
Fotó: Mihály Csaba
Kitüntetéssel hálálta meg Balla Árpád nyugalmazott gyermekgyógyász főorvos több évtizedes munkáját a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság. A díjátadás után beszélgettünk a szakemberrel, aki életét a gyermekek egészségének szentelte. Becslése szerint több mint száztízezer kis pácienst gondozott.
2016. április 06., 20:012016. április 06., 20:01
2016. április 06., 21:382016. április 06., 21:38
– Mi késztette rá, hogy orvosi pályára lépjen?
– Már gyerekkoromban elhatároztam, hogy orvos leszek, ehhez vonzódtam. Lettek volna más lehetőségeim is, még az ötvenes években felkértek, hogy filmtechnikai mérnöknek menjek el Leningrádba. Noha mindent fizettek volna, mégis lemondtam a lehetőségről, mert orvos akartam lenni, így itthon maradtam, és ezt végeztem el.
– Miért éppen a gyermekgyógyászatot választotta?
– Annak idején harmadév után a felvételiző orvostanhallgatók három szakra iratkozhattak be: az általános orvosira, a közegészségügyre vagy a gyermekgyógyászatra. Hogy őszinte legyek, nem én jelentkeztem a gyermekgyógyászatra, hanem oda osztottak be. Elfogadtam, mert akkoriban hatodik év után egyet gondoltak, és a végzősöket elvitték katonai orvosoknak. Én nem szerettem a katonaságot, szabad életre vágytam, hiszen szabad székely vagyok. Nem is bántam meg, mert a gyermekek mellett az ember nem vénül annyira, mint felnőttek között.
– Voltak kihívások a pályafutása alatt?
– Abban az időben nem volt olyan könnyű dolgozni. A Ceaușescu-rendszerben nehézkes volt a gyógyszerellátás, nagy szigorúság volt, ha egy csecsemő meghalt, el kellett számolni szóban és írásban is. Amikor Udvarhelyre kerültem, a csecsemőhalandóság 44 ezrelék volt, azaz ezer csecsemőből negyvennégy halt meg, nyugdíjazásomkor pedig 10 ezrelék alatt volt ez az arány.
– A nehézségek ellenére mi volt az, ami miatt mégis kitartott?
– Természetemből adódott, hogy mindig az újat szerettem. Édesanyám is mindig az újat szerette, mindig az újat olvastuk. Angolkórból doktoráltam, Udvarhelyen nagyon sok eset volt, nem is gyógyultak rendesen a betegek, ezért kezdtem el tanulmányozni a betegséget. Kimutattuk, hogy magnéziumhiány is okozhatja, így azzal is nagyon jól lehet kezelni.
– Amellett hogy főorvos volt, rengeteg kutatást is végzett. Miért nem elégedett meg csak az egyikkel? Nem lehetett könnyű akkoriban a kutatás...
– Nem is volt, ennek ellenére számos tanulmányt készítettünk a megyében, egyebek közt a normál vérnyomást tanulmányoztuk, ezenkívül a 0–6 éves gyerekek fejlődési adatait rögzítettük, néhány éve pedig az udvarhelyi és keresztúri gyerekek túlsúlyosságát mértük fel, több mint nyolcezer esetet vizsgálva meg. Ennek eredménye nagyon jó volt, a nemzetközi átlagértékek alatt helyezkedett el. Nem tudom, mennyit módosult azóta, sajnos a világ gyorsan változik, ezzel együtt pedig a táplálkozás is.
– Brassóban született, de 1960 óta Udvarhelyen él. Mi a véleménye a városról, miért maradt végül itt?
– Feleségemék itt laktak, így ide költöztünk. Nehezen szoktam meg, mert kicsi város, én meg mindig a nagyvároshoz voltam szokva. De jó város, összetartó és nagyon kulturált. Lehet haladni, a közösség támogatja az ember munkáját, ez nagyon fontos ahhoz, hogy az ember tudjon tevékenykedni.
– Több mint ötvenéves pályafutásából mi az, ami a legnagyobb örömet jelentette?
– Az egész, a gyerekek. Több mint 114 ezer gyereket gondoztam. Sajnos volt olyan is, amikor sokat aggódtam, noha a gyermekgyógyászat másik előnye, hogy a gyermekeknek nagy gyógyhajlamuk is van.
– Gondolom, rengeteg útmutatást adott a szülőknek az évek során. Mi lenne az az időtálló tanács, amelyre ma is hallgathatnak?
– Rengeteget változott a világ, minden teljesen más, de mindig aktuális marad a helyes gondozás, táplálás és nevelés, valamint a higiénia biztosítása.
– Egyszer azt mondta egy interjúban, hogy a munka a szenvedélybetegsége. Annak ellenére, hogy két hét múlva 84 évet tölt, rengeteg energiája van, mai napig sem állt meg a munkával. Mi a titka, honnan ennyi energia?
– Nincs titok, így születettem. A család is támogatott mindvégig, otthon elvégezték a munkát, nem kellett arra is gondolnom. A munkatársak is nagyon jók voltak, ők is folyamatosan segítettek.
– Mit tervez a jövőre?
– A jövő mindig attól függ, hogy miként alakul az ember élete. Ha élek és jó erőben leszek, legalább olyanban, mint most, akkor szeptember 10-én megrendezzük a Pápai Páriz Ferenc-díjak átadását, idén az orvostudós halálának 320. évfordulója alkalmából ünnepi tudományos ülést tartunk, jövő márciusban pedig újabb családorvosi továbbképző konferenciát.
Két helyszínen is útlezárásra kell számítani Székelyudvarhelyen péntektől, a közúti infrastruktúra fejlesztése miatt.
A helyi idegenforgalom helyzete és az általános gazdasági nehézségek miatt újabb csoportos leépítés körvonalazódik Parajdon. A bányakatasztrófa óta a turizmus életben tartásáért küzdő település egyik turisztikai egysége került most nehéz helyzetbe.
Megnyitották a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum Írói naplókat bemutató vándorkiállítását szerdán délután Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeumnak otthont adó Haberstrumf-villában.
Ijesztő tények láttak napvilágot a Hargita Megyei Területi Közrendi Hatóság udvarhelyi ülésén: a fiatalok sokszor internetről rendelik az ellenőrizetlen összetételű szintetikus drogokat. Az áru önkiszolgáló csomagautomatákba érkezik, onnan veszik át.
Kerékpáros felvonulással, előadásokkal, filmvetítésekkel és családi programokkal várják az érdeklődőket a székelyudvarhelyi majálison, amely idén is a Szejkefürdőn lesz április 30-án és május 1-jén.
Megnyitják az írói naplókat bemutató vándorkiállítást, amely április 22-én érkezik Székelyudvarhelyre, a Haáz Rezső Múzeumba.
Megváltozik a 4-es autóbusz útvonala és menetrendje április 20-tól, a járat mindkét irányban érinti a Riverside lakóparkot Székelyudvarhelyen
Róth András Lajos nyugalmazott könyvtárőr tart előadást április 23-án, csütörtökön Székelyudvarhelyen.
Sporteseményekkel ünnepelt csütörtökön az idén 35 éves Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság székelyudvarhelyi egysége. A cél az volt, hogy még jobban összekovácsolódjon a csapat, és fejlesszék kapcsolataikat a többi hatósággal.
Egyházi kórusok találkozóját szervezik meg Székelylengyelfalván: a székelyudvarhelyi főesperesi kerület kórusainak 26. találkozóján mintegy 430 résztvevő és 18 kórus lép fel április 18-án, szombaton.
szóljon hozzá!