet a Korond-patakának a vízhozama, azonban aggodalomra nincs egyelőre ok – újabb fejleményekről tájékoztatott Nyágrus László, Parajd polgármestere.
Újat teremteni Székelyföldön nem egyszerű – ezt első kézből tudja Fazakas Szabolcs, a Mini Erdély Park és a Legendárium megálmodója, aki most a csíkszeredai Drakula Park kezdeményezése mellé áll.
szóljon hozzá!