Megszerettetnék az iskolát az iskolakerülőkkel

A Gyulafehérvári Caritas, partnerségben a Babeş–Bolyai Tudományegyetemmel, valamint három megye szociális ellátási és gyermekvédelmi igazgatóságaival dolgozta ki a programot, a projekt finanszírozói már aláírták az anyagi hozzájárulásra vonatkozó szerződéseket. A tavaly elindított, hátrányos helyzetű közösségek felzárkóztatásáért létrejött kezdeményezés során Maros, Hargita és Kovászna megye húszezernél kevesebb lakosú kistelepüléseinek az átfogó feltérképezését végezték el a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Szociológia Tanszékének munkatársai. A kutatás során a szegénységet és a kirekesztéssel szembeni veszélyeztetettséget mérték fel. Kiderült, hogy a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha a gyerekek kimaradnak az iskolából – mondta el lapunknak korábban Márton András, a Gyulafehérvári Caritas igazgatója, hozzáfűzve, azokat a településeket tudják munkájukkal támogatni, amelyek partnerek ebben.

A települések helyi önkormányzatainak többsége is vállalja a projekt ráeső részének lebonyolítását, jelenleg a megyei önkormányzat keresi a jogi megoldásokat, hogy beszálljon a projektbe – tájékoztatott Ludescher László, a Gyulafehérvári Caritas szociális ágazatának vezetője, a projekt koordinátora. Székelyudvarhelyen, a Budvár utcai szociális központban újraindítják, máshol teljesen új programot alakítanak ki, így iskola utáni foglalkoztatás lesz Etéden, Siménfalván, Székelyderzsben, Nagygalambfalván, Újszékelyen, Zetelakán, Korondon, Sófalván, Csíkszentdomokoson, Csíkszentimrén és Maroshévízen is. Településenként 24 gyermekkel foglalkoznak majd.

A program fő célja az iskolai oktatásba való beilleszkedés elősegítése, hiszen a hátrányos helyzetű gyermekek integrációjában kulcsszerepe van a nevelésnek, oktatásnak – fogalmazta meg a projektfelelős. Éppen ezért a gyerekek kiválasztására közös módszert dolgoznak ki a tanítókkal és tanárokkal. Talán ezért is jobb, hogy a program nem a tanévvel egyszerre indul – mondta Ludescher László. Október második felétől, legkésőbb novembertől a teljes tanévben heti négy nap vehetnek részt a gyermekek ezeken a délutáni foglalkozásokon. Ilyenkor ételt kapnak, majd tanulhatnak. Nemcsak az iskolai felzárkóztatás a cél, hanem a gyermekek képességeinek és készségeinek fejlesztése is, így az oktatók mellett szociális munkást, pszichológust és gyógypedagógust is bevonnak a munkába. Körülbelül harminc munkatárs dolgozik majd a programban, többségük részmunkaidős alkalmazással – tudtuk meg.

A legtöbb településen az iskolák tantermeiben lesznek a foglalkozások, máshol az önkormányzatok segítenek ebben, ugyanakkor néhány településen még keresik a megfelelő helyet. A program kidolgozói nagyon fontosnak tartják, hogy a helyi tanintézmények szociálisan érzékeny munkatársait is bevonják. Ezekben a falvakban nagyon sok gyermek él, akár hat-nyolc testvérével együtt, tanulásra nem megfelelő körülmények között – mondta el Ludescher László. Az iskola és a helyi önkormányzatok dokumentációi alapján nem nehéz felderíteni, hogy melyek azok a családok, ahol valóban szükség van segítségre. Sok olyan család is van, amely egyáltalán nem tartja fontosnak a gyermekek iskoláztatását, így a szülőknek is szerveznek programokat, ezért a projektben olyan szakember is részt vesz, aki velük tartja majd a kapcsolatot.