Újra iskolapadba kell ülniük a pedagógusoknak

Számos pedagógusnak áthúzza a számításait az új tanügyi törvény

Az új tanügyi törvény értelmében elveszíthetik címzetes állásukat és katedrájukat azok a pedagógusok, akiknek nincs felsőfokú, azaz egyetemi szintű végzettségük. Az intézkedés elsősorban az óvónőket és tanítókat érinti, sokan közülük – egyes becslések szerint Hargita megyében több százan – ismét iskolapadba kényszerülnek, hogy megtarthassák posztjukat.

Tizenhét éve dolgozik tanítónőként egy vidéki elemi iskolában, de ahhoz, hogy a jövőben is folytathassa ezt a munkát, most legalább három évig ismét képzésekre kell járnia. Azonban időközben férjhez ment és gyereket szült, így a család és a munka mellett még nehezebb lesz elvégezni a törvény által megkövetelt képzést – mondja egy tanítónő.

A pedagógus 1994-ben végzett a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzőben, és most, tizenhét év után ismét ugyanazokba az iskolapadokba kell visszaülnie, hogy a Babeş–Bolyai Tudományegyetem székelyudvarhelyi kihelyezett tagozatán megszerezze a szükséges licencvizsgát. Múlt évben, a kormány megszorító intézkedései következtében 25 százalékkal csökkent a fizetése, a pótlékokat is elveszítette, akárcsak az ingáztatási támogatást, ami összességében 35–40 százalékos jövedelemkiesést jelent számára, így egyelőre azt sem tudja, miként oldja meg ősztől az utazást, hogy a munkahelye megtartásához szükséges tanulmányokat elvégezhesse.

Két lehetőségük van

A törvény módszertana még nem teljesen egyértelmű, de úgy tudja, hogy két ciklus, azaz kétszer négy év áll a pedagógusok rendelkezésére, hogy elvégezzék a szükséges képzést – mondta el kérdésünkre Ferencz S. Alpár Hargita megyei főtanfelügyelő. Tehát ebből az okból kifolyólag nem veszíthetik el állásukat egyik napról a másikra – fogalmazott a főtanfelügyelő. Ugyanakkor azt is elmondta, az érintett pedagógusok előtt két lehetőség áll: vagy beiratkoznak egy főiskolára, vagy elismertetik továbbképzéseiket, így összegyűjtve a szükséges száz kreditpontot. Utóbbi főként az idősebb óvónőknek, tanítóknak kedvez, ugyanis esetükben figyelembe veszik a régiséget is. Akkor van gond, ha valaki egyiket sem akarja csinálni: ha főiskolára sem akar beiratkozni, és továbbképzéseit sem akarja elismertetni, mert akkor saját maga ellen dolgozik – fogalmazott Ferencz S. Alpár.

A továbbképzések elismertetési folyamata január 3-án kezdődött, és az oktatási minisztérium által kibocsátott kalendárium szerint november elsejéig tart. Az európai uniós követelmények szerint mindenkinek, aki az oktatásban dolgozik, meg kell legyen a minimális licencvizsgája, ami a bolognai rendszerben az első szintet jelenti. Ez egyetemi végzettséget jelent – tájékoztatott Erőss Piroska, a tanfelügyelőség tanszemélyzet-továbbképzésért és a humánerőforrás-fejlesztésért felelős munkatársa.

Azokra a pályájuk végén lévő pedagógusokra is gondoltak a törvény kidolgozásakor, akiknek már nincs lehetőségük beiratkozni egy egyetemre: ha például egy ilyen helyzetben lévő óvónőnek vagy tanítónak megvan az egyes fokozata és 30 év régisége, illetve harminc kreditpontja, akkor az nagyjából helyettesíti az egyetemi végzettséget – tudtuk meg Erőss Piroskától. Az illetékes azt is elmondta, hogy 3–4 éven belül kell megszerezniük a megfelelő képzéseket a pedagógusoknak. Egyébként a továbbképzésekről szóló igazolásokat tartalmazó dossziékkal már körülbelül 200 tanügyi alkalmazott kereste fel a tanfelügyelőséget.

2000-ig csak középiskolai képzés folyt

Hargita megyében csak néhány éve lehet egyetemi szintű pedagógusképzést szerezni, azt megelőzően csak kollégiumi, főiskolai képzés folyt, 2000-ig pedig csak középiskolai szinten képeztek pedagógusokat, magyar nyelven mindössze Székelyudvarhelyen. Legrosszabb helyzetben most azok a pedagógusok vannak, akik 2000 előtt végeztek a Benedek Elek Tanítóképzőben, ugyanis nekik most egyetemi képzést kell szerezniük. Azoknak, akik 2000 és 2006 között ugyanitt főiskolai szintű képzést kaptak a Babeş–Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozatán, csak egy egyéves különbözeti képzésen kellett részt venniük – tudtuk meg dr. Antal Sándortól, a főiskola tanulmányi igazgatójától.

2006 óta zajlik egyetemi fokozatú oktatás a kihelyezett tagozaton, azóta már öt évfolyam szerzett bolognai rendszer szerinti diplomát – fűzte hozzá a tanulmányi igazgató. Ez több száz végzőst jelent, de minden évben számos olyan jelentkező is volt – legtöbb hetven –, aki az egyéves különbözeti képzésre jelentkezett – közölte dr. Antal Sándor. Az új tanügyi törvény megjelenése óta még nem tapasztalta, hogy jelentősen nőtt volna az érdeklődés a képzés iránt, de elképzelhetőnek tartja, hogy ősszel megugrik a jelentkezők száma.

Egyébként a tanulmányi igazgató becslése szerint Hargita megyében arányait tekintve nagyjából megegyezik az új törvény követelményeinek megfelelő diplomával rendelkező pedagógusok száma azokéval, akiknek az új jogszabály miatt további képzésekre van szükségük.