Egyre több a vadkár Hargita megyében, a medvék – amelyek a legtöbb és legnagyobb értékű károkat okozzák – esetenként fél tonnánál is nagyobb, vemhes tehenekre vagy anyaállatokra támadnak rá. Noha a kártérítési folyamat már valamelyest felgyorsult, a károsultak szerint a védelem nemcsak a vadakat, hanem ezek prédáit, vagyis az étlapjukra egyre gyakrabban felkerülő háziállatokat is megilletné.
2012. augusztus 01., 12:332012. augusztus 01., 12:33
2012. augusztus 01., 17:462012. augusztus 01., 17:46
Nő a vadkárok száma Hargita megyében, Udvarhelyszékről is majdnem naponta futnak be vadkárjelentések a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökséghez. A vidéken élők szerint egyre több a medve, és egyre bátrabbak, esetenként fényes nappal törnek be gazdaságokba, vagy a települések közelében levő legelőkön vadásznak, nem ritkán több mázsás teheneket ölve meg. Udvarhelyszéken legutóbb az elmúlt hétvégén történt medvetámadás, egy oroszhegyi gazda 650 kilós tehenén ejtett halálos sebeket egy medve.
A vadállat július 27-én a kora hajnali órákban bement a település közelében található legelőn felállított karámba, és ott támadt rá a tehénre. A szarvasmarha túlélte a támadást, de a medve súlyosan megsebesítette nyakán, hátán, illetve oldalából is kitépett egy darabot, több belső szervét is megsértve, így – a kezelési próbálkozások dacára – még aznap le kellett vágni az állatot, ugyanis a sebek elfertőződtek – mondta el Tamás Mihály, a károsult gazda. A kárfelmérés során háromezer lejnél valamivel magasabbra becsülték az odaveszett állat értékét, ám a gazda szerint igazából nem lehet pótolni a kárt, részben azért, mert a veszteség kettős. A tehén ugyanis egy anyaállat volt, kétszáz kilós borját ugyan rövid ideig a többi tehén tejével táplálják majd, de így nem lehet megtartani, rövidesen le kell vágniuk azt is. A másik ok az, hogy a szarvasmarha elvesztése bevételkiesést is jelent. „Az állat a mindennapi megélhetésünkhöz szükséges” – magyarázza a gazda, aki szerint nem csak a vadakat kellene védeni. „A szegény ember által tartott állat is olyan érték kellene legyen, mint egy vad. De aki vaddal foglalkozik, az általában nem tart állatot, szilvafát sem ültet, így ezt nem tudja felmérni” – fogalmazott az oroszhegyi gazda.
Biztonságosan már csak úgy lehetne állatot tartani, ha a törvény által előírtnál több pásztorkutyával őriznék a csordákat – véli a károsult. Több medve is van, mint ezelőtt, nem nagyobbak, de vastag, kövér fekete medvék. Oda kerültünk, hogy a legelő felé vezető úton már délután könnyen szembe mehetünk vele” – fogalmazott Tamás Mihály, hozzáfűzve, hogy a medvék már nem is félnek a település, illetve a villanypásztorral őrzött területek közelébe menni.
Ezt erősítette meg Oroszhegy község polgármestere is. Bálint Elemér elmondta, a medvét a támadás utáni napokon is többször látták a közelben, tehát egy beazonosítható, természetellenes viselkedésű vadról van szó. Egy hét alatt három vadkárjelentést kellett készíteniük medvék és vaddisznók miatt – mondta el a községvezető, akitől egyébként azt is megtudtuk, hogy a múlt évi, szigorúan védett vadak által okozott károkat már megtérítette a környezetvédelmi tárca, ami azért is előrelépés, mert sokáig nem is adtak kártérítést.
