Újjáépítették a korondi gyógyfürdőt

Az átadás után a létesítmény működtetési engedélyeinek beszerzése következik. Ravasz Mihály, az egyesület elnöke elmondta, hogy reményeik szerint nyáron sikerül megnyitniuk a fürdőt a hűsölni vagy gyógyulni vágyó látogatók előtt. A későbbiekben szeretnék, ha zuhanyzót is felszerelhetnének a medencék mellé, ugyanakkor megvásárolnák a szomszédos területeket egy nagyobb parkoló létrehozása érdekében. Nagyobb terv egy napkollektoros rendszer létrehozása a medence vizének melegítésére.

A munkálatok elvégzéséhez szükséges pénzösszeget – 20 ezer lejt – legnagyobb részben Korond község önkormányzata biztosította, vállalva a bekötőút javításának költségeit is. A Korond Turisztikai Egyesület a megyei tanácsnál pályázva további kilencezer lejt kapott, amihez saját forrásból még hozzátett kétezer lejt. Mindezek mellett a helyi vállalkozók és a lakosság is támogatta a fürdő felépítését, közel 23 ezer lejjel. Több mint háromszáz korondi vagy Korondról elszármazott személy segített a munkálatokban, illetve támogatta szolgáltatásokkal vagy pénzzel a gyógyfürdő megvalósítását: deszkát gyalultak, szállítást vállaltak, az önkénteseknek kávét főztek és ebédet készítettek. A korondi közbirtokosság adományozta azt az 50 köbméter faanyagot, amely szükséges volt az építményekhez, illetve a medence burkolásához.

A gyógyfürdőt már az 1700-as években Unicumnak hívták, tudtuk meg Pál Zoltán földrajztanártól, a Korond–Parajd Természetvédelmi Gondnokság vezetőjétől. Egyediségét az adja, hogy a Kárpát-medence legösszetettebb vize táplálja: nagyon meszes, nagyon sós, szénsavas, vasas, enyhén kénes ásványvíz, de földgáz is áramlik a forrásból. „Nincs még egy ilyen, unikum, ezért sem szabad veszni hagyni. Sok korondi gyerek nyaranta ebben a vízben fürdött még a nyolcvanas években is. Itt csattantak el az első pofonok és az első csókok is” – mesélte Pál Zoltán. Mint mondja, a java még hátravan, mivel gyógyfürdői minősítést csak azután nyer a létesítmény, miután megszerezték a szakhatósági – környezetvédelmi, balneológiai, ásványtani – engedélyeket, addig csupán egyszerű csobbanóként használhatják.

A helybéliek amellett, hogy igénylik a fürdőhely használatát, turisztikai vonzerejében is bíznak. A több száz évvel ezelőtt fürdőhelyként elhíresült Korond ma már nem rendelkezik fürdővel, stranddal. Annak idején az itteni fürdőépületek szolgáltak modellként a szovátai létesítmények létrehozásánál – tájékoztatott Pál Zoltán.

Udvarhelyszéken működő népi fürdők: a homoródkarácsonyfalvi Dungó fürdő, a szelterszi Nádasszéki (családi vállalkozás) fürdő, a székelykeresztúri Sóskút (az önkormányzat működteti) és a Sószorosban lévő iszapfürdő (a Korond–Parajd Természetvédelmi Gondnokság működteti).