
Visszatértek a varjak a városi kórházzal szemben lévő lakónegyedbe
Fotó: Fülöp-Székely Botond
Finoman szólva sem volt túl eredményes az embereket zavaró madarak ritkítása Székelyudvarhelyen, hiszen a körülmények miatt viszonylag kevésszer lehetett megszervezni a kilövési akciókat – jelentette ki a megbízott vadásztársulat. Idén is folytatják ezt a tevékenységet, ugyanakkor csapdák bevetését tervezik.
2023. január 19., 11:352023. január 19., 11:35
Háromszor szervezett kilövési akciót a lakókat zavaró dolmányos varjak, vetési varjak, csókák és szarkák ritkítása érdekében tavaly Székelyudvarhelyen a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület.

Puskaropogás törte meg a csendet Székelyudvarhely utcáin, ugyanis sok év után újra lehetőség nyílt a lakókat zavaró és olykor az énekesmadarak fészkeit is feldúló csókák, szürke dolmányos varjak, vetési varjak és szarkák kilövésére.
Ez idő alatt pedig az engedélyezett kilövéseknek nagyjából a felét hajtották végre – összegzett lapunknak Mărmureanu-Bíró Leonárd, a vadászegyesület elnöke.
A tapasztalat azt mutatja, hogy bár az akciók során ugyan sikerült elriasztani a madarakat, azok idővel ismét visszatértek a lakótelepekre, tömbháznegyedekbe. Nem is csodálkozott ezen Mărmureanu-Bíró, hiszen szerinte
Erre azonban nem volt lehetőség, mivel csak sötétedéskor térnek vissza a madarak a városba. Ilyenkor pedig nem lőhettek rájuk, hiszen ősszel jelentősen rövidültek a nappalok, az említett időpontokban pedig még meglehetősen aktív volt a lakosság.
– magyarázta.
Arra is gondoltak, hogy késő este szervezzék meg a kilövéseket, ám ilyenkor már nem látni a madarakat. Egy alkalommal még hőkamerákat is bevetettek, ám a varjak és csókák tollai annyira szigetelnek, hogy próbálkozásuk hiábavalónak bizonyult.
A vadászegyesület elnöke arról is beszélt, hogy az akciók során kaptak hideget és meleget is a lakóktól, ám többnyire azoknak nem tetszettek a kilövések, akik nem a problémás zónákban élnek. Ettől függetlenül idén is folytatni szeretnék a tevékenységet, amelyet az emberek többségének felkérésére és a polgármesteri hivatal megbízásából végeztek.
Archív
Fotó: Erdély Bálint Előd
Tervben van az is, hogy finomítanak némileg a módszerükön, hiszen úgynevezett Larsen-csapdákat (élvefogó, kétrekeszes csapda) szeretnének bevetni a varjak és csókák befogása érdekében. Ehhez azonban élő madarakat kell csaliként használniuk.
A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt vasárnap 17 óra 16 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az üzemanyag-drágulás hatásait enyhítő intézkedések haladéktalan elfogadására szólította fel a miniszterelnököt és a pénzügyminisztert vasárnap Sorin Grindeanu.
Négy megyében másodfokú (narancssárga jelzésű), 12 megye folyóvizeire elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el vasárnap az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
Lassan elhagyja térségünket a hétvégi lehűlést okozó mediterrán ciklon, hétfőig azonban még marad a csapadékos időjárás: az ország nagy részén eső, a hegyvidéken pedig havazás várható. Ezt követően javulásnak indul az időjárás.
Krisztus, a béke királya, ma is azt kiáltja keresztjéről: tegyétek le a fegyvert, emlékezzetek, hogy testvérek vagytok – mondta XIV. Leó pápa a Szent Péter téren bemutatott virágvasárnapi misén, amellyel megnyitotta a húsvéti nagyhetet.
Jelentős mennyiségű csapadék várható, a hegyekben pedig több centiméternyi hó fog esni, ugyanakkor több folyó is megáradhat a hétfőn délutánig érvényes riasztás szerint – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Hét ember sérült meg egy közlekedési balesetben szombaton késő este a Kolozs megyei Aranyosegerbegyen (Viișoara).
Beregszászon, Ungváron és Csíkszeredában vennék át legtöbben a szavazási levélcsomagjukat, a három külképviseleten több mint 27 ezren vennék át a levélszavazáshoz szükséges dokumentumokat – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap sárga jelzésű riasztást adott ki jelentős mennyiségű csapadék, a hegyekben pedig havazás miatt, amely hétfő reggelig az ország közel felét – Hargita és Kovászna megyét is – érinti.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
szóljon hozzá!