Középkori forgatag Székelyudvarhelyen

Nemcsak bemutatókkal és párbajokkal, hanem pompás ruhákkal, igényesen összeállított fegyverzettel, édességekkel és étkekkel várták a kíváncsiskodókat a hagyományőrzők. Reggeltől estig számos programon vehettek részt az udvarhelyiek: már délelőtt bemutatkoztak a csapatok, majd a hadi táborban közelebbről is megtekinthették a harcosok fegyvereit, de a hölgyek ékszereit, változatos ruháit is.

Az udvarhölgyekkel társalogva kiderült, hogy ruháikat az udvarhelyszéki freskókon ábrázolt nők viselete ihlette, így teljes mértékben igazodnak a korabeli divathoz. A színek, a részletek saját ízlésviláguk szerint módosultak. Eközben egyre többen fordultak meg a középkori receptek szerint készített sütemények előtt, többen repetát is kértek a tikmonyos túrós szeletből. Majd az Arany Griff Rend udvarhölgyei továbbhaladtak, és a székelyudvarhelyi Riverenza régizene-együttes által előadott reneszánsz dallamokra táncolva mutatták be, miként mulattak korábban nők és férfiak egyaránt. Ezt követően a középkori étkeket is kipróbálhatták az érdeklődők: csirkevagdalt, vaddisznósült, őzpörkölt, sertéspecsenye, nyúlhús rókagombával, héjában sült krumpli, párolt zöldség és sült gyümölcsök vártak az éhes látogatókra.

Drága mulatság kardozni

A páncél- és fegyvertörténeti bemutatók rengeteg érdeklődőt csaltak a várba, többen követték ujjongva az Arany Griff Rend csatajeleneteit, fegyvermustráját, valamint az íjak és hajítófegyverek bemutatását. Bár a bemutatókon használt fegyverek nincsenek kiélezve, mégis fokozott figyelmet igényel a lovagi torna, hiszen a tompa kard is okozhat sérülést – avatta be a közönséget Sashalmi-Fekete Tamás. Mint kiderült, egy lovag felszerelése több mint négyezer lej értékű is lehet. A kicsik is harcosokká válhattak, a hadi táborban felpróbálhatták a lovagok felszerelését, megtudhatták, miként használják a csatakeresztet és a kardokat, de festhettek címereket is, valamint az udvarra terített társasjátékkal közelebb kerülhettek a legendákhoz.

Lovagok és lányrablásaik

Az idén huszadik születésnapját ünneplő nagybányai Turul-Sas Hagyományőrző Egyesület 12–13. századi hadi és táncbemutatóval érkezett a székelyudvarhelyi várba. Lelkesen követte a közönség a nagybányai udvarhölgyekkel együtt a lovagok harcait, mint megtudtuk, ezek nem előre betanult mozdulatokból állnak, hanem a pillanat hevében, élesben alakulnak a párbajok. A hölgyek nemcsak ruháikkal, hanem táncmozdulatokkal is kitűnhettek a csaták utáni mulatságokban. Kecses léptekkel, vidám pörgésekkel csábították el a harcosokat, akik emiatt sokszor lányrablásba keveredtek, ennek menetét be is mutatták az udvarhelyieknek.

A nagybányai egyesület ugyanakkor az egyik legrégebbi íjászcsapattal rendelkezik, ez alkalommal a lovagokkal együtt a hölgyek is bemutatták harci tehetségüket. „Nemcsak azzal kell foglalkoznunk, hogy mi lesz a jövőnk, hanem azzal is, hogy mi volt a múltunk. Valójában csak így tudunk fejlődni. A hagyományőrzés mellett ugyanakkor ez egy remek alkalom új barátok szerzésére, ismerkedésre és csapatépítésre. Együtt erősebbek vagyunk” – jegyezte meg Péter lovag, aki hat éve kapcsolódott be ebbe a világba.

A délután folyamán a közönség megismerhette az Erdélyi Barantaszövetség harcosait is, akik nem a korhűségre törekszenek mutatványaik alatt, hiszen nem az ősöket követik, hanem azt, amit őseink követtek. Érdeklődéssel figyelte a közönség a botforgatást, ostorcsattogtatást, a különböző fegyveres harcokat, valamint a bámulatos íjászgyakorlatokat.

Ha van csata, akkor van mulatság is

Ezt követően a hagyományőrzők zászlókal és dobszóval a ferences templom melletti színpadhoz vonultak, ahol ízelítőt nyújtottak az ott összegyűlt közönségnek is. A Hasta Nomadorum Orientalis, a Turul-Sas Lovagrend, az Arany Griff Rend, valamint az Erdélyi Barantaszövetség harcosai együtt mutatkoztak be a nagyközönség előtt, előbb látványos íjászbemutatóval, majd párbajokkal, végül egy nagyméretű csatával. Ezt követően a hölgyek is bemutatkoztak: a Riverenza régizene-együttes közreműködésével reneszánsz táncokat adtak elő, a lépéseket elsajátítva pedig bárki csatlakozhatott a mulatsághoz.