Összefügg a lazára vett szeméttárolásunkkal a vetési varjak elterjedése

Egy madár, több baj

Baczó Zoltán madárszakértő szerint a vetési varjú alkalmazkodóképes faj, amely képes együtt élni az emberrel – akár az ember akarata ellenére is. Az utóbbi években egyébként

A szakember elmondása szerint a madarak elsősorban tavasszal és kora nyáron jelentenek nagyobb terhelést, amikor fészkelnek, fiókákat nevelnek, és hangosan kommunikálnak.

– mutatott rá Dávid Endre alpolgármester. Hozzátette: nem mindegy, hogy egy adott faj helyben fészkel-e, vagy csak időszakosan tartózkodik a városban.

Az önkormányzat jelenleg a városban fészkelő vetési varjakra összpontosít. A cél az, hogy ezek szokásait feltérképezzék, és a következő költési időszakra már kész akciótervvel reagáljanak. „A legnagyobb problémát zaj és ürülék szempontjából is ezek az egyedek okozzák.

– magyarázta az alpolgármester.

Megfigyelés, minta, beavatkozás

A szakmai megfigyelési szakasz jelenleg is zajlik, és várhatóan szeptemberre zárul. Ez idő alatt a szakértői csapat rendszeresen megfigyeli a madarak viselkedését a város különböző gócpontjain, egyelőre a Köztársaság és Bethlen negyed környékén, ahol a lakossági bejelentések szerint a leggyakoribb a zavaró jelenlétük.

– idézte Dávid Endre a szakértők megfigyeléseit.

– vázolta a tervet az alpolgármester. Megjegyezte, az ilyen beavatkozás csak úgy lehet hatékony, ha minden érintett szereplő – önkormányzat, lakosság, intézmények – szinkronban együttműködik.

Az ember és a madár együtt él(t)?

Felmerül a kérdés: miért szoktak be egyáltalán a városba? Baczó Zoltán szerint a válasz részben az emberi tevékenységben keresendő.

– magyarázta. Másfelől elmondása szerint számuk nem azért növekedett meg, mert több mezőgazdasági területen termesztenek gabonát vagy kukoricát, sokkal inkább a

„Sokkal higiénikusabb szeméttárolási technikákat kell használni, hogy ne tudjon az állat, se a patkány, se a varjú, csak úgy guberálni a hulladék között” – részletezte az ornitológus. Hozzátette, ha kizárjuk ezt a tényezőt, akkor is évekbe telik, hogy pozitív irányba történjen változás.

„Most arra kell megtanítani őket, hogy a városi periférián is biztonságos a környezet, és legyen egy generációs ragaszkodás ahhoz a helyhez. Azt kell elhitetnünk velük, hogy a városi környezet nem biztonságos környezet, a városi periféria pedig biztonságos környezet” – részletezte a terveket.

Türelem

A városvezetés tervei szerint a szeptemberre elkészülő akcióterv révén a jövő tavaszi fészkelési időszakra már konkrét beavatkozásokat hajthatnak végre. Az akcióterv része, hogy a lakosságot és önkénteseket, valamint intézményeket is bevonnak a projektbe, például szinkronba kell hozni a fametszési, favágási akciókkal.