Nem divat a kenyérfestés

A tavaly év végén leközölt, január 15-én hatályba lépett rendelet szerint tilos a színezékek adalékanyagként történő használata a sütőiparban – a szabályozás alól kivételt képeznek a malátás kenyerek, kiflik, zsömlék, illetve más sütőipari termékek, amelyek esetében továbbra is használható az E150-nel jelölt karamell – írta korábban a Krónika napilap. Az általuk megkérdezett érintettek szerint legtöbben pergelt rozslisztet, karamellt vagy kakaót használtak a fehér kenyér színezésére, így barna kenyérként adva el azt. Az udvarhelyszéki pékségek a rendelet által esélyesnek látják az efféle csalás visszaszorítását.

A vásárlók rájönnek a csalásra

A rendeletet előbb kellett volna bevezetni – vélte a Székelyudvarhelyen is üzlettel rendelkező Diószegi pékség vezetője, Diószegi László. Mint elmondta, leginkább a barna kenyér esetén merülhet fel a színezékek, például kakaópor használatának gyanúja – az ő pékségeikben ugyan nem kapható színezett kenyér, de vannak olyan vállalkozók, akik alkalmazzák ezt a módszert fehér lisztből készült termékeik esetén. A tisztességtelen vállalkozók azonban a rendelet bevezetésének következtében elárulják magukat: vevőiknek fel fog tűnni, hogy a termékeknek más a színük, mint az eddig árusítottaknak – vélte Diószegi. Tapasztalata szerint Székelyföldön – akárcsak egész Romániában – a lakosságnak még aránylag kis szegmense fogyasztja azokat a termékeket, amelyeket színezni szokás: a székelyek körülbelül öt százaléka vásárol barna, teljes kiőrlésű vagy rozskenyeret, a nagyvárosokban ennél valamivel többen. A növekvő keresletet tekintve ez az arány négy éven belül 15–20 százalékra is emelkedhet, bár a pityókás kenyér, az itteni sajátosság bizonyára nem sokat veszít népszerűségéből – mondta az üzletvezető.

Költségesebb a színezőanyagok használata

Mint a Harmopan Rt. székelyudvarhelyi részlegének vezetője, Kacsó Zoltán elmondta: cégük sosem használt színezékeket, adalékanyagokat, ugyanis vannak saját malmaik, amelyek segítségével előállíthatják maguknak a búza- , kukorica-, árpa- és rozslisztet. Tehát azon kívül, hogy a kenyérfestéssel termékeik elveszítenék természetes jellegüket, cégük számára az drágább mulatság is lenne, ugyanis a színezékek többe kerülnének, mint a megőrlésre kerülő alapanyagok. A gyakori ellenőrzések miatt sem lenne kivitelezhető a kenyér színezése – magyarázta, hozzáfűzve, a kisebb, malommal nem rendelkező pékségeknél elképzelhetőnek tartja a színezőanyagok használatát. Kacsó elégedettségét fejezte ki a januárban bevezetett rendelkezés kapcsán – mint elmondta, örülnek minden olyan intézkedésnek, amely a feketegazdaság visszaszorítását célozza. A színezés által esetlegesen érintett termékek kapcsán kifejtette: egyre többen keresik a barna és a magos kenyeret – ehhez igazodva hamarosan újdonságokat is bevezetnének az udvarhelyszéki piacon.

Az említett péktermékek növekvő népszerűségét András Ibolya, a Vidéki Pékség munkatársa is kiemelte, bár tapasztalatai szerint azok még mindig csak az eladások négy százalékát teszik ki, ugyanis a fehér és a házikenyér még mindig listavezetők. Hozzáfűzte, ők eddig sem adtak hozzá színezékeket a kenyerekhez – még malátát sem használnak, amely megengedett –, azok ugyanis egyrészt drágábbak, mint a hagyományos alapanyagok, másrészt nem éri meg becsapni a vásárlókat, sem az ellenőrzésektől rettegni. Tudomása szerint régiónkban nem divat a kenyérfestés, inkább a román vidékeken, illetve külföldön hallott ilyesmiről.

Még mindig a házikenyér a legnépszerűbb

A péktermékeket is forgalmazó székelyföldi üzletlánc illetékese, Tankó Eszter elmondta: az ő kínálatuk sem változott a rendelet hatályba lépésével, ugyanis nem árusítottak színezett kenyereket. Az utóbbi időben próbálták jobban felkelteni a vásárlók figyelmét a teljes kiőrlésű vagy barna lisztből készült péktermékek iránt, és tapasztalható is jótékony változás: az eladások 45–50 százalékát azok teszik ki, bár még mindig a fehér és félbarna házikenyér a legkelendőbb.