
Fotó: Thomas Campean
Székelyföld fejlődéséért dolgoznak a Lámpás program kezdeményezői és működtetői, azok a gazdasági szakemberek, akik – a korábbi próbálkozásokkal ellentétben – az emberi erőforrás szemszögéből közelítik meg a szervezeti problémákat. E tekintetben elengedhetetlen a munkavállalók és a munkaadók képzése, továbbá egy olyan közeg megteremtése, ahol a két fél találkozhat.
2014. december 12., 11:422014. december 12., 11:42
Ambrus Tibor projektmenedzsment-szakértő, a program ötletgazdája tíz éve dolgozik székelyföldi vállalatok átvilágításával, illetve a szervezeti problémák megoldásával. A Lámpás program lényege, hogy a szervezetek átvilágítása, illetve a felmerülő problémák kezelése mellett képzést biztosítanak munkavállalóknak és -adóknak, ugyanakkor lehetőséget teremtenek a két fél találkozására.
„Utóbbinak azért van létjogosultsága, mert minden cég arra panaszkodik, hogy nincs megfelelő jelentkezője egy bizonyos állásra, ugyanakkor a munkavállalók sem találnak olyan céget, ahol szívesen dolgoznának” – magyarázta az ötletgazda. A program intézményi hátterét a MÜTF Oktatási Központ biztosítja.
Rendhagyó képzés
A Pegazus program része a Lámpás projektnek, és előbbi keretében zajlanak a képzések. Először a vállalatokkal konzultálnak a tekintetben, hogy beazonosítsák, milyen kompetenciájú emberekre lenne szükségük – ehhez elengedhetetlen a részt vevő vállalat átvilágítása –, és csak ezután hirdetik meg az ingyenes tanfolyamot a leendő munkavállalóknak. A képzésre jelentkezőket már a beiratkozás során megszűrik – például nem önéletrajzot várnak tőlük, hanem azt, hogy írják le, hogyan képzelik el jövőjüket, majd következnek a különböző tesztek, melyek során a munkakeresők képességeit és a munkára való hajlandóságukat vizsgálják. A program részeként nemcsak cégeknek, illetve munkavállalóknak szerveznek előadásokat, hanem gazdáknak, sőt önkormányzatoknak is. Évente két-három képzést indítanak, a következő tanfolyamot januárban hirdetik meg.
Kríziskezelés
A program egyik működtetője, Tankó László egy csőd szélén álló üzem kríziskezeléséből vette ki a részét. A keresztúri tejgyár igazgatója elmondta, nemcsak a szervezeti kultúra kialakításában segédkezik, hanem a szövetkezeti gondolkodás meghonosítását is támogatja.
Elégedett részvevők
A keresztúri üzemnél is dolgoznak olyan személyek, akik részt vettek a Pegazus programban. Ők a termelésben kezdték el a munkát, és csak ezután kerültek vezetői posztba. A projektnek köszönhetően került Keresztúrra Fazakas Csaba, a tejgyár marketing- és kereskedelmi asszisztense, aki frissen végzettként hónapokig kereste a számára leginkább megfelelő munkát, és végül nem is gondolta, hogy ennyire testhezállót talál. „Furcsa volt, hogy a képzés során folyamatosan szűrték a jelentkezőket, és akinél mindent rendben találtak, az nem kapott semmilyen értesítést, akinél viszont hiányosságokat tapasztaltak, azt tájékoztatták, hogy kiesett a programból. Ugyanakkor rendhagyó jelenség volt az is, hogy az utolsó napig nem ismertük a munkaadóinkat” – magyarázta Fazakas.
A minta kész, lehet alkalmazni szélesebb körben
„Az egyik legjobban eső visszajelzés számunkra az volt, hogy valaki az önéletrajzában is feltüntette, részt vett a Pegazus programban” – nyilatkozott elégedetten Ambrus Tibor, hozzátéve, hogy a székelyföldi mintára Magyarországon is elindították a projektet, Enter címen.
Elmúltak már azok az idők, amikor az adóhatóságnak nem volt megfelelő rálátása a cégek pénzügyeire, derült ki az RMKT székelyudvarhelyi szervezetének az adózási változások ismertetéséről szóló rendezvényén.
Székelyudvarhelyen, a Polgármesteri Hivatal Szent István termében tartották meg január 22-én, a magyar kultúra napján az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjak ünnepélyes átadásával egybekötött gálaestet.
Terepszemlét tartottak Parajdon a Korond-patak elterelésére kiépített ideiglenes csőrendszert vizsgálva. Noha a kivitelező késznek mondta a munkát, a Salrom vállalat munkatársai és a szakértők további biztonsági beavatkozásokat kérnek az átvétel előtt.
Székelyföld neves képzőművészeinek portréit mutatja be Siklódy Ferenc kiállítása, amelyet január 26-án nyitnak meg a Haáz Rezső Múzeumban, Székelyudvarhelyen.
Kívülről már jól néz ki a Korondon épülő bölcsőde, de a belső részen még több apró munkálatot kell elvégeznie a kivitelezőnek, ugyanakkor a tereprendezés is hátravan. A község vezetősége a következő tanévtől már megnyitná a létesítményt.
Két, egymáshoz szorosan kapcsolódó, esküvőre fókuszáló eseményt is szerveznek Székelyudvarhelyen: szerdán esküvőfotókból nyílik tárlat, hétvégén pedig esküvő kiállítást tartanak.
A kisvárosok és községek elöljárói is aggodalommal figyelik a 2026-os adóemelések hatásait. Úgy látják: a kormányzati döntés éppen a legkiszolgáltatottabb rétegeket, köztük a fogyatékkal élőket bünteti a leginkább.
Az elmúlt napokban a rendkívüli hideg miatt több ember is kórházi kezelésre szorult Hargita megyében, főként kihűlés és fagyási sérülések következtében.
Édességeket és fülhallgatót próbált ellopni hétfőn délután három kiskorú az egyik székelyudvarhelyi áruházból, azonban a pénztárnál feltartóztatták őket.
Könyvbemutatók, kiállítások, színházi előadás, gálaest és várostörténeti konferencia is szerepel a magyar kultúra napja alkalmából szervezett székelyudvarhelyi rendezvénysorozat programjában, amely január 20. és 24. között várja az érdeklődőket.
szóljon hozzá!