
Eredményes volt a beavatkozás a székelyudvarhelyi Köztársaság-negyedben
Fotó: Olti Angyalka
Szakaszosan költöztetik el a vetési varjak fészkeit Székelyudvarhelyen, hogy öt év alatt a város peremére szorítsák ki a populáció nagy részét. A beavatkozás egyes helyszíneken már eredményesnek bizonyult.
2026. május 25., 09:012026. május 25., 09:01
Sok ember mindennapjait keserítik meg a varjak Székelyudvarhelyen, hiszen nemcsak hangosak, de rendszerint össze is piszkítják a fészkeik környékét. Négy évvel ezelőtt a városháza munkatársai a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesületet bevonva kérték a populáció ritkítását a városban.
Ez a megoldás rövid távon csak kisebb eredményeket hozott, hiszen a törvények csak kevés egyed kilövését teszik lehetővé, másfelől pedig okos madarakról van szó, amelyek megjegyzik a vadászokat, így azok érkezésekor elrepültek.
Dávid Endre alpolgármester lapunknak elmondta, hogy más irányból közelítették meg a problémát: ornitológust és más szakembereket vontak be a megoldáskeresésbe. Az általános tapasztalat az, hogy a párzási időszakban nagyon hangosak a madarak, és csak a költés idején halkulnak el valamelyest, de
A felnőtt egyedek napközben kirepülnek a városból, és csak aludni térnek vissza a fészkeikbe.
Ideális esetben öt év múlva már a város szélén fészkelnek majd a varjak
Fotó: Olti Angyalka
A felmérések alapján elkészült egy kezelési terv, amely törvényes alapot nyújt a probléma megoldásához szükséges intézkedésekre. Konkrétan arról van szó, hogy az elkövetkező öt évben szakaszosan elköltöztetik a varjak fészkeit, arra törekedve, hogy a város peremére szorítsák ki a populáció jó részét:
„Meg kell érteni, hogy egy szigorú, kontrollált folyamatról van szó, nem lehet minden fészket egyszerre elköltöztetni, különben a madarak szerte a városban újraraknák azokat” – közölte az elöljáró. Hangsúlyozta, meglehetősen intelligensek a varjak, ezért gyakorlatilag meg szeretnék tanítani nekik, hogy vannak olyan városrészek, ahol nem érdemes fészkelni.
A költöztetéseket az is nehezíti, hogy csak bizonyos időszakokban lehet beavatkozni, például a párzási időszakban szó sem lehet ilyesmiről.
A helyzetet vizsgálva az Eszterlánc Napköziotthon környékét, illetve a városi kórház mellett lévő Köztársaság-negyedet határozták meg a varjak által leginkább lakott helyszínekként, így ezeken avatkoztak be először.
Fotó: Olti Angyalka
„A napközinél rettenetes volt a helyzet, ott több mint 130 fészket azonosítottunk be tavaly. Ezt a szülők és az intézmény munkatársai is nagy problémaként élték meg.
a fákat viszont nem szerették volna kivágni, hiszen azok árnyékot tartanak a napsütésben” – magyarázta az alpolgármester. Itt idén sikerült teljes egészében „megtisztítani” a helyszínt,
Mindemellett sikereket értek el a Köztársaság-negyedben is, ahonnan szintén eltűntek a varjak. Ezt egy lakó is megerősítette lapunknak. „Végre halljuk az énekesmadarak csiripelését, sokkal élhetőbb lett a környék” – fogalmazott.
Lépésről lépésre haladva
Dávid Endre nyomatékosította, a beavatkozási zónát minden évben bővíteni fogják a lakott terület peremei felé haladva, így idővel más problémás helyszíneken is elvégzik a költöztetéseket. Arra viszont nincs esély, hogy a varjak teljes egészében elköltözzenek Székelyudvarhelyről, csupán a város szélére fognak kiszorulni. A beavatkozások ősszel és jövő tavasszal folytatódnak majd.

Puskaropogás törte meg a csendet Székelyudvarhely utcáin, ugyanis sok év után újra lehetőség nyílt a lakókat zavaró és olykor az énekesmadarak fészkeit is feldúló csókák, szürke dolmányos varjak, vetési varjak és szarkák kilövésére.

Nem volt eredményes az embereket zavaró madarak ritkítása Székelyudvarhelyen, hiszen a körülmények miatt viszonylag kevés alkalommal lehetett megszervezni a kilövési akciókat – jelentette ki a megbízott vadásztársulat. Idén folytatják ezt a tevékenységet.

Sok próbálkozás ellenére sem sikerült tartósan megoldani a vetési varjak okozta problémákat Székelyudvarhelyen, most viszont tematikus, szakmai alapokra épített megfigyelési és beavatkozási folyamat indul el.
Több mint 8 millió lejes román kormánytámogatásból újították fel a székelykeresztúri Gyárfás-kúriát. A vasárnap délutáni avatóünnepségen arról beszéltek, hogy a magyar szellemi örökség egy darabját sikerült megmenteni.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Útnak indult a közel hétszáz zarándok Székelyudvarhelyről péntek reggel, akik a következő napokban gyalogosan mennek Csíksomlyóig, hogy együtt vegyenek részt a pünkösdszombati búcsús szentmisén.
A székelyudvarhelyi Mihály Alpár és útitársa, a szatmárnémeti Bertici Attila ezúttal Mongóliáig terveznek eljutni, mintegy 25 ezer kilométert megtéve 60 nap alatt.
Közös rendőrségi és csendőrségi akció zajlott szerdán több Hargita megyei településen az iskolai biztonság erősítése érdekében: a tanintézményekben és azok környékén is zajlottak ellenőrzések.
Idén is megszervezik a székely himnusz napját Székelyudvarhelyen, ahol közösen idézik fel himnuszunk történetét, kulturális örökségét és azokat az alkotókat, akiknek munkája ma is része közösségi emlékezetnek.
Szolgálati járművek, rendvédelmi bemutatók és látványos kutyás program várja az érdeklődőket május 21-én a Márton Áron téren, a helyi rendőrség napja alkalmából.
Május 19-én, a ma is élő Székelyudvarhelyről származó holokauszttúlélő, Gold Renée 96. születésnapján avatták fel Székelyudvarhely első állandó holokauszt-emlékművét a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium udvarán.
Újraaszfaltozzák a székelyudvarhelyi Kossuth Lajos utca járdáit, amelyeket a gázvezetékek cseréje miatt bontottak fel. A helyreállítás a tervek szerint napokon belül elkezdődhet, és nem kerül pénzébe a városnak,
Elkezdődött az ivóvízhálózat kiépítése Székelydályában, Égében, Abránfalván és Székelypeteken – ezzel a beruházással szeretnék megszüntetni az évek óta tartó ivóvízhiányt. Kétszáz méter mélyről fogják szivattyúzni a talajvizet.
szóljon hozzá!