Oroszhegyen a medve házhoz megy

Öt személy jelentette be hétfőn a medve által okozott károkat a polgármesteri hivatalnál. Üknyéden Balázs Imre négyhetes csikóját marcangolta szét a medve, Oroszhegyen Gergely Csabáéknál nyolc tyúkot ölt meg, Bálint Árpádéknál kilenc tyúkkal végzett, Pál Annánál 13-mal, Nagy Margitnál pedig 23 szárnyast pusztított el.

Margit néninek a huszonhétből csupán négy tyúkja élte túl a szombat éjszakai támadást. Az eset igen rosszul érintette az egyedülálló asszonyt, hiszen ő készíti a falu számára a száraztésztát, tojásukért tartotta a szárnyasokat. Felháborodva mesélte, hogy vadász ismerőse tavasszal megkérte, vessen egy kis répát, kukoricát a vadaknak a kertjében, amit majd kivisznek az etetőkbe.

Álmában sem gondolta volna, hogy bejönnek a vadak, és tönkreteszik kertjében a veteményt. „\'67-től itt lakom a Király utcában, de még ilyen nem volt. Az éjjel szerencsére a négy tyúkot behoztam a pincébe, mert megint visszajött a medve. Letörte a meggyfa ágait” – mondja Margit néni, akinél összegyűltek a szomszédasszonyok, s azt beszélték, hogy két medve is jár a környéken, egy boccsal.

A medve karmai jól láthatók a tyúkketrecen, amelynek tetejét betörte, s úgy húzta ki a szárnyasokat. A kert végében lévő kerítésen keresztül érkezett, miután azt áttörte, végigmasírozott a veteményen, letarolta a palántákat, aztán a meggyfa ágait szaggatta szét. Ezt követően ugrott át az udvarra, a tyúkólhoz.

Oroszhegyen a Nagy-Küküllő Vadász és Sporthorgász Egyesület, valamint a Gordon Vadásztársulat vadgazdálkodik, tudtuk meg Bálint Elemér Imre polgármestertől. „Arányokat nem tudok, de azt igen, hogy a medveállomány nagyobb, mint amekkorát alkalmasint a terület medveélőhely szempontjából megbírna. Emiatt az állatok az élelembeszerzés miatt rá vannak kényszerülve, hogy bejöjjenek a lakóterületre. Ilyen általában szeptemberben fordul elő, gyümölcséréskor. Kint a legelőkön év közben bármikor előfordult támadás, de a faluba még nem jöttek be. Nem csupán én, hanem a vadászoktársulatok is úgy vélik, a vadgazdálkodást komolyan kell venni. Tavaly villanypásztorra pályáztak egy négy kilométeres szakaszra, amely bevált, hiszen azon a részen megszűnt a vadkár” – mondta a polgármester.

„Szerdán megyünk Oroszhegyre felmérni a kárt, amelyet majd az állam megfizet, egyelőre ennyit tudunk tenni” – tájékoztatott Máthé Károly, a Brassó Területi Erdészeti és Vadászati Felügyelőség munkatársa, aki szerint két-három hónapba, de akár fél évbe is beletelik, amíg kártalanítják a gazdákat.

A medve nagyobb védelmet élvez, mint az ember

Fancsali István, a Gordon Vadásztársulat elnöke szerint kilátástalan a helyzet. „Sajnos a minisztériumból nem adnak engedélyt a kilövésre. Tavaly már volt ilyenfajta próbálkozásunk, amikor a medve megölt 15 szarvasmarhát és lovat. Akkor azt mondták, hogy nem elég megalapozott a kérésünk. Ezt is szóban mondták, arra sem voltak képesek, hogy írásbeli válaszra méltassanak.

Minden évben felbecsüljük a vadállományt, majd az adatokat elküldjük az erdészetért felelős minisztériumba, de nagyon kevés vadat lőhetünk ki. Láttuk a tavaly is, hogy sok a vaddisznó, kárt tesznek a terményben, de csak negyven egyedet lőhettünk ki. A vad az államé, abból a vadásztársaságok annyit lőhetnek ki, amennyit az állam jóváhagy. A vadásztársulat területén több mint harminc medvét tartunk, abból kértünk a múlt esztendőben négyet, kettőt hagytak jóvá. Tavaly egy medve egy délután két szarvasmarhát ölt meg, de a minisztérium nem is válaszolt a kérelmünkre” – mondta a vadásztársulat elnöke.

A szakember szerint egy medve eszmei értéke negyvenezer euró, ezért senki nem meri megölni a vadállatot, hiszen ezt akár személyes vagyona értékesítése által is felvasalhatja az állam. Ami még szomorúbb, hogy a tavalyi károkat hiába mérték fel és hagyta jóvá a minisztérium, pénzt azóta sem láttak a károsultak. Fancsali István szerint a medve nagyobb védelmet élvez, mint az ember, s talán még akkor sem adnának engedélyt a kilövésre, ha embert ölne a vad.