– Az első évben több mint négyezer honosítási iratcsomót állítottak össze az udvarhelyi Demokrácia Központ munkatársai. Hogyan látja, két év után lankadt az érdeklődés?

– Még mindig rengeteg érdeklődő tér be az irodába. Elsősorban azt szeretnék tudni, hogy milyen iratok szükségesek a magyar állampolgárság igényléséhez. Majd pár nap múlva visszatérnek, hogy elindítsák a folyamatot. Év végén nagyobb volt az érdeklődés, ilyenkor a külföldről hazalátogatók is felkeresik irodánkat.

– Az udvarhelyszékiek főként miért igénylik a magyar állampolgárságot?

– Tapasztalataink alapján az elsők között az idősebb korosztály igényelte a magyar állampolgárságot, főleg olyanok, akik már voltak magyar állampolgárok, a visszahonosítást pedig érzelmi okokból kérték.
Gyakori manapság is, hogy a külföldön dolgozni kívánók kérelmezik a magyar állampolgárságot, hiszen a munkavállalásnál nagy segítség lehet. Fiatalok többnyire a külföldön való továbbtanulás céljából kérik a honosítási papírokat. Természetesen szép számmal igénylik az emberek csak azért, mert úgy érzik, ez jár nekik, nekünk.

– Bár a központ fő tevékenysége a honosítási iratcsomók összeállításában való segédkezés, számtalan más programmal is előrukkoltat az elmúlt két években. Melyik a legsikeresebb? Milyen kezdeményezések lesznek idén?

– Az irodáé valóban az, de mint civil szervezet sokkal gazdagabb a tevékenységünk. Az elmúlt két évben több kezdeményezésünk is volt, ezek között megemlíteném a Magyar Állampolgárok Klubját (MÁK), ahova olyan előadókat hívtunk meg, mint például Berecz András mesemondó vagy Raffay Ernő történész. Legutóbbi MÁK-találkozónkon a székelyföldi származású Tóásó Előddel készített dokumentumfilmet vetítettük le, és telefonon beszéltünk a bolíviai börtönben raboskodó Előddel is. Megszerveztük az Erzsébet-bált, amelyen egy beteg édesanya megsegítésére gyűjtöttünk adományokat. Idén újabb rendezvénnyel bővült tevékenységünk, a városi parkban első alkalommal tartottuk meg a Magyar népmese napját, amelybe nagyon sok gyerek bekapcsolódott, majd félszáz gyerekkel ellátogattunk Benedek Elek szülőházához Kisbaconba. Az elkezdett munkát szeretnénk folytatni, továbbá megőrizni azokat a kezdeményezéseket, amelyek sikereseknek bizonyultak. Az új évben a nemrégiben elindított programunkra szeretnénk fordítani a legnagyobb hangsúlyt, ez a Magyarul csak helyesen, szépen címet viseli. A kezdeményezés a magyar nyelv helyes használatára hívja fel a figyelmet mind a fogyasztók, mind a termelők, vállalkozók körében. Továbbra is szemmel tartjuk a helyi közéletet, részt veszünk a helyi rendezvényeken, és javító szándékú javaslatainkat a néppártos kollégákon keresztül eljuttatjuk a székelyudvarhelyi önkormányzathoz is.

– A programok, projektek célja nemcsak a szórakoztatás, hanem a nevelés is. Hogyan fogadták például a Magyarul csak helyesen, szépen című akciót az udvarhelyszéki vállalkozók?

– A decemberben meghirdetett kezdeményezés adatgyűjtése még zajlik, folyamatosan küldjük a leveleket, úgyhogy a visszajelzéseket csak ezután várjuk. Ennek ellenére már volt, aki személyesen jelezte, milyen kifogásai vannak az elképzeléssel, illetve javaslatok is érkeztek. Ami nagyon fontos ebben a kezdeményezésben, hogy nemcsak a vállalkozókat, hanem az intézeteket, magánszemélyeket is meg akarjuk szólítani. Ahogy már jeleztük, nyitottak vagyunk, várjuk az észrevételeket, ötleteket, a segítséget is. Szeretnénk, ha ez a civil kezdeményezés közös ügy lenne, hiszen „nyelvében él a nemzet”, és ennek a népnek, nekünk, biza, itt kell élnünk, de nem mindegy, hogy meghasonulva vagy pedig bátran vállalva identitásunkat, anyanyelvünket.

– Az udvarhelyi mellett három másik iroda is működik Udvarhelyszéken, a zetelaki, a szentegyházi és a székelykeresztúri. Az ügyfélfogadás mellett ezeknél milyen más tevékenység folyt?

– Az udvarhelyszéki vidéki irodáknak nem voltak saját kezdeményezéseik, bekapcsolódtak a mi rendezvényeinkbe. Egyébként az idei évben ezek működtetését is át fogjuk szervezni, hatékonyabbá szeretnénk tenni az ügyintézést.