Ünneplők Székelyudvarhelyen: a magyar történelem a szabadság története

Huszárok felvonulásával kezdődött el az 1848–49-es szabadságharc kirobbanásának évfordulóján szervezett ünnepség Székelyudvarhely főterén.

A székelység története a kitartás és a hűség története

„A magyar történelemben a szabadság az a történet maga. Szabadságért harcoltunk Mohács után, szabadságért küzdöttünk Rákóczi zászlója alatt, szabadságért álltak fel a márciusi ifjak és szabadságért mentek az utcára 1956-ban a pesti srácok is” – fogalmazott az ünnepség egyik szónoka, Szakács-Paál István polgármester.

Hangsúlyozta, a székelység története a kitartás és a hűség története.

„Székelyudvarhely nem véletlenül lett Székelyföld szellemi központja. Ez a város mindig tudta, hogy egy közösség ereje nem a méretében, hanem az akaratában van” – szögezte le az elöljáró. Ezt követően a magyar kormány megerősítésére kért mindenkit értékeink megóvása érdekében.

Sok állam volt gazdagabb nálunk, mi mégis itt vagyunk

Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke is ünnepi beszédet mondott. Rámutatott, a történelemben sok nép volt erősebb, sok állam volt gazdagabb nálunk, mi mégis itt vagyunk. Ennek oka a márciusi ifjak bátorságában, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem okosságra, gyakorlatiasságra alapozó politikájában, és az agyagfalvi nemzetgyűlésen történt közösségi összefogásban keresendő.

Szerencsésnek nevezte, hogy az elmúlt másfél évtizedben a Kárpát-medence magyar közösségei újra és újra megtapasztalhatták az összetartozás érzését.

Felidézte azt is, hogy együtt sírtak a külhoni magyarokkal, ugyanakkor szégyenkeztek, amikor Magyarország előző vezetése kijelentette, „nincs szükség rájuk.” Ezt követően

azaz megadták a külhoni nemzettársaiknak a magyar állampolgárságot.

Az államtitkár közölte, az 1848–49-es forradalom, hírének nemcsak a magyarok örültek a Kárpát-medencében, hanem a más nemzetiségűek is, hiszen testvéri együttélést kínáltak. Kiemelte, a szabadságharcban mindig ott álltak a magyarság mellett a székelyek: katonákkal, ágyúval, kitartással és erővel védték a hazát.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét közvetítve kijelentette, nem fognak engedni a külső erőknek, akik hazánkat fenyegetik, sem pedig azoknak, akik elvennék a külhoni magyar állampolgárok szavazati jogát. Soltész ismét összefogásra szólított fel, hogy megvédhessük az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.

Beszéde után a történelmi egyházak képviselői kérték Isten áldását a nemzetre.