Míves és emberi

Színes sokadalom, szebbnél szebb portékák, ízes, hagyományos termékek, finom illatok és sok ismerős arc fogadta a látogatót a XV. Míves Emberek Sokadalmán. A várudvaron berendezett kézműves sétányon helybéli kézműves mesterek kínálták termékeiket, a kíváncsiskodóknak még a műhelytitkokat is elárulták. Berkeczi Kristóf például már tavaly és tavaly előtt is próbálkozott a korongozással, a négyéves kis inast Adorján Lajos csíkménasági fazekas tanítgatta. „Tizennyolc éve művelem a szakmát, tizennégy éve van saját műhelyem is. Más vásárba nem szoktam járni, de a MES-re szívesen jövök, főként mert a korongozni vágyó gyerekek nagyon lelkesek” – magyarázta.

Ma is élő hagyományok

A bal első bástya mellett állította fel standját Pál Ágoston, a méltán híres korondi fazekas maga is egyszerre több csöppségnek oktatott korongozást. „A gyerekek élvezik, szeretik, de én is élvezem, hogy mennyire lelkesek. De így volt ez mindenhol, ahol jártam: Székelyföldön, Bukarestben, Magyarországon vagy Washingtonban is sorban álltak a jelentkezők” – elevenítette fel. Ágoston bácsi manapság már kevesebbet utazik, mint zsenge korában, de az Artera Alapítvány elnökének, Lőrincz Zsuzsánna meghívására nem tudott nemet mondani.

„Csak hetven éve foglalkozom kerámiával, igaz, hogy hatvannyolc éves vagyok” – árulta el kacsintva. A Pál családban nagy hagyománya volt a fazekasságnak, Ágoston bácsi az édesapjától, ő pedig az ő apjától tanulta a mesterséget. Székelyföldön mindenhol dolgoztak kerámiával, de talán csak Korondon maradt meg mára is a mesterség hagyománya, magyarázta. „Akkor is és most is nagyobb művészetnek számított eladni, mint megcsinálni a kerámiát” – tette hozzá. Tapasztalata szerint egyébként a hagyományos kerámia edényeket manapság is nemcsak dísznek, hanem használati tárgynak is vásárolják: még mindig népszerű a töltöttkáposzta-főző vagy a szilvaízes edény, a tejes fazék vagy a boros kancsó.

Szobrozó fiatalság

Sok járókelőt megmosolyogtató újdonság volt idén a MES-en az élőszoborcsoport: a régmúlt századok viseleteibe öltözött, fehérre mázolt arcú fiatalok a várudvaron tettek tiszteletköröket, némán üdvözölték a látogatókat. „Szoborkötelességüket” megszegve szóra bírtuk Kányádi Györgyöt és Tófalvi Elődöt: a fiúk elárulták, Szabó Attilától, a MES hangulatgazdájától származott az élőszobrozás ötlete. „Nyár van, szabadok vagyunk, ezért belevágtunk, mert jó szórakozásnak tűnt” – magyarázta György. Az első pozitív élményeken felbuzdultak a fiúk, főként a gyerekek kedvelték a mozdulatlanságba merevedett figuráikat.

Ostoros tudnivalók

A várudvaron való jártában-keltében sok okosságot tanulhatott az érdeklődő: Tóth Ferenc szovátai ostorfonó például rendkívül készségesen ismertette az ostorfonás technikáját, történetét, kérésre meg is szólaltatta a fegyvert. „Öt éve foglalkozom ostorfonással, a barantázás révén ismerkedtem meg a mesterséggel” – emlékezett vissza. Az ostorkészítés technikáját egy nyárádszeredai fiatalembertől, Nagy Lászlótól tanulta. „Az ostorkészítésben van egy tévhit, miszerint ostort csak bőrből készítettek őseink. Régen azonban a pásztorember kenderkötőből készítette saját maga az ostorát, csak a gazdagoknak és a betyároknak volt bőrből az ostoruk, csak ők engedhették meg maguknak ezt a luxust.”

Tóth Ferenc célja tehát ezt a technikát feleleveníteni, ezért ő maga kenderből és műanyag kötőből fonja ostorait. Bár egyre kevésbé, de még manapság is használatos az ostor, többnyire nem az állattartók, hanem a hobbi ostorforgatók körében. Az ostorforgatást bármilyen korban, bárkinek meg lehet tanulni, csak kitartás kell hozzá. „A lényeg az, hogy az első sérülés után ne adja fel az ember. Mert sérülés mindig van a tanulás első szakaszában” – tette hozzá.

Díjeső a sokadalomban

Mint az már hagyományos, a MES szervezője, az Artera Alapítvány minden évben Artera-díjjal ismeri el azok munkáját, akik maradandót alkottak a népi mesterségek terén, és azoknak, akik segítették és jó hírét vitték az immár tizenöt éves sokadalomnak. Az alapítvány kuratóriuma idén Artera-díjjal tüntette ki a sokak által Bimbiként ismert Szabó Erzsébet csuhéfonót, kinek alkotásaiból rendezett kiállítást a várudvaron is meg lehetett tekinteni. Bimbi nem csak egyedi csuhéfigurákat alkot, hanem kompozíciókat, jeleneteket készítve életet is lehel csuhébábjaiba. A népművész az évek során számtalan hazai és nemzetközi díjban is részesült, 2003-ban A csuhészobrászat kiváló mestere címet is elnyerte. A MES-t támogató vállalkozók közül idén a Beta-Roll Kft.-t részesítették Artera-díjban a szervezők.

A háromnapos MES-en sorra került számos és színes, szórakoztató és tanulságos programot felsorolni is sok, a várudvaron mesterségbemutatókkal, kézműves foglalkozásokkal, táncházzal, harcművészeti bemutatóval, gyerekprogramokkal, koncertekkel stb. várták a kicsiket és nagyokat egyaránt.