Fotó: Lukácsi Lehel
Két tanárember hozta létre Hargita megye első hivatalos faiskoláját Székelyudvarhelyen: Lukács István gyermekkori hobbiját ültette gyakorlatba Geréd Gábor segítségével. A város peremén lévő területen több mint tízezer facsemetét gondoznak, egyebek mellett számos hagyományos fajtát szaporítva.
2014. augusztus 11., 19:302014. augusztus 11., 19:30
2014. augusztus 11., 20:022014. augusztus 11., 20:02
Lukács István, a Benedek Elek Pedagógiai Líceum tanára nagyenyedi származású, diákkorában számtalanszor segédkezett a helyi faiskolákban. „Ez kimondottan diákoknak és tanároknak való, mert csak nyáron működik. Legalábbis a szemzés. Diákkorunk óta ezt csináltuk minden vakációban. Vadból nemest állítottunk elő” – mesélte, míg a szépen sorakozó csemeték között sétáltunk. Az első, mintegy nyolcezer vad facsemetét tavaly ültették, ezeknek azonban csak egy részük maradt meg.
A vadfák és az oltóágak is Nagyenyedről származnak, ám a Küküllő partján „akklimatizálódnak”, így garantáltan megmaradnak, gyümölcsöt hoznak, állítják a kezdeményezők.
„Szerencsés találkozás volt ez Geréd Gáborral (a Móra Ferenc Általános Iskola pedagógusa – szerk. megj.), hisz nekem a szakértelmem van meg, neki pedig a faiskola elindításához szükséges földje. Így tavaly nyélbe ütöttük a dolgot” – magyarázta Lukács István.
Sok szín, sok fajta
Az első évben előkészítették a talajt, majd tavasszal elültették a vad facsemetéket. Nyáron következett a „szemzés”, azaz a csemeték nemes fajokkal való beoltása. Az első év termése tehát már idén ősszel „szüretelhető lesz”: a faiskolában többféle gyümölcs legalább négy-öt fajtája található meg. A „szemzésre” váró vad szilvafacsemeték felé menet elhaladtunk több facsemete mellett: van alma, szilva, körte, cseresznye és meggy, sőt kajszibarack is, hisz a tapasztalat azt mutatja, már itt is beérik a sárga gyümölcs. Lukács István ezúttal szilvára olt kajszibarackot, naponta mintegy 1000–1500 példányon végzi el a szemzést.
A népszerű fajták mellett több őshonos gyümölcsfacsemete is sorakozik a neveldében, hisz a kezdeményezők hosszú távú célja népszerűsíteni a batult, pónyikot, nemes sóvárit, besztercei szilvát stb. Az őshonos fajtákból kifejezetten azokkal foglalkoznak, amelyeknek van piacuk, amelyek jó, bőséges termést hoznak. „Az őshonos cseresznye aprószemű, kevésbé édes, így ebből egy bővebb termő fajtával dolgozunk. Viszont a besztercei szilva a legjobb a világon, abból mindent lehet készíteni” – ecsetelte Lukács István.
Szívósabb a vadra oltott
Az őszre előkészített csemeték délcegen sorakoznak, az idén ültetett vadcsemeték csapzottak ugyan, de levelük ép, egészséges. „A vadcsemete gyökérzete erősebb, így az oltott, nemesített fa is szívósabb lesz” – tudtuk meg a szakembertől. Az oltás, gondozás javarészt kézi erővel történik, a vegyszerezés minimális: csupán a gomba és a levéltetvek irtására alkalmas, teljesen lebomló vegyszereket használnak. „A gyom irtása a hagyományos, kétkezi módszerrel működik, így munka van elég. Azt szoktam mondani, hogy a tanévben felgyülemlett szellemi fáradalmakat itt pihenjük ki, majd a felgyűlt fizikai fáradtságot a tanév során” – árulta el nevetve Lukács.
Egyelőre ugyan csak gyümölcsfák vannak az udvarhelyi faiskolában, viszont a meglévő fajok mellett különleges kéréseknek is eleget tudnak tenni a kezdeményezők. „Ha valaki behozza a nagyapja kedvenc gyümölcsfájáról szerzett vesszőt, azt is be tudjuk oltani, majd a következő év őszén jöhet a facsemetéért” – hangsúlyozta Lukács. Vezérelve az egyre keresettebb hagyományos fajtákat elérhetőbbé tenni, mint az elterjedt hibrid fajokat.
A kivitelező gőzerővel dolgozik a parajdi sóbányánál keletkezett gondok elhárításán: a vízügyi szakemberek szerint eddig 50 kilogrammnyi hal pusztult a sós víz szivárgása miatt. A szakértők egy újabb bánya építését is felvetették.
Közel jár már a kétszázhoz a székelyudvarhelyi készruhaiparból elbocsátott alkalmazottak száma. Helyzetük nem rózsás, ugyanis az új gyár indításával kapcsolatos remények szertefoszlani látszanak, és kevés a munkalehetőség a városban, illetve a környékén.
Közlekedési baleset történt Székelyudvarhelyen csütörtök délután 17 óra körül, amelyben egy személyautó elütött egy kerékpárost, aki kórházba került.
Másodpercenként tíz köbméternyi vizet engednek ki a bözödújfalusi víztározóból, ezzel hígítják a magas sókoncentrációjú Kis-Küküllő vizét. Mindemellett a zeteváraljai víztározóból kiengedett víz egy részét is felhasználják.
Nőtt a beszakadások mértéke a parajdi sóbányánál, egy másik mederbe kellett terelni a Korond-patakot, és el kellett bontani egy nemrég megépített fenékküszöböt – ezzel magyarázták meg a Korond-patak sókoncentrációjának szerdán esti növekedését.
Csak a szerencsén múlhatott, hogy korábban nem történt olyan súlyos hiba a Parajdon zajló munkálatok során, mint szerdán. Miként fordulhatott elő, hogy a szakértői tanácsokat felrúgva ökológiai katasztrófa szélére sodorta a térséget a kivitelező?
Több utcában kell forgalomkorlátozásra számítani Székelyudvarhelyen csütörtökön különböző munkálatok miatt – értesít a polgármesteri hivatal közösségi oldalán.
Elbontották a Korond-patakán megépített vízhozamlassító küszöböket, így többek között emiatt megnövekedett sókoncentrációval ömlik a patak a Kis-Küküllőbe – számolt be a Hargita megyei önkormányzat elnöke.
Egyre több a kérdőjel a parajdi bányakatasztrófa miatt kikialakított veszélyzóna kapcsán. A kitelepített lakók szerdán gyűlésen vehettek részt, ahol az elsődleges szempont az volt, hogy pontosan meghatározzák, ki tartozik bele a veszélyzónába, és ki nem.
Karbantartási munkálatokat végez a villamossági vállalat, ezért nem lesz áramszolgálatás két Tábor utcai tömbházban Székelyudvarhelyen csütörtökön.
szóljon hozzá!