
Egyre több a vadkár Hargita megyében, a medvék – amelyek a legtöbb és legnagyobb értékű károkat okozzák – esetenként fél tonnánál is nagyobb, vemhes tehenekre vagy anyaállatokra támadnak rá. Noha a kártérítési folyamat már valamelyest felgyorsult, a károsultak szerint a védelem nemcsak a vadakat, hanem ezek prédáit, vagyis az étlapjukra egyre gyakrabban felkerülő háziállatokat is megilletné.
2012. augusztus 01., 12:332012. augusztus 01., 12:33
2012. augusztus 01., 17:462012. augusztus 01., 17:46
Nő a vadkárok száma Hargita megyében, Udvarhelyszékről is majdnem naponta futnak be vadkárjelentések a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökséghez. A vidéken élők szerint egyre több a medve, és egyre bátrabbak, esetenként fényes nappal törnek be gazdaságokba, vagy a települések közelében levő legelőkön vadásznak, nem ritkán több mázsás teheneket ölve meg. Udvarhelyszéken legutóbb az elmúlt hétvégén történt medvetámadás, egy oroszhegyi gazda 650 kilós tehenén ejtett halálos sebeket egy medve.
A vadállat július 27-én a kora hajnali órákban bement a település közelében található legelőn felállított karámba, és ott támadt rá a tehénre. A szarvasmarha túlélte a támadást, de a medve súlyosan megsebesítette nyakán, hátán, illetve oldalából is kitépett egy darabot, több belső szervét is megsértve, így – a kezelési próbálkozások dacára – még aznap le kellett vágni az állatot, ugyanis a sebek elfertőződtek – mondta el Tamás Mihály, a károsult gazda. A kárfelmérés során háromezer lejnél valamivel magasabbra becsülték az odaveszett állat értékét, ám a gazda szerint igazából nem lehet pótolni a kárt, részben azért, mert a veszteség kettős. A tehén ugyanis egy anyaállat volt, kétszáz kilós borját ugyan rövid ideig a többi tehén tejével táplálják majd, de így nem lehet megtartani, rövidesen le kell vágniuk azt is. A másik ok az, hogy a szarvasmarha elvesztése bevételkiesést is jelent. „Az állat a mindennapi megélhetésünkhöz szükséges” – magyarázza a gazda, aki szerint nem csak a vadakat kellene védeni. „A szegény ember által tartott állat is olyan érték kellene legyen, mint egy vad. De aki vaddal foglalkozik, az általában nem tart állatot, szilvafát sem ültet, így ezt nem tudja felmérni” – fogalmazott az oroszhegyi gazda.
Biztonságosan már csak úgy lehetne állatot tartani, ha a törvény által előírtnál több pásztorkutyával őriznék a csordákat – véli a károsult. Több medve is van, mint ezelőtt, nem nagyobbak, de vastag, kövér fekete medvék. Oda kerültünk, hogy a legelő felé vezető úton már délután könnyen szembe mehetünk vele” – fogalmazott Tamás Mihály, hozzáfűzve, hogy a medvék már nem is félnek a település, illetve a villanypásztorral őrzött területek közelébe menni.
Ezt erősítette meg Oroszhegy község polgármestere is. Bálint Elemér elmondta, a medvét a támadás utáni napokon is többször látták a közelben, tehát egy beazonosítható, természetellenes viselkedésű vadról van szó. Egy hét alatt három vadkárjelentést kellett készíteniük medvék és vaddisznók miatt – mondta el a községvezető, akitől egyébként azt is megtudtuk, hogy a múlt évi, szigorúan védett vadak által okozott károkat már megtérítette a környezetvédelmi tárca, ami azért is előrelépés, mert sokáig nem is adtak kártérítést.
