
Fotó: Lukácsi Lehel
Már a huszadik század elejétől működik önkéntes tűzoltóság Szentegyházán – nem egyszerű feladatot vállalva a helyiek folyamatosan biztosították a tűz elleni védelmet több mint kilencven éven át. Bár a szolgálatukhoz szükséges gépjárműre ráfér a korszerűsítés, mégis teljes odaadással végzik munkájukat a szentegyházi tűzoltók, hiszen lelkiismeretükbe épült, hogy felelősek a lakosság biztonságáért.
2014. november 06., 15:022014. november 06., 15:02
2014. november 06., 15:462014. november 06., 15:46
Az első írásos adatok 1921-ből származnak, akkor huszonhét alapító tag együttműködésével hozták létre az egyesületet, azóta pedig több mint száz szentegyházi szolgált példamutató tűzoltóként a lakosság védelméért. Jelenleg harminckét taggal működik a tűzoltó-alakulat, közülük huszonheten önkéntesek, öten pedig fizetéses tagok, akik állandó szolgálatot vállaltak – avatott be Balázs Pál tűzoltóparancsnok. Tűzoltókatonaként szolgált 1983-ban Ploieşti-en, a szakmai felkészültséggel rendelkezve szinte egyértelmű volt, hogy leszerelésekor csatlakozik az alakulathoz, így már 1984 őszétől önkéntes tűzoltóként tevékenykedett – mesélt a kezdetekről Balázs Pál, aki immár huszonkét éve parancsnoka az egységnek. Már katonasága alatt tapasztalta a pokoli lángok erejét, ugyanis 1983-ban a kombinát pirolízis berendezésének robbanásakor is szolgálatban volt. A 48 órás tűzben sok ember vesztette életét – elevenítette fel a rémálomba illő tapasztalatot a parancsnok.
Nincsenek egyforma riasztások
A szentegyházi alakulat mintegy 33 ezer hektárért felelős, évente több mint negyven esethez kell kivonulniuk. Működési területükön nem csak a tűzesetekhez mennek ki, a legtöbb közúti balesethez is a szentegyházi tűzoltókat irányítják. „Mindegyik eset más, tűzoltás közben bármi megtörténhet. Addig van baj, amíg odaérünk” – véli a parancsnok. Baj esetén a telefonszolgálatot végző tag riasztja az önkénteseket, akik azonnal a székházhoz sietnek, hogy felvegyék felszerelésüket és kivonuljanak.
A tűz méretétől függ, hogy hányan pattannak a tűzoltóautóba: míg egy balesethez rendszerint 3–4 személy vonul ki, egy nagyobb tűzesetnél mind a huszonhét önkéntes részt vesz a bevetésen. Általában 3–4 perc alatt megy el a székhelyből az első kocsi, rövid időn belül pedig egy második kocsival halad a helyszínre a többi önkéntes, akiket otthonról riasztanak – írta le a riasztások folyamatát a parancsnok.
Fiatalok és idősebbek egysége
A csapat legidősebbje Laci bácsi, ő már nem vonul, telefonszolgálatot végez – mutatta be a legidősebb tagot, az 1948-ban született Szabó László Gézát a parancsnok. Fiatal erőben is bővelkednek a szentegyháziak, ugyanis tizenkét 20 és 25 év közötti tűzoltó tagja az alakulatnak. Balázs Pál meglátása szerint jelenleg az 5–8. osztályos tanulók érdeklődnek leginkább az önkéntes tűzoltóság iránt, ezért reménykedik, hogy ők képezik majd az új generációt néhány év múlva. A felkészítő képzések mellett a tagok havi gyakorlaton vesznek részt, a parancsnok meglátása szerint csakis rendszeres gyakorlattal, a felszerelés pontos ismeretével lehet eredményes munkát végezni.
Lelkes nők állnak a tűzoltók mögött
Bár jelenleg nincs női tagja az egységnek, a nők mégis fontos szerepet foglalnak el a szentegyházi tűzoltóság működésében. Mivel néhány fizetéses tűzoltó a székhely szomszédságában él, riasztáskor a feleségeik is besegítenek, hogy a folyamat gördülékeny legyen: telefonszolgálatosok helyét veszik át, a székhely kapuit nyitják és zárják. Emellett a hölgyek különböző rendezvényeken is besegítenek a tűzoltóknak. A parancsnok úgy véli, bár nem hivatalosan, de ők is olyannyira önkéntes tűzoltók, mint párjaik.
