Markológéppel „gondozzák” a természetvédelmi területet

„Szinte nincs olyan horgász, aki ne ismerné a kanyart a Bodzakőnél, meg a felette lévőt. Nos, rossz hírünk van, a felső kanyar teljesen átalakul” – hívta fel a figyelmet a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület a Facebookon a székelyudvarhelyi Csicser-farmtól nem messze található, mintegy százötven méter hosszú folyószakaszon történő beavatkozásra.

A helyszínen látni, hogy a part mentén tornyosuló földhegyen egy kotrógép ás folyamatosan a mederben, a folyó korábbi kanyarulata mellett egy sokkal élesebbet alakítva ki. „Kedden szólt egy horgász az egyesületnek, hogy a Küküllő medrében dolgoznak. Mivel korábban nem értesítettek a munkálatról, a helyszínre mentünk, fényképeket és videót készítettünk a beavatkozásról” – mondta el érdeklődésünkre Gothárd Ferenc Alpár, a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász-egyesület munkatársa. Az egyesületnek a Maros Vízügyi Igazgatóság azzal indokolta a nagyszabású munkálatok szükségességét, hogy a Nagy-Küküllő azon a szakaszon magánterületen folyik, és mivel az egykori tulajdonos visszaigényelte a földterületet, a folyónak „költöznie kell”.

Gothárd Ferenc Alpár és Andorka Attila halőrök elmondták, hogy a mederszabályozás hatással van a halak életterére is: a beavatkozással tönkretették a gödröket, partalámosásokat, emellett a sekély vízben kevés hal fog megmaradni.

Nem kért jóváhagyást a munkálatokra a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökségtől a Maros Vízügyi Igazgatóság. Domokos László József, az intézmény vezetője elmondta, noha a munkálatokat a vízügy vezetősége engedélyezi, ezek csak a környezetvédelmi ügynökség előzetes tájékoztatása, a munkálat terveinek bemutatása és jóváhagyása után történhet meg. Hozzátette, a vízügy legutóbb hat éve nyújtott be dokumentációt a Nagy-Küküllő Székelyudvarhely és Fehéregyháza közötti szakaszára vonatkozó szabályozásról, amelyhez további különböző kiegészítéseket kért az ügynökség. Mivel a kért dokumentumok sosem érkeztek meg, nem engedélyezték a munkálatokat – tájékoztatott Domokos László József. A jelenleg zajló munkálatokról nem kaptak semmiféle tájékoztatást, a vízügyi törvények értelmében is köteles lett volna értesíteni az intézményt a Maros Vízügyi Igazgatóság, és környezetvédelmi engedélyt kellett volna kérjenek.

„Kis, helyi munkálat, amivel a nyolcvanas években végzett mederszabályozást hozzuk helyre” – összesített a helyszínen Ádám Mózes, a Maros Vízügyi Igazgatóság udvarhelyi kirendeltségének vezetője. Mint elmagyarázta, mintegy 360 méter hosszú árvízvédelmi földgát húzódik a Küküllő mentén, amelyet a ’70-es évek végén építettek az akkori mederszabályozáskor. Ádám Mózes szerint a földgát bal partját öt éve elmosta a Küküllő, és a folyamatos erózió miatt immár 3–4 éve tervezik a most elkezdett munkálatokat, ám csak most tudtak pénzt elkülöníteni a munkálatokra a vízügy költségvetéséből. A mederszabályozás elvégzésére 733 ezer lejt hagytak jóvá – tette hozzá Ádám Mózes. Elmondása szerint a mederszabályozás révén a Küküllő tulajdonképpen visszakerül eredeti medrébe, ahol a nyolcvanas években végzett szabályozás előtt folyt.

„Nem kell környezetvédelmi engedély, hiszen az egész csak karbantartási munkálat” – mondta, tisztázni kívánva azt is, hogy ez nem annak a projektnek a része, amely a folyó Udvarhely és Fehéregyháza közötti szabályozásáról szólt. „Csak a horgászegyesületnek kell szólni. Kedden itt, a helyszínen mondtam el nekik, hogy ne legyen baj, mert ilyent még fogunk csinálni” – fogalmazott a vízügy helyi képviselője. Azt is elmondta, hogy jövőre szeretnék teljes hosszában felújítani a földgátat, de Kecsetben és Siménfalván is dolgoznak majd.

„2014 óta ez természetvédelmi terület, idén júliustól pedig a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász-egyesület kezeli, ezért kötelező módon kellett volna kérjenek tőlünk engedélyt, amelyet majd a környezetvédelmi ügynökségnél kellett volna bemutassanak. Ezentúl minden munkálat csak a mi jóváhagyásunkkal történhet meg a Küküllőn” – jelentette ki érdeklődésünkre Mărmureanu Biró Leonárd, az egyesület igazgatója. Hangsúlyozta, autó sem mehet be a természetvédelmi területre, még mederkarbantartás miatt sem. Elmondta, az esetet teljes dokumentációval, előtte és utána készített fotókkal továbbítják a megyei környezetőrségnek is, az elkövetkezőkben pedig más természetvédelmi területek kezelőivel összefogva teszik meg a feljelentéseket, hogy hatásosabb legyen a fellépés.

Balla Izabella, a Hargita Megyei Környezetőrség vezetője érdeklődésünkre azt közölte, természetvédelmi területen környezetvédelmi engedély nélkül végzett munkálat 30–60 ezer lej értékű pénzbírságot eredményezhet. Hozzáfűzte, amennyiben bebizonyosodik, hogy a beavatkozással védett fajokat is veszélyeztettek, bűnvádi eljárást indíthatnak a kivitelező ellen.