
Fotó: Kristó Róbert
Az uniós agrártermékekre bevezetett orosz importtilalom következményeként csak veszteségesen, a termelési költség alatti áron tudják értékesíteni a burgonyát a Hargita megyei gazdák. Megtörténhet, hogy jövőre ismét csökken a pityókaföldek mértéke.
2014. november 20., 18:292014. november 20., 18:29
Mélypontról indult az idei burgonyatermés értékesítése Hargita megyében, és egy minimális emelkedés ellenére a pityóka ára továbbra is olyan alacsony, hogy még a termelési költségeket sem fedezi: a kedvezőtlen piaci helyzet miatt a gazdák veszteségesen kénytelenek értékesíteni terményüket. Kilónként harmincöt baniról indult idén a burgonya termelői ára, mostanra elérte a negyven banit, és bár lassan emelkedik, még mindig az önköltségi ár alatt van a felvásárlási ára – vázolta a jelenlegi helyzetet Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője.
A nyomott burgonyaárak oka az, hogy nemcsak nálunk, hanem Európa más országaiban is jó burgonyatermés lett idén, leginkább azonban mégis az agrártermékekre kivetett orosz importtilalom vezetett a jelenlegi helyzethez.
Háromból két rossz év
Hargita megye nem exportált pityókát Oroszországba, viszont az embargó miatt elárasztották a piacot a korábban Oroszországba tartó lengyel burgonyaszállítmányok, emiatt került mélypontra a helyi termés ára – magyarázta el a helyzetet a szakember. A Hargita megyei burgonyatermesztők elkeseredettségét csak fokozza, hogy miközben korábban háromból egy rossz évvel kalkuláltak, addig az utóbbi háromból kettő volt rossz. A tavalyi jó évnek számított, de az azt megelőző a rekordmértékű aszály okozta óriási terméskiesés miatt évtizedek óta a legrosszabb esztendő volt a burgonyatermesztők számára, idén pedig, bár jó volt a termés, túlkínálat miatt mélypontra zuhantak az árak. A Hargita megyei burgonyatermesztők kényszerhelyzetbe kerültek, ugyanis a betakarítás és csomagolás költségei, valamint a tárolási problémák miatt az önköltségi ár alatti értéken kellett megkezdeniük terményük értékesítését.
A tél hozhat áremelkedést
Van remény azonban az árak emelkedésére. A tél közeledtével nőnek a szállítási költségek, így nem valószínű, hogy a lengyel burgonya ára a jelenlegi szinten tud maradni, így emelkedhet a helyi pityóka ára is – fejtette ki Török Jenő. Hozzáfűzte viszont azt is, hogy nem számítanak nagy áremelkedésre, a csúcs hatvan, legfeljebb hetven bani körül lehet, ha ezt a szintet karácsonyra eléri a helyi pityóka ára, az már jónak mondható. Reményt jelenthet a gazdák számára az is, hogy múlt hónapban speciális támogatásra kaptak ígéretet a mezőgazdasági minisztériumtól: az étkezési burgonyára hektáronként hétszáz eurós, a vetőburgonyára pedig kilencszáz eurós támogatást. Ezt azonban egyelőre nem foglalták törvénybe.
Tízezer alatt
Hargita megyében két évvel ezelőtt – évtizedek óta először – tízezer hektár alá csökkent a burgonyaföldek összterülete. Tavaly ugyan valamelyest ismét nőtt a pityókával beültetett területek mértéke – továbbra sem érve el a tízezer hektárt –, jövőre azonban elképzelhető, hogy ismét csökkenni fog a termés idei ára, ennek megfelelően pedig a beültetett területek nagysága is – mondta a jelenlegi helyzet várható következményeivel kapcsolatban Török Jenő.
Két személyautó ütközött és sodródott le az úttestről szerdán kora délután a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn.
Székelyudvarhelyen szerdán újrakezdték a munkálatokat a Bethlen Gábor utcában, és az elkövetkező időszakban többfelé útjavításra, illetve forgalomkorlátozásra kell számítani.
Szinte teljesen megsemmisült egy fűrésztelep csarnoka a szerdára virradó éjszaka keletkezett tűzben Szentegyházán.
Buszt indít kedden Székelyudvarhelyről Marosvásárhelyre a Székely szabadság napjára a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) helyi szervezete.
Elfogadták a régi épületekre vonatkozó adókedvezményeket Székelyudvarhelyen, és nullára csökkentették a gépjárművek esetében alkalmazott helyi pótadót.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
A Haáz Rezső Múzeum a Székelyföldi képzőművészek arcképcsarnoka című reprezentatív kiállítás terébe egy rendhagyó eseményre, művészek közötti párbeszédre invitálja az érdeklődőket.
Saját fejlesztésű digitális rendszert vezet be a székelyudvarhelyi városi kórház, amellyel a betegek és hozzátartozóik közvetlenül értékelhetik az ellátás minőségét és a személyzet munkáját. A sürgősségi osztályon már élesítették a platformot.
Nullára csökkentik a gépjárművekre kiszabott helyi pótadót a korábbi években alkalmazott 40–50 százalékról Székelyudvarhelyen. Viszont fontos, hogy ismét a városban jegyeztesse be járművét az is, aki korábban más településen tette meg ezt.
Elsősorban a társaikat rettegésben tartó embereket fogják kilakoltatni a székelyudvarhelyi szociális lakásokból a már megkezdett folyamat során, ugyanakkor a felhalmozott tartozásokat sem tűrik a végtelenségig. Dávid Endre alpolgármestert kérdeztük.
szóljon hozzá!