
Visszatértek a varjak a városi kórházzal szemben lévő lakónegyedbe
Fotó: Fülöp-Székely Botond
Finoman szólva sem volt túl eredményes az embereket zavaró madarak ritkítása Székelyudvarhelyen, hiszen a körülmények miatt viszonylag kevésszer lehetett megszervezni a kilövési akciókat – jelentette ki a megbízott vadásztársulat. Idén is folytatják ezt a tevékenységet, ugyanakkor csapdák bevetését tervezik.
2023. január 19., 11:352023. január 19., 11:35
Háromszor szervezett kilövési akciót a lakókat zavaró dolmányos varjak, vetési varjak, csókák és szarkák ritkítása érdekében tavaly Székelyudvarhelyen a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület.

Puskaropogás törte meg a csendet Székelyudvarhely utcáin, ugyanis sok év után újra lehetőség nyílt a lakókat zavaró és olykor az énekesmadarak fészkeit is feldúló csókák, szürke dolmányos varjak, vetési varjak és szarkák kilövésére.
Ez idő alatt pedig az engedélyezett kilövéseknek nagyjából a felét hajtották végre – összegzett lapunknak Mărmureanu-Bíró Leonárd, a vadászegyesület elnöke.
A tapasztalat azt mutatja, hogy bár az akciók során ugyan sikerült elriasztani a madarakat, azok idővel ismét visszatértek a lakótelepekre, tömbháznegyedekbe. Nem is csodálkozott ezen Mărmureanu-Bíró, hiszen szerinte
Erre azonban nem volt lehetőség, mivel csak sötétedéskor térnek vissza a madarak a városba. Ilyenkor pedig nem lőhettek rájuk, hiszen ősszel jelentősen rövidültek a nappalok, az említett időpontokban pedig még meglehetősen aktív volt a lakosság.
– magyarázta.
Arra is gondoltak, hogy késő este szervezzék meg a kilövéseket, ám ilyenkor már nem látni a madarakat. Egy alkalommal még hőkamerákat is bevetettek, ám a varjak és csókák tollai annyira szigetelnek, hogy próbálkozásuk hiábavalónak bizonyult.
A vadászegyesület elnöke arról is beszélt, hogy az akciók során kaptak hideget és meleget is a lakóktól, ám többnyire azoknak nem tetszettek a kilövések, akik nem a problémás zónákban élnek. Ettől függetlenül idén is folytatni szeretnék a tevékenységet, amelyet az emberek többségének felkérésére és a polgármesteri hivatal megbízásából végeztek.
Archív
Fotó: Erdély Bálint Előd
Tervben van az is, hogy finomítanak némileg a módszerükön, hiszen úgynevezett Larsen-csapdákat (élvefogó, kétrekeszes csapda) szeretnének bevetni a varjak és csókák befogása érdekében. Ehhez azonban élő madarakat kell csaliként használniuk.
Villámcsapás ért egy tanárt a Bucsecs-hegységben, miközben egy 14 gyermekből álló csoporttal túrázott. A pedagógust eszméletlen állapotban találták meg a hegyimentők, majd hordágyon szállították le a hegyről.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A hegyi- és búvármentőknek a nyár mindig intenzív időszak: ilyenkor többször kerül sor arra az emberileg, szakmailag, lelkileg nehéz feladatra, hogy élettelen testet emeljenek ki a vízből.
A termelők és a feldolgozók is nehéz időszakot élnek meg a tejiparban, az ágazatot sújtó válság okai összetettek, és általános megoldás sincs a helyzetre. Hargita megyében több ezerrel csökkent a tehénállomány – a hegyvidéken súlyosabbak a problémák.
Személyautó és kisbusz ütközött csütörtök este a Maros megyei Mezőcekeden. Az ütközés következtében mindkét jármű lesodródott az úttestről.
Egy hete eltűnt kamaszlányt keres a Maros megyei rendőrség.
A csütörtök délutáni viharkárok elhárításában Marosvásárhelyen is több helyszínen szükség volt a tűzoltók munkájára.
Román, illetve ukrajnai bűnözők informatikai és vagyon elleni bűncselekményeit vizsgálta ki egy nemzetközi nyomozócsoport, melynek három Maros megyei rendőr is tagja volt.
Nagy mennyiségű csapadék hullt rövid időintervallum leforgása alatt Csíkszeredában és környékén csütörtök délután. A nagy mennyiségű csapadékot nem mindenhol tudta elnyelni a vízelvezető rendszer. Fotókon mutatjuk a vihar utáni állapotokat.
Ilie Bolojan ügyvivő kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak várhatóan a következő napokban csökkenni kezdenek, amint a vállalatok elkezdik eladni az alacsonyabb áron vásárolt készleteket.
szóljon hozzá!