Udvarhelyen is megemlékeztek

Közel százan gyűltek össze kedden, június 4-én Székelyudvarhely központjában a politikai pártok, ifjúsásági és civil szervezetek képviselői, valamint civilek. „Június 4-e gyásznap, bár sokszor értek vádak, hogy a trianoni emléknapon nem siránkozni, hanem tenni kell. Mi nem siránkozunk, viszont kötelességünk megemlékezni. Ugyanakkor június 4-e három éve a nemzeti összetartozás napja is” – mondta el bevezetésként Nagy Pál, az EMNT udvarhelyi szervezetének elnöke. Folytatásként az SZNT képviseletében Incze Béla szólalt fel, kiemelve: június 4-e nem gyásznap ugyan, viszont olyan emléknap, amelyről magyar emberként megfeledkezni nem lehet. „A magyar kérdés három pilléren áll. Egyik pillér a hatalommal való egyezkedés, kiegyezés, a második az anyanemzet segítsége, a harmadik pedig a nagyhatalmak hozzáállása, amelyek közrejátszottak a trianoni döntés meghozásában. Nekünk székelyeknek a hatalommal kell egyezkednünk, hisz az erdélyi magyarságnak nem határmódosításra, hanem önrendelkezésre van szüksége a fennmaradáshoz” – magyarázta.

A Magyar Polgári Párt udvarhelyi szervezetének nevében Tamás Zoltán szólat fel, kiemelve: három éve más értelmezést kapott a trianoni emléknap, bár nem ünnep ez a magyarság számára, de nem is akármilyen hétköznap. „A magyar haza lelkünkben él, ezt semmilyen hatalom nem veheti el tőlünk. De ezt nekünk is kell érezni” – tette hozzá.

A továbbiakban az RMDSZ helyi szervezetének nevében Gidó Csaba mondta el ünnepi beszédét. „Nagymamám 93 éves volt idén márciusban. A trianoni év gyermeke ő. Kilencvenhárom életévében benne van az erdélyi és a kisebbségi magyarság sorsa. Trianon ügyén az elmúlt 93 évben sokat siránkoztunk, vádoltunk másokat, és néha önmagunkat. Trianon egy lecke, amelyből tanulni kell és továbblépni. Trianonban határokat húztak meg, amelyek fölött hidakat kell építeni. Trianon figyelmeztet, hogy csak a magyarság egységének megőrzése által van esélyünk jogainkat megvédeni, ugyanakkor a székelységre is egy feladatot ró: Székelyföldnek fel kell vállalnia az erdélyi magyarság belső anyaországának szerepét” – magyarázta.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom alapító tagjainak, Vona Gábornak és Szávai Istvánnak a gondolatait Nemes Csaba tolmácsolta, kiemelvén: ezen a napon egyfelől őrszintén és világosan számot kell vetni a múlt szőrnyű eseményeivel, másfelől emelt fővel kell szembenézni a jövő kihívásaival. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom képviseletében felszólalt még Szatmári János, illetve a székelyudvarhelyi Minta ifjúsági szervezet elnöke, Bolyai Csaba is, majd Gajewszky Klára szavalatát hallhatták a jelenlévők. A beszédek sorát az emlékmű megkoszorúzása követte, majd a magyar, illetve a székely himnusz közös eléneklésével zárult a megemlékezés.