Korond polgármestere: a kereslet szülte a bóvlikínálatot

– Ön szerint mi kell ahhoz, hogy jól működjön, megfelelően fejlődjön a község?

– Az emberekkel, az egyházakkal és a társintézményekkel való jó kapcsolat elengedhetetlen. Bármikor nyitottnak kell lenni egy beszélgetésre a lakosokkal, hiszen így derülnek ki a közösség problémai. Jó csapat kell a községházára, ki kell használni a megyei és parlamenti képviseletet. Ezek mellett rengeteget kell pályázni a megvalósítások érdekében. Én nem felejtem el, hogy ha már nem leszek ebben a tisztségben, akkor is itt kell élnem. Úgy dolgozni, hogy mindenkinek jó legyen, nem lehet, néha olyan döntést kell hozni, ami nem feltétlenül tetszik az itt élőknek. Megtörténhet az is, hogy a meghozott döntés nem szolgálja száz százalékig a lakosok érdekét. Ezt saját bőrömön tapasztaltam, amikor a szeméttömörítő állomás helyszínét jelöltük ki. Úgy gondolom, nem mértük fel elég jól a helyzetet, jót akartunk, mégis megsértettük a közösség egy részét. Bármi lesz az ezzel kapcsolatos per eredménye, megígérem, hogy nem lesz szemétlerakó az eredetileg tervezett helyszínen, akkor sem, ha le kell mondanunk a projektről.

– Mi az a probléma, amit eddig nagyon szeretett volna megoldani, de még nem sikerült?

– A legfontosabb az volna, hogy bővíteni tudjuk az iskolahálózatot, napköziket építsünk. Ez volt, amit a kampányokban mindig megígértünk az embereknek, de nem sikerült. A munka folyamatban van, egy százhúsz férőhelyes napközi megépítését tervezzük Korondon.

– Mire a legbüszkébb megvalósításai közül?

– Mindenre büszke vagyok, nincs olyan, amire a legbüszkébb lennék, legyen az az ivóvízhálózat bővítése, modernizálása, vagy éppen a sportcsarnok megépítése. Egyébként látszik, hogy utóbbira nagy szükség volt, hiszen folyamatosan foglalt a terem. Fontos volt a művelődési ház felújítása, mint ahogy az ifjúsági lakások vagy éppen a pálpataki multifunkcionális közösségi ház megépítése is.

– Szemmel látható, hogy a korondi bódékban rengeteg külföldi bóvlit árulnak, a hagyományosan készült termékek kárára. Tervezik ezzel kapcsolatban valamilyen szabályozás bevezetését? Egyáltalán miért van erre szükség?

– Ezt a problémát nem szabad elhallgatni, erről beszélni kell. Az áldatlan állapotot a piac szülte, ugyanis az árusok is azt látják, hogy a bóvlira, a giccses tárgyakra is van kereslet. Nem biztos, hogy ennyit tudnának keresni, ha csak autentikusan elkészített termékeket árulnának. Ha mondjuk valaki elkezdte a bóvlit kínálni, akkor a szomszéd üzletes is hasonlóan cselekedett, hiszen másképp hátrányba került. Valahogy így kezdődhetett el a külföldi termékek behozatala. Még ha szükség is lenne rá, helyi szinten sajnos nem tudjuk szabályozni azt, hogy ki mit árulhat az üzletekben, hiszen magánvállalkozásokról van szó, a törvény pedig védi őket. Én örvendek, hogy néhány évvel ezelőtt megalakult a korondi Életfa Egyesület, hiszen a szervezet tagjai próbálnak hagyományos termékekkel dolgozni, ezeket előállítani. Ennek meg is van a gyümölcse, hiszen vásárokba hívják őket. A polgármesteri hivatal pályázati kiírásokkal igyekszik támogatni azokat, akik továbbra is autentikus módon állítják elő termékeiket.

– Gyakran emlegetik azt is Koronddal kapcsolatban, hogy itt csak negyven kilométeres óránkénti sebességgel haladhatnak az autósok a törvény által megengedett 50 km/h helyett. Mi ennek az oka?

– Pár évvel ezelőtt Korond a halálos balesetek szempontjából az országos feketelista második helyét foglalta el, így biztonsági okokból is szükség volt a korlátozásra. Ettől függetlenül most sem tartja be mindenki, sőt jócskán túllépik a megengedett sebességet, főleg a teherautósok. Éppen ezért szerettünk volna fekvőrendőröket kihelyezni, de ezt sem a forgalmi rendőrség, sem az országos útügy nem hagyta jóvá. Arra hivatkoztak, hogy megnehezítjük a hóeltakarítást. Mi egyébként azt szeretnénk, hogy a település sűrűbben lakott területén 50 kilométeres, a kevésbé lakott részeken pedig 50–70 kilométeres sebességkorlátozás legyen, de az legyen szigorúan betartatva. Legyünk őszinték, ekkora sebességgel haladva még meg lehet állni probléma esetén.

– Mik a tervei a következő négy évre?

– Folyamatban van a földutak aszfaltozása, 2017-ig 14,7 kilométer aszfaltot fogunk leteríteni. Nyertes pályázataink vannak leadva a község csatornarendszerének modernizálására, illetve bővítésére, valamint a leaszfaltozatlan korondi utcák korszerűsítésére. Ezenkívül pályázatot nyújtottunk be a már említett napközi megépítésére is. Le szeretnénk aszfaltozni az erdei utakat, valamint modernizálnánk az ivóvízhálózatot, továbbá a tanintézetek szigetelésére is prioritásként tekintünk. Elbírálás alatt van egy játszótér megépítése érdekében benyújtott pályázatunk is, és a Korond és Atyha közti út modernizálása sem fog leállni.

Életrajzi adatok
Katona Mihály 1965. május 18-án született Korondon. Nős, két fia van. Szülőfalujában megkezdett tanulmányait a székelyudvarhelyi Kós Károly Szakközépiskolában fejezte be. A korondi csempegyárban állt munkába, majd családi vállalkozásuknál dolgozott. 1996-ban lett önkormányzati képviselő, majd alpolgármester, 2000-ben pedig a település polgármesterévé választották. Szereti a futballt, hobbiként az erdőt járja, a vadakat figyelve, olykor pedig vadászik.