„Hadba vonultak” a székely huszárok

Az évenkénti őszi időutazás első perceiben az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vértanúira emlékeztetett Rusz Sándor szentegyházi polgármester, akik nemzetiségre való tekintet nélkül a életük árán is megtartották a szavukat. Közép-Európa szabadságharcának emléke felerősíti bennünk az eszményt, és a vértanúk emléke emberi szabadságpéldát szolgáltat. A helybeli huszárok ’48-as dala után elhelyezték a Templom-téri emlékműnél a kegyelet koszorúit.

Ha megmaradunk gyökereinknél…

A Szűzanya áldását kérték a hadjárat résztvevőire az ünneplők: a Mária-év jegyében, amelyet a csíksomlyói kegyszobor 500 éves évfordulója tiszteletére ünnepel a Gyulafehérvári főegyházmegye, együtt mondták el a laktanya udvarán a Miatyánkot. Az esemény narrátora, Mihály Réka, ünnepi beszédében elmondta: „pünkösdkor jelképesen visszaszállt a székelyek szent hegyére, a Hargitára a turulmadár – a szívünkbe is engedjük be. A nagyméretű székely zászló a távolban élő honfitársainknak is üzen: hazavárja. Akik pedig lobogni látják, megérezhetik: ha megmaradunk gyökereiknél, semmi sem lehetetlen.” A tárogatókísérettel énekelt Szózat után Opra Levente szavalt. A tábori lelkész áldást kért a zászlóra, székely és magyar népünkre; éberséget, kitartást és összetartást kívánt.

Szombat reggel közel száz lovas huszár és hatvan szekérnyi, viseletbe öltözött résztvevő indult toborzóhadjáratra Szentegyházáról Lövéte irányába. A korhű, szabadságharci időket viseletükkel felidéző baráti társaságokból, határon túli vendégekből, néptánccsoportok képviselőiből, zenészekből álló, katonadalokat éneklő menet „csudájára jártak” úgy a szentegyháziak, mint a lövéteiek, akik a kapuk elé kiállva integettek és jó hadjáratot kívántak a huszárok által vezetett díszes társaságnak. Szentegyháza, majd Lövéte központjában tartották a toborzást: a Hüpürcsös néptáncegyüttes tagjai járták a toborzótáncot, majd a körben álló székely ruhás lányokat, asszonyokat is megforgatták. A jó hangulatú rendezvény során felidézték a magyar történelem idei kerek évfordulóit, a szabadságharcok emlékét, melynek a toborzókörút is méltó emléket állított.

Csatajelenet a Vargyas-lázon

A hadjárat leglátványosabb része a Lövétéhez tartozó Vargyas-lázon tartott vágta volt, amely során a lovashuszárok sorokba rendeződve először lépésben, majd ügetésre váltva, végül vágtázva haladtak át a mezőn, többször is megismételve a „csatajelenetet”. A vágtához készülődés közben egy résztvevő meg is jegyezte: „Adja Isten, hogy ezen a helyen sose lobogjon román, hanem csakis a székely zászló!” A vágtát követően a huszárok és az őket követő szekérkaraván tagjai átvonultak a Szeltersz-völgyébe, ahol bográcsban főtt pityókás tokánnyal várták őket. Ugyanakkor az egyik szekér is hadtápot szállított: az ajándékba kapott mozgó konyha és ételágyú révén biztosították az ellátást. A kiadós ebéd után ismét felkerekedett a karaván: Szeltersz völgyéből a Majzoson keresztül a Nyilak útján értek vissza Szentegyházára, ahol ismét megcsodálhatták őket azok, akiknek erre korábban nem volt alkalmuk. A résztvevők a szentegyházasfalvi templomtérre érve széledtek szét: a fáradtabbak haza, míg a mulatni vágyók a huszárbálba mentek.

Székely koszorúra érdemesültek

Idén adták át első alkalommal azt a kitüntetést, amelyet a szentegyházi Hagyományőrző Huszáregyesület és abránfalvi Ugron András Gábor alapított. 2014-ben a Gyermekfilharmónia és a helyi huszárok által tartott gálaműsor keretében adták át négy, a Székelyföldön működő katonai hagyományőrzőnek, illetve az őket támogatók közül azoknak, akik a székelység identitásáért és összetartozásáért, saját múlt- és jelenkori történelmének jobb megismeréséért, megbecsüléséért kimagaslóan tevékenykedtek.  A Székely koszorú kitüntetést elsőként a szentegyházi Hagyományőrző Huszáregyesület létrehozói: Mihály József és Sándor Péter vette át, majd a sepsiszentgyörgyi Kádár László illetve a csíkszeredai Petres Kámán. Ugyanakkor az utóbbi években a székelység megmaradásáért végzett példamutató tevékenységükért különdíjban részesítették Zsigmond Barna Pált, Magyarország csíkszeredai főkonzulját és Csige Sándor konzult, akik a rendezvény támogatói is voltak.

Bajtársias együttlét

A huszárok vasárnap, a reggeli szentmisét követően az aradi vértanúkról is megemlékeztek a szentegyházasfalvi templom előtti téren, ahol megkoszorúzták az első és második világháborúban elesettek emlékművét. A hadjárat programja vasárnap is folytatódott: a Szelterszi gyakorlótéren ünnepi műsorokkal, ugyanakkor bográcsozásra, ügyességi vetélkedőkre, baráti beszélgetésre, borozásra, egyszóval tartalmas ősz eleji kikapcsolódásra várták az érdeklődőket.