Két vándorkupa van egy fedél alatt
Az életmentés mellett a szentegyházi csapat tűzoltóversenyeken, rendezvényeken, valamint helyi eseményeken is részt vesz. Bármilyen eseményen előszeretettel készítik el specialitásukat, a tűzoltók töltött káposztáját. A székhely előtt a tűzoltóság fennállásának nyolcvanadik évfordulója alkalmából felavatott Szent Flórián-szobor áll, továbbhaladva megtekinthető az évek során felhalmozott kupák és emléktárgyak hada. Jelenleg két vándorkupának ad otthont a szentegyházi szertár, ugyanis a csapat a Hargita megyei önkéntes tűzoltók versenyén első helyet ért el, nemrégiben pedig Farkaslakán az udvarhelyszéki tűzoltóversenyen ismét az első helyet foglalták el, így került a tűzoltók védőszentjéről, Szent Flóriánról elnevezett vándorkupa hozzájuk. A megyék tűzoltói közti vetélkedőn is remek eredményt értek el a szentegyháziak, negyedik díjat szereztek teljesítményükkel.
Fejlesztésekre lenne szükség
Három autóval rendelkeznek jelenleg a szentegyházi tűzoltók. Elsőként mindig a 35 éves, 2800 literes tartállyal indulnak helyszínre a tűzoltók. A parancsnok elmondta, már jó ideje várnak forrásokra, hogy lecseréljék, hiszen bevetések után több nap az autó javításával telik el, így nem kevés bosszúságot okoz a járgányok régisége. Emellett egy Németországból kapott, teljesen felszerelt Mercedes autóval is vonulnak a lánglovagok. Továbbá egy másik németországi autó, egy Volkswagen busz is rendelkezésükre áll, ez avartűzre és gyors beavatkozásra alkalmas, de inkább versenyekre utaznak vele – magyarázta a parancsnok.
Fontosak a baráti kapcsolatok
A külföldi tűzoltó-egyesületekkel szoros baráti kapcsolatot ápolnak a szentegyháziak, így sikerült tűzoltóautókat, valamint egyéb védőöltözetet kapniuk magyarországi és németországi bajtársaiktól. Emellett Balázs Pál büszkén folytatta, hogy Szerbiából, Ausztriából és Lengyelországból származó alakulatokkal is barátságban vannak, de az összes Hargita megyei önkéntes egyesülettel, valamint a megyei sürgősségi helyzetek felügyelőségével is baráti viszonyt ápolnak. Számukra fontos, hogy bajtársaikkal találkozzanak, mindig elmennek egymás rendezvényeire.
A mesterséges intelligencia segítségével kellett képregényt készítsenek a református kollégiumok diákjai, akik jelentkeztek az immár huszonötödik alkalommal, ezúttal Székelyudvarhelyen megszervezett bibliaismereti vetélkedőre.
Székelyudvarhely évszázadai címmel szerveznek várostörténeti konferenciát a református egyházmegye központi hivatalának termében.
Hamarosan pályázatot nyújtanak be a Nagy-Küküllő mentén elképzelt sétány, valamint a csereháti Mária tér megvalósításáért – derült ki a székelyudvarhelyi képviselők soron kívüli ülésén pénteken. Az adóemeléssel kapcsolatban is tisztáztak néhány dolgot.
Elmúltak már azok az idők, amikor az adóhatóságnak nem volt megfelelő rálátása a cégek pénzügyeire, derült ki az RMKT székelyudvarhelyi szervezetének az adózási változások ismertetéséről szóló rendezvényén.
Székelyudvarhelyen, a Polgármesteri Hivatal Szent István termében tartották meg január 22-én, a magyar kultúra napján az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjak ünnepélyes átadásával egybekötött gálaestet.
Terepszemlét tartottak Parajdon a Korond-patak elterelésére kiépített ideiglenes csőrendszert vizsgálva. Noha a kivitelező késznek mondta a munkát, a Salrom vállalat munkatársai és a szakértők további biztonsági beavatkozásokat kérnek az átvétel előtt.
Székelyföld neves képzőművészeinek portréit mutatja be Siklódy Ferenc kiállítása, amelyet január 26-án nyitnak meg a Haáz Rezső Múzeumban, Székelyudvarhelyen.
Kívülről már jól néz ki a Korondon épülő bölcsőde, de a belső részen még több apró munkálatot kell elvégeznie a kivitelezőnek, ugyanakkor a tereprendezés is hátravan. A község vezetősége a következő tanévtől már megnyitná a létesítményt.
Két, egymáshoz szorosan kapcsolódó, esküvőre fókuszáló eseményt is szerveznek Székelyudvarhelyen: szerdán esküvőfotókból nyílik tárlat, hétvégén pedig esküvő kiállítást tartanak.
A kisvárosok és községek elöljárói is aggodalommal figyelik a 2026-os adóemelések hatásait. Úgy látják: a kormányzati döntés éppen a legkiszolgáltatottabb rétegeket, köztük a fogyatékkal élőket bünteti a leginkább.
szóljon hozzá!