A kártérítési folyamat általában mintegy 8-10 hónap alatt zajlik le – mondta el Szőke László, a farkaslaki önkormányzat mezőgazdasági osztályának vezetője, aki rendszerint részt vesz a községben történt vadkárok felmérésében. Farkaslakán is számos vadkár történt már idén, a medvék tavasszal főként a méhészeknek okoztak károkat, összetörve kaptáraikat, az elmúlt időszakban állatokat öltek, most – a silókukorica és a gyümölcsösök érése közeledtével – a termésben okozott károk időszaka következik – közölte az elmúlt évek tapasztalatai alapján az osztályvezető. A legutóbbi, medve által okozott kár óta még tíz nap sem telt el, július 23-án a település közelében egy 440 kilós, borjúzó szarvasmarhát ölt meg egy medve. Úgy tűnik, nem véletlen, hogy a hagyomány szerint a település azért kapta a nevét, mert a közeli erdőkben sok farkas élt, hiszen itt farkasok által okozott vadkárok is voltak a múlt hónapban: két gazda egy-egy juhát marcangolták június 12-én – tudtuk meg Szőke Lászlótól.
A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség idén 77 vadkárról kapott jelentést, ezeknek több mint felét – harmincnyolcat – medvék okozták, kilenc esetben farkasok, a fennmaradó harmincat többségében vaddisznók, de ezek között volt néhány szarvasok által okozott kár is – tudtuk meg Both Józseftől. Az ügynökség osztályvezetője elmondta, az elmúlt egy hónapban Csíkszenttamáson, Csíkdánfalván, a Gyimesekben és az alcsíki zónában egyaránt voltak vadkárok, többnyire medvék, de vaddisznók által okozott károk is. Udvarhelyszéken farkas- és medvekárok voltak Oroszhegyen, illetve Farkaslakán, Homoródszentmárton községben több medvetámadás is történt, de az elmúlt napokban nagyon sok bejelentést kaptak Székelykeresztúr környékéről is, Székelyandrásfalváról, Újszékelyről, Betfalváról, valamint Szentábrahámról. Ezen esetek között medve, farkas és vaddisznó által okozott károk egyaránt szerepelnek – közölte Both József.
Korábbi terveket követően üzembe helyezik az automata sorompórendszert Székelyudvarhelyen a Vásártér utcai vasúti átjárónál. A vasúttársaság tájékoztatása szerint a berendezés a tervek szerint már péntektől működni fog.
Határidőre befejeződött a homoródfürdői Hatos villa felújítása, de nem kezdődhetnek el rögtön a táborozások, hiszen Hargita Megye Tanácsa előbb rendezné a terület jogviszonyát, ugyanakkor javításokat tervez az udvaron.
A demenciával élőkre, hozzátartozóikra és az őket segítő közösségekre irányítja a figyelmet a Diakónia Keresztény Alapítvány szeptember 21-én, az Alzheimer Világnapja alkalmából szervezett rendezvénye.
Kétmillió lejes hitelt vett fel a kápolnásfalusi önkormányzat, hogy a pályázaton megnyert támogatás utalásának akadozása ellenére is folytatódhasson a bölcsőde építése. A négycsoportos intézményt jövőre fejeznék be, és a következő tanévtől nyitnák meg.
Hamarosan újabb korszerűsített utcát nyitnak meg Székelyudvarhelyen, ahol ideiglenesen megváltoztatnák a közlekedés irányát. Emellett a városközpontban és több más helyszínen is zajlanak az útfelújítási és javítási munkálatok.
A mozgás, a játék és az új élmények kerülnek a középpontba a keddi Sportágválasztón Székelyudvarhelyen.
Csődbe ment a kivitelezéssel megbízott vállalat, így az alapozást követően leállt Szentegyházán az ifjúsági lakások építése. A városvezetés abban bízik, hogy az Országos Lakásügynökség (ANL) mielőbb talál megoldást a folytatásra.
Több mint kétszáz éve nem volt ekkora mértékű felújítás a székelyudvarhelyi Szent Miklós római katolikus plébániatemplomnál, mint amiért közösen pályázik a városvezetés és az egyház. Mintegy 35 millió lejt költenének a munkára.
Az Orbán Balázs Általános Iskola és a művelődési ház energetikai felújítását nem tudták az augusztus végi határidőig lezárni Székelyudvarhelyen, mindemellett elbukták a fenyédi önkormányzattal közösen tervezett elektromos buszok vásárlását.
Közel százötven gyerek fordult meg eddig a nemrég megnyílt Szejkei Lápmenti Tanulóházban, ahol a környék élővilágával ismerkedhetnek meg a diákok. A kezdeményezést hosszú távra tervezik, további programokkal is bővítenék.
szóljon hozzá!