Kreativitással pótolt pénzhiány

Harmadik alkalommal szervezte meg a kiállítást a román építészkamara három területi szervezete, amelyek több város után most Székelyudvarhelyen tárták közönség elé Hargita, Brassó, Kovászna, Maros, Szeben és Vâlcea megyei építészek utóbbi két évben készített legjobb munkáit – közölte a pénteki kiállításmegnyitón Várday Zsolt építész.

Az építészeti szemlének egyben versenyjellege is volt, a zsűri hét kategóriában osztott jelöléseket és díjakat. Egyebek közt lakóépületek, közösségi épületek, közterek, épített örökség és épületfelújítás, belső építészet, tárgydesign és meg nem valósult tervek kategóriákba nevezhettek be a hat megyében dolgozó építészek. Várday Zsolt elmondta, a Hargita megyeiek kiválóan szerepeltek, a díjak több mint felét tudhatják magukénak.

Az idei szemlére az építészek összesen 82 munkával jelentkeztek: a Márton Áron téren (Patkóban) megnyitott vándorkiállításon az előválogatás során kiválasztott 56 alkotás tekinthető meg csaknem száz pannón, ezek közül 26 Hargita megyei építészirodák munkája. Díjra jelölték a zetelaki buszmegálló, az ivói vízifűrész tervét, restaurálás-épületfeljavítás kategóriában a gyergyószentmiklósi Benedek-kúriáét és a remetei, magánkézben lévő, felújított malomét. A Larix Stúdió két díjat nyert, egyet a gyergyóújfalui malom restaurálásáért, illetve a zsűri különdíját.

A kiállításmegnyitót este hét órától kötetlen beszélgetés követte az építészeti szemle Hargita megyei díjazottjaival. Köllő Miklós építészmérnök, aki a zetelaki vízifűrész és a zetelaki buszmegálló terveit készítette, a hagyományokat szerette volna ezekben újraértelmezni. „A hagyomány ellentéte nem a modern, hanem a haszontalan” – mondta. Szerinte a Hargita megyei mérnökök teljesítménye különösen értékes, hiszen a régióban nincs pénz. „Könnyű úgy építészetet csinálni, hogy van pénz, vannak egyetemi központok, de ezek nélkül találékonyság, kreativitás, innováció kell” – fogalmazott.

„Szükségesek a mecénások, azok a megrendelők, akik nyitottak a szakmaiságra. Nem azért mecénások, mert szórják a pénzt, hanem mert megbíznak a kortárs építészeti megoldásokban” – szögezte le. Köllő szerint hasonló bizalom és nyitottság segítene a nem ódon építészet terjedéséhez, valamint igazolná, hogy nehezebb körülmények között ugyan, de itthon is meg lehet élni hasonló munkákból. Tövissi Zsolt építész is hasonlóan fontosnak tartja a mecénás jellegű megrendelőket, akik olyan mestereket keresnek, akik megértik igényeiket, de közben értékelik az alkotó megoldásait is.