Fotó: Thomas Câmpean
A korábbi év sikerén felbuzdulva idén is megtartották az interetnikus tábort a székelyszentkirályi Szent István Általános Iskolában, ahol a helybéliek ismét a Giurgiu megyei Oinacu település román ajkú diákjait látták vendégül. A rendezvény célja egymás kultúrájának megismerése volt.
2015. július 17., 11:402015. július 17., 11:40
A Szentkirályon második alkalommal megrendezett táborban hatvannégy 9–15 éves gyerek vett részt, akiknek többsége a Szent István Általános Iskola tanulója – tudtuk meg Ilyés Ildikó tanárnőtől, a tábor koordinátorától, aki hozzátette, a román és magyar anyanyelvű diákok egyhetes találkozóját a Székelyszentkirályért Szövetség szervezte, kihasználva a kormány interetnikus kapcsolatok terén meghirdetett pályázati lehetőségeit. Mint mondta, a Hargita Megye Tanácsa által is támogatott, kirándulásokat és más programokat is magában foglaló tábort könnyebb volt megszervezni a korábbihoz képest, hiszen már megvoltak a szükséges kapcsolatok, illetve a részt vevő gyerekek is ismerték egymást.
Ilyés Ildikó elmondta, az előző évhez viszonyítva láthatóan többet kommunikálnak egymással a diákok: már nemcsak kézzel-lábbal mutogatnak, hanem román nyelven is megszólalnak a helybéli gyerekek, illetve a vendégek is eltanultak egy-két magyar mondatot, szófordulatot. Hozzátette: a részvevők mindkét kultúra énekeiből megtanultak néhányat. Egy másik pozitív hozadéka a tábornak, hogy idénre már a diákok és szüleik is felvették a kapcsolatot egymással a közösségi médián keresztül – tette hozzá. A két nemzetiség közti kapcsolat megerősödését az is mutatta, hogy az oinacui tanintézmény olyan pólókat ajándékozott a szentkirályiaknak, amelyen a román zászló mellett a magyart is feltüntették.
„Ha kicsi korban beleneveljük a gyerekekbe, hogy el kell fogadnunk egymást, akkor talán megszűnnek a két nép közti feszültségek. Ez azonban csak egymás megismerése által lehetséges” – jelentette ki Ilyés Ildikó. „Mindkét fél számára előnyös egy ilyen interetnikus tábor megszervezése: a helyieknek románnyelv-tudásuk fejlődik, az oinacui diákok pedig megismerhetnek egy másik kultúrát, szélesítve ezzel látókörüket.
Összességében a barátságok kialakulása és az ismeretek cserélődése a legfontosabb” – magyarázta Mădălini Oprişan, a Giurgiu megyei iskola igazgatónője. Mint mondta, előítéletek nélkül, nyitott lélekkel érkeztek Székelyföldre, talán ezért is mondható ennyire sikeresnek a tábor. Kollégájához hasonlóan meghatározó tényezőnek tartotta jobb ideológiák mentén nevelni a felnövekvő generációt, hiszen ezáltal mérséklődhet a két nemzet közti idegenkedés.
Székelyudvarhelyen az elmúlt években több utcát is felújítottak, és ugyan megjelentek az akadálymentesítés jelei – például a süllyesztett járdaszegélyek –, a gyakorlatban még mindig sok helyen nehézkes a közlekedés babakocsival vagy kerekesszékkel.
Juhokat, nyulakat és számos csirkét megölt tavaly november óta egy fiatal medve Székelyvarságon, az utóbbi napokban ráadásul nappal is többször felbukkant az egyed a település főbb utcáin. Kedden kilőtték a garázdálkodó példányt.
Kitartanak a turisztikai vállalkozások, nem nőtt jelentősen az elbocsátások száma Parajdon ebben a hónapban. Székelyudvarhelyen azonban újabb tömeges elbocsátásra kényszerül egy bútoripari vállalat.
Közel húsz éve földbe helyezett szennyvízhálózati vezetékeket kell megjavítani Oroszhegyben, Tibódban és Székelyszentkirályon, továbbá ki kell terjeszteni a hálózatot a portákig. A község vezetősége aláírta a projekt finanszírozási szerződését.
Jubiláló házaspárok jelentkezését várja a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal.
Kék, fehér, vörös, barna és számos más színű trópusi lepkében gyönyörködhetnek azok, akik ellátogatnak a parajdi Lepkeházba – a turisták száma azonban lényegesen megcsappant a bányakatasztrófát követő időszakban.
Egy évvel az indulása után beváltotta a hozzá fűzött reményeket a székelyudvarhelyi városvezetés által fejlesztett applikáció: az eszközt a lakók egyre gyakrabban használják ügyintézésre, bejelentésekre, befizetésekre, vagy épp időpontfoglalásra.
A parajdi sóbányát nem lehet megmenteni, a kérdés csak az, hogy mikor omlik be – nyilatkozta szombaton Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Kaszáló kaláka, ahogy régen: negyven nyikómalomfalvi férfi gyűlt össze hajnalban, hogy közösen kaszáljanak a réten – a kaláka nemcsak múltidéző élmény, hanem a falunapok hangulatos nyitánya is volt.
Egy idős nőt szállítottak kórházba egy Homorófürdőnél történt baleset után szombaton délben.
szóljon hozzá!