Megnyílt a föld a Székely Támadt-várban

Két szelvényen is megkezdték a régészeti ásatásokat a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum munkatársai a Székely Támadt-vár Hajdú bástyája körül, több mint harminc négyzetméteren zajlik a kutatás. Az ásatás célja lejutni a tizenhatodik századi járószintig, továbbá a bástya eredeti bejáratának és járószintjének feltárása, valamint a bástya Tó utca felőli oldalán egy feltételezett belső fal megtalálása is tervben van – mondta el Miklós Zoltán, a múzeum igazgatója.

Az ásatások helyszíne azért korlátozódik a Hajdú-bástya köré, mert a Norvég Alaphoz április 7-én benyújtandó pályázat is a bástyára és környékére terjed ki, leadása előtt viszont még ki kell egészíteni a hiányos régészeti adatokat. Emiatt feszített tempóban folyik a kedden megkezdett feltárás, egyelőre öten végzik a múzeum egyik régésze, Nyárádi Zsolt által vezetett ásatást, de jövő héttől nyolcfősre bővül a csapat, így párhuzamosan tudnak majd dolgozni mindkét szelvényben.

A bástya felújítását és funkcionálissá tételét célzó pályázat kivitelezési terveinek utólagos módosítására nincs lehetőség, ezért nagyon fontos a bástya körüli föld – az eredeti bejárat, a járószint és a feltételezett belső várfal – feltárása még a pályázat leadása előtt, ugyanis Orbán Balázs óta senki nem végzett kutatást a várfalakon belül – fejtette ki Miklós Zoltán, hozzáfűzve, hogy a várfalakon kívül volt ásatás a nyolcvanas években, ennek adatait egészítik ki a most zajló kutatásokéval.

Az alagútrendszer egyelőre csak legenda

A vár alatti feltételezett alagútrendszer feltárásáról felröppent hírekkel kapcsolatban a múzeumigazgató azt közölte, nincs semmilyen konkrét történelmi információ az alagútrendszer létezéséről, és a most zajló kutatás ezekre a kérdésekre nem is fog választ adni. Minden várhoz kapcsolódnak hasonló legendák, mint amilyen a Székely Támadt-várból a Budvárra vezető alagút története, de egyelőre csak a fantáziára, legendákra hivatkozhat az, aki azt állítja, hogy létezik. Azzal viszont számolni kell, hogy a jelenlegi vár alatt egy római castrum állt, és több mint valószínű, hogy az erődítménynek már a római korban olyan vízelvezető rendszere volt, amely könnyen összetéveszthető egy alagútrendszerrel – mondta Miklós Zoltán.

Hosszú távon viszont nagyon fontos az iskola belső udvarán kutatni, ott ugyanis még a fejedelemség kori palota vagy az azt megelőző római kor történelmi bizonyítékait rejtheti a föld, olyan leleteket, amelyek csak a tanintézet alapjának megásásakor voltak megbolygatva – fűzte hozzá a múzeumigazgató. Ilyen intenzív kutatásokra viszont csak a későbbiekben, az ehhez szükséges pénzforrások birtokában kerülhet sor.

A városlakókat is megkérdezik a vár jövőjéről

A múzeum a hét elején internetes felmérésbe is belekezdett a vár felújításával kapcsolatban a lakosság körében, ezt szintén a Norvég Alaphoz benyújtandó pályázat ihlette. Mivel a pályázat célja egy közösségi hasznosítású objektum felújítása, a pályázatíró kérésére kérdőíves felmérést végez a múzeum. A www.hrmuzeum.ro címen elérhető online kérdőív tizennégy kérdést tartalmaz, és hétfő óta már több mint háromszázan töltötték ki – tudtuk meg a kulturális intézmény vezetőjétől.

Számos fontos kérdésre várják a válaszokat a lakosságtól, egyebek mellett arra, hogy támogatják-e a vár felújítását, azt követően látogatható legyen-e a belső udvar, legyenek-e ott továbbra is rendezvények, valamint hogy milyen rendeltetést kapjon a felújítandó bástya. A véleményezők döntő többsége a vár felújítására szavazott szerdáig, ellene mindössze öten, de a jelenlegi részeredmények szerint a belső udvar látogathatóvá tétele is 97 százalékos támogatottságot élvez, továbbá a válaszadók 87 százaléka látna szívesen a felújítandó Hajdú-bástyában egy történelmi múzeumot – árulta el a kérdőívezés eddigi állásáról Miklós Zoltán, hozzáfűzve azt is, hogy a jelenlegi adatok szerint a 25–39 éves korosztályt foglalkoztatja legjobban a vár jövőjének kérdése.

A felmérés szintén hónap végéig zajlik, akárcsak a bástya körül elkezdett ásatások, és az online kérdőívezés eredményét is csatolják majd a pályázati dokumentumhoz.