„Abszurd, hogy a szabadidős tevékenységre kijelölt sétányon már-már önvédelmi fegyverrel kell rendelkeznie az arra szaladónak, hogy legyen mivel védekeznie, ha juhászkutyák támadják meg” – fakadt ki szerkesztőségünknek Puskás István, a Feel Good Sportegyesület tagja, utalva arra, hogy a rendszeresen szaladók közül többen is kutyariasztó-sprayt, botot vagy köveket vesznek magukhoz indulás előtt. Mint mondta, korábban nem voltak hasonló problémák a Szívek sétányán, idén azonban már háromszor is találkozott nyájőrző ebekkel, egyik alkalommal pedig vissza is fordult, tartva az állatoktól. „Ha csoportosan futnak az emberek, akkor nem szokott gond lenni, ám ha egy-két szaladóról van szó, az ebek is megbátorodnak” – osztotta meg tapasztalatait Puskás, aki inkább a reggeli órákban sportol, amikor még nem terelik ki a legelőre a közeli esztenán tartott juhokat. „Juhászt pedig sehol sem látni, így nincs, aki rászóljon a kutyákra” – folytatta az egyesület tagja.

„A Szarkakő, a Csicser és a Budvár környéki ösvényeken már nem merünk szaladni a kutyák miatt, így csak a Szívek sétánya maradt” – mutatott rá Gothárd József, aki szintén tagja a Feel Good Sportegyesületnek. Tudomása szerint naponta több mint ötven ember fordul meg a Szejke felé vezető sétányon, bringázók, szaladók és kutyasétáltatók egyaránt. „Általában kutyasokkolóval próbálunk védekezni, hiszen annak már a hangja is hasonlít a villanypásztoréhoz, ez pedig általában elriasztja a támadókat” – így Gothárd József.

Mint Csíki Endrétől, a Székelyudvarhelyi Juhtenyésztők Szövetségének elnökétől megtudtuk, a sétányhoz közeli területek nem tartoznak a város tulajdonában lévő legelőkhöz, így nem ők ellenőrzik, hogy az ott dolgozó major betartja-e az előírásokat. „Ilyen jellegű problémák abból is származhatnak, hogy sokan APIA-támogatás reményében legelőként íratják be telküket, amit aztán bérbe adnak, és a továbbiakban nem törődnek vele” – magyarázta a szövetség elnöke. Az ügyben a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal illetékeseit is megkerestük, Bálint Attila sajtószóvivő lapunknak azt ígérte, hogy a hivatal munkatársai felkeresik a szejkei legelő tulajdonosát, illetve az ott dolgozó juhászt, és figyelmeztetik őket. Ettől függetlenül a következő nagyobb kutyabegyűjtési akciójuk során különös figyelmet fordítanak a Szívek sétánya körüli részre, sőt arra kérik az arra szaladókat, ha kóbor ebeket látnak a környéken, mindenképp jelezzék a hivatalnál.

A szabályokról
Síkvidéken egy, dobvidéken kettő, hegyvidéken pedig három olyan kutyát tarthatnak a juhászok nyájanként, amelyek szabadon kószálhatnak a juhok körül. Ha többet szeretnének, azokat már láncra kell kötniük – magyarázta portálunknak Jakab Attila, a Nagy-Küküllő Vadásztársulat elnöke. Mint mondta, a szabadon tartott ebek száma nem változhat a nyáj nagyságának függvényében, hiszen ezzel visszaélhetnének a majorok. Az őrzők nyakába egy harminc centiméter hosszú, három centiméter átmérőjű koloncot kell akasztaniuk a gazdáknak úgy, hogy az az állat térdéig leérjen. „Több helyen azonban a major nem eteti rendesen a kutyákat, ezért azok vadászni kényszerülnek. Tudomásom szerint a juhászkutyák éves szinten nagyobb kárt tesznek a vadállományban, megtámadva a kicsinyeket, mint az összes többi ragadozó együttvéve” – emelte ki Jakab. Érdemes tudni, hogy amennyiben a kutyák nincsenek közvetlenül a nyáj mellett, kóbor állatoknak minősülnek. A vadásztársulat elnöke ugyanakkor kiemelte, nem csak jóérzés kérdése, hogy emberek láttán visszahívják kutyáikat a juhászok, erre törvény is kötelezi őket.