A kártérítési folyamat általában mintegy 8-10 hónap alatt zajlik le – mondta el Szőke László, a farkaslaki önkormányzat mezőgazdasági osztályának vezetője, aki rendszerint részt vesz a községben történt vadkárok felmérésében. Farkaslakán is számos vadkár történt már idén, a medvék tavasszal főként a méhészeknek okoztak károkat, összetörve kaptáraikat, az elmúlt időszakban állatokat öltek, most – a silókukorica és a gyümölcsösök érése közeledtével – a termésben okozott károk időszaka következik – közölte az elmúlt évek tapasztalatai alapján az osztályvezető. A legutóbbi, medve által okozott kár óta még tíz nap sem telt el, július 23-án a település közelében egy 440 kilós, borjúzó szarvasmarhát ölt meg egy medve. Úgy tűnik, nem véletlen, hogy a hagyomány szerint a település azért kapta a nevét, mert a közeli erdőkben sok farkas élt, hiszen itt farkasok által okozott vadkárok is voltak a múlt hónapban: két gazda egy-egy juhát marcangolták június 12-én – tudtuk meg Szőke Lászlótól.
A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség idén 77 vadkárról kapott jelentést, ezeknek több mint felét – harmincnyolcat – medvék okozták, kilenc esetben farkasok, a fennmaradó harmincat többségében vaddisznók, de ezek között volt néhány szarvasok által okozott kár is – tudtuk meg Both Józseftől. Az ügynökség osztályvezetője elmondta, az elmúlt egy hónapban Csíkszenttamáson, Csíkdánfalván, a Gyimesekben és az alcsíki zónában egyaránt voltak vadkárok, többnyire medvék, de vaddisznók által okozott károk is. Udvarhelyszéken farkas- és medvekárok voltak Oroszhegyen, illetve Farkaslakán, Homoródszentmárton községben több medvetámadás is történt, de az elmúlt napokban nagyon sok bejelentést kaptak Székelykeresztúr környékéről is, Székelyandrásfalváról, Újszékelyről, Betfalváról, valamint Szentábrahámról. Ezen esetek között medve, farkas és vaddisznó által okozott károk egyaránt szerepelnek – közölte Both József.
Fa dőlt az úttestre a 138-as megyei út libáni szakaszán, teljes egészében elzárva az utat az autósforgalom előtt – derül ki az Udvarhelyszéki Közlekedési Infó Facebook-csoport egyik bejegyzéséből. A forgalom közben újra elindult.
Számos problémát rejthet a föld alatt húzódó csőrendszer Székelyudvarhelyen – az egykori hanyagság miatt pedig most rendre jönnek elő a gondok. Arról érdeklődtünk, mit tud ezekkel kezdeni az új városvezetés?
Visszaveszi januárban elbocsátott alkalmazottait egy székelyudvarhelyi könnyűipari cég, ám egy négyszer akkora tömeges elbocsátással tovább romlik a textilipari ágazat helyzete a megyében.
A székelyudvarhelyi költségvetés bemutatásakor kiderült: a városnak húsz millió lejnyi hitelt kell felvennie, hogy fedezni tudják a beruházások önrészeit.
188 millió lej felhasználásáról döntött szerdán délelőtt a székelyudvarhelyi képviselő-testület, amely rövid tárgyalás után elfogadta az idei büdzsét. Húsz százalékkal csökkentették a helyi rendőrség költségkeretét.
Ha nem is fogadta ragyogó napsütés, eső sem zavarta meg a Csinódra érkező zarándokokat. Március 25-én délelőtt több százan gyűltek össze a Gyümölcsoltó Boldogasszony védelmét élvező, nyílóhóvirág-mezőn megközelíthető ökumenikus kápolna búcsújára.
Madárszakértő bevonásával készül egy terv arra, hogy miként lehetne elköltöztetni, elterelni Székelyudvarhelyről a hangoskodó csókákat, mindemellett drónokat is vásárol a városháza a zavarásuk érdekében. A sikerhez azonban a lakókra is szükség van.
Elektronikai hulladékgyűjtés lesz Székelyudvarhelyen március 29-én, szombaton – adja hírül közleményében a polgármesteri hivatal.
Az építkezést befejezték, most már csak a működési engedélyeket kell beszereznie a Lövétei Polgármesteri Hivatalnak, hogy ősztől elkezdődhessen a tanítás a település központjában létrehozott napköziotthonban.
Körbejártuk a székelyudvarhelyi „kocsipiacot”, ami sokkal inkább egy igazi ócskapiac hangulatát idézi. Autók helyett szinte bármit megvásárolhat az ember, a régi szerszámoktól kezdve a friss zöldségekig.
szóljon hozzá!