
Terepszemlét tartottak az átvétellel megbízott szakemberek
Fotó: Olti Angyalka
Terepszemlét tartottak Parajdon a Korond-patak elterelésére kiépített ideiglenes csőrendszert vizsgálva. Noha a kivitelező késznek mondta a munkát, a Salrom vállalat munkatársai és a szakértők további biztonsági beavatkozásokat kérnek az átvétel előtt.
2026. január 22., 19:052026. január 22., 19:05
A Korond-patak elterelését célzó csőrendszer kiépítését rendelte meg tavaly az állami Salrom országos sóipari vállalat, miután beszakadt a parajdi sóbánya födémje, a víz pedig mindent elárasztott a mélyben. A munkálattal a Partener Industrial Construct Kft.-t bízták meg, amelynek munkapontvezetője, Paul Bejan már tavaly szeptemberben jelezte a Székelyhonnak, hogy befejezték a munkát.
Ezzel még novemberben sem értett egyet a Salrom vezetősége, így a viták miatt a beruházás hivatalos átvétele elhúzódott. Az utóbbival kapcsolatos tárgyalások csütörtökön kezdődtek el, amiről lapunkat is tájékoztatta Bejan. Most is az ő meghívására érkeztünk a helyszínre.
Hosszú várakozás után találkoztunk Petres Sándorral, Hargita megye prefektusával a parajdi sóbánya székhelyén, aki megerősítette, hogy valóban zajlanak a beruházás átvételével kapcsolatos tárgyalások. Ennél többet azonban nem tudott mondani, hiszen ő maga is csak meghívottként volt jelen.
Fotó: Olti Angyalka
Hamar megértettük, hogy miről beszél, hiszen a munka átvételével egy héttagú bizottságot bíztak meg, akik a tanácskozást követően elindultak terepszemlét tartani.
Mi is követtük őket, így ismét bejutottunk az egyébként elzárt bányarészre, amelyet vastag hóréteg borított. Utóbbi miatt egyébként nem sok látnivaló maradt a terepen, ám annyi biztos igen, hogy a csöveken át folyt a Korond-patak vize, a vezetékek stabilizálása érdekében kifeszített láncok pedig feszesen álltak. A rendszer befogadó része is teljesítette a feladatát,
Megpróbáltunk interjút kérni a Salrom küldöttségétől, ám ők hamar jelezték, hogy erre nem kaptak felhatalmazást.
Fotó: Olti Angyalka
Csupán Costică Sofroniét, a Kolozsvári Műszaki Egyetemről érkező szakértőt (aki tagja volt az átvételi bizottságnak) sikerült megszólaltatni. Ő arról beszélt, hogy a környék biztonságossá tétele érdekében egyebek mellett
még szükség van egy gátra, amely visszafogja a nagyobb vízhozamokat,
ugyanakkor még jobban stabilizálni kell a kiépített csőrendszert.
Elengedhetetlen továbbá egy lebetonozott meder kiépítése is
– mondta el. Beszélgetésünket követően a felek ismét visszavonultak a parajdi sóbánya székhelyére, hogy a munkálatok átvételéről tárgyaljanak.
Fotó: Olti Angyalka
Petres Sándortól még annyit azért megtudtunk, hogy továbbra is havonta fogják meghosszabbítani a zónára vonatkozó vészhelyzetet. Ezt
Az utóbbival kapcsolatos beavatkozások elvégzésére hamarosan ismét kivitelezőt fog keresni a Salrom.
Fotó: Olti Angyalka
A parajdi vészhelyzeti bizottság 2025. május 8-án hirdetett vészhelyzetet a Hargita megyei településen, amelyet azóta havonta meghosszabbítottak. Az érintett hatóságok folyamatosan felügyelik a veszélyeztetett térséget, és rendszeres méréseket végeznek a Korond-patakon és a környékbeli folyóvízen.
Fotó: Olti Angyalka
A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába tavaly május végén zúdult be a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bányát. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
Fotó: Olti Angyalka
Fotó: Olti Angyalka
Fotó: Olti Angyalka
Fotó: Olti Angyalka
Fotó: Olti Angyalka
Petres Sándor Hargita megyei prefektus
Fotó: Olti Angyalka
Buszt indít kedden Székelyudvarhelyről Marosvásárhelyre a Székely szabadság napjára a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) helyi szervezete.
Elfogadták a régi épületekre vonatkozó adókedvezményeket Székelyudvarhelyen, és nullára csökkentették a gépjárművek esetében alkalmazott helyi pótadót.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
A Haáz Rezső Múzeum a Székelyföldi képzőművészek arcképcsarnoka című reprezentatív kiállítás terébe egy rendhagyó eseményre, művészek közötti párbeszédre invitálja az érdeklődőket.
Saját fejlesztésű digitális rendszert vezet be a székelyudvarhelyi városi kórház, amellyel a betegek és hozzátartozóik közvetlenül értékelhetik az ellátás minőségét és a személyzet munkáját. A sürgősségi osztályon már élesítették a platformot.
Nullára csökkentik a gépjárművekre kiszabott helyi pótadót a korábbi években alkalmazott 40–50 százalékról Székelyudvarhelyen. Viszont fontos, hogy ismét a városban jegyeztesse be járművét az is, aki korábban más településen tette meg ezt.
Elsősorban a társaikat rettegésben tartó embereket fogják kilakoltatni a székelyudvarhelyi szociális lakásokból a már megkezdett folyamat során, ugyanakkor a felhalmozott tartozásokat sem tűrik a végtelenségig. Dávid Endre alpolgármestert kérdeztük.
Szintet lép Erdély gasztrofesztiválja 2026-ban: az eddigi gyimesi központ mellett négy új állomással, köztük egy magyarországi helyszínnel bővül a rendezvénysorozat. A szervezők célja nem kevesebb, mint 40 ezer látogató megszólítása.
Megkezdődtek a bontási munkálatok a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásánál. Ezt követően a magyar állam támogatásával az elbontott részeket újjáépítik, máshol pedig teljes felújítást végeznek.
Elbontott hidak és nagyobb szakaszon felmart aszfaltréteg is jelzi, hogy ismét hozzáláttak a kilenc éve megpályázott udvarhelyszéki nagyberuházás megvalósításához, amely során mintegy 50 kilométernyi utat korszerűsítenek.
szóljon hozzá!