Tejkaravánnal a bizalomért

Kinda János helyi gazda, a szövetkezet vezetőtanácsi tagja, valamint Tankó László, a keresztúri tejfeldolgozó ügyvezető igazgatója a helyi kultúrotthonban köszöntötték a gazdákat szerdán délben. A találkozó célja a jelenlegi helyzet felvázolása mellett az volt, hogy a problémákról és a megoldásokról is tájékoztassák az érintetteket.

A tavaly decemberben, ötszáz gazda összefogásával létrejött szövetkezeti tejgyár gyakorlatilag a csőd szélén áll, de a szakemberek szerint látszik már a fény az alagút végén, és közösségi összefogással sikerülhet újra talpra állítani. „Mi ezt a munkát egy bizonyos időszakra, bizonyos célokkal vállaltuk, jövő év végére a gyárnak hatékonyan kell működnie, emellett szeretnénk kialakítani azt a szakértői csapatot, amely tovább működteti. Ennek egyik feltétele az lenne, ha kölcsönös, nyitott és egyenes párbeszéd alakulna ki a gazdákkal, akik valamilyen szinten tulajdonosok és beszállítók is” – mondta Tankó László.

A találkozón szó esett arról is, hogy a mai mezőgazdaság sokkal jobb megélhetést kellene biztosítson a gazdáknak, mint az elmúlt évtizedekben, amikor gyakorlatilag a fennmaradásért művelték meg földjeiket. A pénzügyi szakember szerint ha a feldolgozó nem éli túl a válságot, akkor a tej felvásárlási ára csökkenhet, emellett pedig egy olyan álom bukhat meg, amelyet az utánunk következő generáció sem indít újra.

Nem volt szerencsés az indulás

A tejgyár átvilágításakor több problémát találtak: elsősorban nem létezett párbeszéd a gazdákkal mint partnerekkel, másrészt pedig az indulással járó kezdeti nehézségek mellett újabb, be nem tervezett beruházásokat kellett eszközölni, tehát az alaptőke elfogyott. Ezt követően a tejkifizetés megkésett, így a bizalom is elveszett. Mindezek mellett a Târnalact terméknévválasztás sem volt a legszerencsésebb.

Tankó László elmondta, másfél hónap alatt 25 százalékkal csökkentették a költségeket, amit nagyrészt a személyzetcsökkentéssel értek el, így havonta 50 ezer lejt sikerül megspórolni. Keresik a megoldásokat az adósság rendezésére, hiszen a legfontosabb, hogy a gazdák megkapják pénzüket. A szakember december végére ígérte a novemberi tejpénz kifizetését.

Nyáron napi átlagban 12 ezer liter tejet dolgoztak fel, a mélypont 4700 liter volt, most ismét 5000 liter fölött vannak. Ahhoz, hogy a tejfeldolgozó minden költségét rendezni tudja, 8000 liter tejet kell feldolgozniuk.

Az igazgató kiemelte az Elan Trió Kft. fontos szerepét a Tej Útja akcióban, hiszen Góbé márkanév alatt ez a cég értékesíti a székelykeresztúri tejfeldolgozó termékeinek hatvan százalékát. Az Élő Szövet Alapítvány ötlete is Boros Csabától, a Merkúr üzletlánc tulajdonosától származik. Az alapítvány azért jött létre, hogy felkarolja a helyi kezdeményezéseket és tudatosítsa az emberekben, hogy mennyire fontos a helyi termékek előállítása és fogyasztása.

Szeressük és fogyasszuk a helyi termékeket!

Bara Ágnes, az Élő Szövet Alapítvány marketing-tanácsadója a fenntartható gazdálkodásról, illetve a tudatos vásárlásról, a helyi termékek fontosságáról beszélt. Emellett megemlítette azt is, hogy a megyéből a tej 60 százalékát elviszik, helyette visszahozzák a tartósított, gyengébb minőségű tejet és tejtermékeket, amelyeket drágán megvetetnek velünk.

„Ott lebeg mindennap a szemünk előtt, hogy biztosítanunk kell a helyi gazdák folytonos tevékenységének fenntarthatóságát, emellett a székely embernek egy jó minőségű, egészséges, itteni ízvilágot megőrző terméket tegyünk az asztalára” – fogalmazott Bara Ágnes, aki azt is elárulta: céljuk, hogy a vidéki kisüzletekben is megtalálhatók legyenek a keresztúri tejgyár termékei.