Húszéves a székelykeresztúri Domus

Külföldi segítséggel 1992-ben alakult a Domus Egyesület, alapítóik célja az volt, hogy az akkori székelykeresztúri gyermekelhelyező központból kikerülő 18. életévüket betöltött fiatalokat anyagiakban és erkölcsileg támogassák, elősegítsék beilleszkedésüket a társadalomba.
Főképp németországi segítséggel azóta több lakást is vásároltak, illetve bérelnek, családi típusú házakat alapítottak a közben alapítványként működő Domuson keresztül.

Első lépések

A születésnapi ünnepségen Szőcs Pál, az alapítvány elnöke köszöntötte a meghívottakat, majd Jakab Zsolt újszékelyi unitárius lelkész istentisztelete következett. Prédikációjában kiemelte az újszékelyi központban való vallásos és erkölcsi nevelés szükségességét és fontosságát, majd a fiatalok társadalmi beilleszkedési próbálkozásaiból idézett fel néhány pozitív és negatív példát.

A Domus Egyesület elnöke ezután röviden vázolta a rendszerváltás utáni gyermekotthonok és az ott felnőtté váló fiatalok hányatott sorsát. Legtöbbjük ugyanis képtelen volt beilleszkedni a társadalomba, az utcán éltek, bűnözőkké váltak, börtönbe kerültek. Ezen helyzet megoldására hozták létre német segítséggel 1992-ben a Domus Egyesületet, melyhez később angliai támogatókra is leltek.

Bernard Schmerschneider – az egyesület németországi képviselője, aki 20 éve feleségével látogatott el Újszékelyre – beszédében hangsúlyozta: a vasfüggöny lehullása után, mivel Romániában még nem volt törvényes kerete az egyesület létrehozásának, nem volt egyszerű annak beíratása.

Anna Ohnweiler, a németországi CJD Domus elnökének üzenete után Borboly Csaba megyei tanácselnök megköszönte a külföldiek folyamatos támogatását és háláját fejezte ki a tagok és alkalmazottak munkájáért.

Alapítvánnyá változott

2005-ben átszervezték a Domust, és két másik egyesülettel alapítványt hoztak létre, ennek folyamatáról és a hét éve tartó tevékenységekről Fazakas Áron István, a helyi CJD Domus pedagógiai igazgatója számolt be. Jelenleg az alapítványnál összesen 15 személy dolgozik, az újszékelyi szociális központon kívül 35 családi típusú házat hoztak létre a fiataloknak és további tizenhárom „védett lakást” tartanak fent Székelyudvarhelyen, Székelykeresztúron és Marosvásárhelyen.

A házak hetven, 18 éven felüli fiatalnak adnak otthont, továbbá három éve az alapítvány 20 fokozottan sérül személyt is foglalkoztat. Kiderült, hogy a fiatalok integrációs problémái továbbra is hasonlók, mint 1992-ben: családi háttér, az otthon hiánya és a rossz anyagi körülmények, gyenge szakmai felkészültség, a társadalom részéről pedig diszkriminálva érzik magukat.

A családi típusú házakban olyan alapvető dolgokat tanítanak meg nekik, melyek felkészítik őket az önálló élethez. A szakmai képzések mellett helyi cégeknél kipróbálhatták magukat az építkezés, a textilipar és a mezőgazdaság terén. Az alapítvány gazdasági beszámolóját Burus Endre, a CJD Domus gazdasági igazgatója tartotta, majd Lukács Erzsébet, a megyei szociális felügyelőség igazgatója szólt az egybegyűltekhez. Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság vezetőjének beszéde után a fiatalok egy kisebb előadással kedveskedtek a szép számú közönségnek. A találkozót közös ebéddel zárták.