Méregzöld energia?

A zetelaki víztározó gátjának aljában működő törpe vízi erőműre panaszkodnak a székelyudvarhelyi horgászok, attól tartanak, hogy pusztulást szenved a Nagy-Küküllő mintegy két kilométeres szakaszának élővilága az áramkiesések idején elapadó víz miatt. A vízerőmű turbinái az átfolyó vízből zöldenergiát állítanak elő, a székelyudvarhelyi horgászegyesületnél azonban ezt inkább méregzöldnek látják, többször panaszt is tettek a megyei környezetvédelemnél az erőmű, illetve a mellette található zsiliprendszer működtetésével kapcsolatban – tudtuk meg Benzár Lászlótól, a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület horgászatért felelős alelnökétől, aki azt is elmondta, úgy érezte, ellenséges fogadtatásban részesültek.

A horgászok azt tapasztalták, hogy áramkiesések, meghibásodások esetén elapad a folyó gát alatti szakasza, ami fél órától akár két óráig is eltarthat. A jelenség oka az, hogy ha megszűnik az erőmű áramellátása, leállnak a turbinák, és maguktól elzárulnak a zsilipek, amiket csak a zetelaki víztározó ügyeletes gátőrei tudnak kinyitni újra. Ám amikor ez megtörténik, akkor sem a halak számára életmentő, tiszta víz, hanem a felgyülemlett hordalék és iszap zúdul a folyómederbe, éppen arra a szakaszra, amely horgászati szempontból országos szinten is egyedülállónak számít. A horgászegyesület ugyanis úgynevezett „catch and release” („fogd meg, és engedd vissza”) zónát alakított itt ki, rengeteg pisztrángot telepítettek a folyóba, és felügyelik is az említett szakaszt, amiről Benzár László azt mondta, az ország legjobb legyezőhorgászatra alkalmas folyóvize.

Ám amikor az áramtermelés során fellép az említett probléma, pusztulnak a halak, valamint a táplálékukat jelentő vízi rovarok és rengeteg halikra, ugyanis ez a folyórész a pisztrángok ívóhelye – panaszolják a horgászok. Az egyesület egyébként a www.vizpart.ro címen található honlapján több fotót is közöl az áramkiesésekkor tapasztalható vízszintcsökkenésről, és kedden internetes petíció aláírására kérte tagjait a hegyi vizek megmentése érdekében.

A törpe vízerőmű – neve ellenére – egy nagy teljesítményű áramfejlesztő, az ott dolgozó egyetlen alkalmazott szerint legnagyobb teljesítményen turbinái annyi áramot termelnek, amely Székelyudvarhelyt és környékét is ellátná elektromos energiával. Hat éve működik, egy bukaresti székhelyű vállalkozói csoport beruházásaként jött létre. Noha a horgászok szerint előfordul, hogy hetente kétszer is elapad a folyó vize, az erőműnél ennél jóval ritkábban észlelnek áramkiesést, és szerintük a zsilipek kinyitása sem tart fél óránál tovább, két óráig pedig semmiképpen nem.

A horgászok panaszaival kapcsolatban megkerestük a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökséget is. Domokos László József igazgató elmondta, még elődje idejében kapták a panaszokat a horgászoktól, az ügynökség szakemberei ki is vizsgálták az esetet, és múlt évben a helyzet és a problémák megoldására kötelezték a beruházót. A vállalkozói csoportnak mintegy százméteres elkerülő csatornát kell építenie az erőműnél, hogy áramkiesés vagy meghibásodás esetén azonnal tudják továbbengedni a vizet, a munkálatok 240 ezer euróba kerülnek – fejtette ki a környezetvédelmi ügynökség igazgatója. A folyó élővilágát veszélyeztető probléma megoldására a beruházó 2020-ig kapott határidőt az ügynökségtől. Arra a kérdésünkre, hogy miért adtak ilyen hosszú határidőt, az igazgató elmondta, a cég javaslata volt ez, de újra fogják tárgyalni az ügyet, ha valóban gyakoribbak az áramkiesések az erőműnél. Ő is látogatást tervez a helyszínre, hogy felmérje a helyzetet – fűzte hozzá Domokos László József, aki szerint egyébként az áramszolgáltató vállalat a felelős a horgászok által panaszolt jelenségért.