
Fotó: Mihály Csaba
Kitüntetéssel hálálta meg Balla Árpád nyugalmazott gyermekgyógyász főorvos több évtizedes munkáját a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság. A díjátadás után beszélgettünk a szakemberrel, aki életét a gyermekek egészségének szentelte. Becslése szerint több mint száztízezer kis pácienst gondozott.
2016. április 06., 20:012016. április 06., 20:01
2016. április 06., 21:382016. április 06., 21:38
– Mi késztette rá, hogy orvosi pályára lépjen?
– Már gyerekkoromban elhatároztam, hogy orvos leszek, ehhez vonzódtam. Lettek volna más lehetőségeim is, még az ötvenes években felkértek, hogy filmtechnikai mérnöknek menjek el Leningrádba. Noha mindent fizettek volna, mégis lemondtam a lehetőségről, mert orvos akartam lenni, így itthon maradtam, és ezt végeztem el.
– Miért éppen a gyermekgyógyászatot választotta?
– Annak idején harmadév után a felvételiző orvostanhallgatók három szakra iratkozhattak be: az általános orvosira, a közegészségügyre vagy a gyermekgyógyászatra. Hogy őszinte legyek, nem én jelentkeztem a gyermekgyógyászatra, hanem oda osztottak be. Elfogadtam, mert akkoriban hatodik év után egyet gondoltak, és a végzősöket elvitték katonai orvosoknak. Én nem szerettem a katonaságot, szabad életre vágytam, hiszen szabad székely vagyok. Nem is bántam meg, mert a gyermekek mellett az ember nem vénül annyira, mint felnőttek között.
– Voltak kihívások a pályafutása alatt?
– Abban az időben nem volt olyan könnyű dolgozni. A Ceaușescu-rendszerben nehézkes volt a gyógyszerellátás, nagy szigorúság volt, ha egy csecsemő meghalt, el kellett számolni szóban és írásban is. Amikor Udvarhelyre kerültem, a csecsemőhalandóság 44 ezrelék volt, azaz ezer csecsemőből negyvennégy halt meg, nyugdíjazásomkor pedig 10 ezrelék alatt volt ez az arány.
– A nehézségek ellenére mi volt az, ami miatt mégis kitartott?
– Természetemből adódott, hogy mindig az újat szerettem. Édesanyám is mindig az újat szerette, mindig az újat olvastuk. Angolkórból doktoráltam, Udvarhelyen nagyon sok eset volt, nem is gyógyultak rendesen a betegek, ezért kezdtem el tanulmányozni a betegséget. Kimutattuk, hogy magnéziumhiány is okozhatja, így azzal is nagyon jól lehet kezelni.
– Amellett hogy főorvos volt, rengeteg kutatást is végzett. Miért nem elégedett meg csak az egyikkel? Nem lehetett könnyű akkoriban a kutatás...
– Nem is volt, ennek ellenére számos tanulmányt készítettünk a megyében, egyebek közt a normál vérnyomást tanulmányoztuk, ezenkívül a 0–6 éves gyerekek fejlődési adatait rögzítettük, néhány éve pedig az udvarhelyi és keresztúri gyerekek túlsúlyosságát mértük fel, több mint nyolcezer esetet vizsgálva meg. Ennek eredménye nagyon jó volt, a nemzetközi átlagértékek alatt helyezkedett el. Nem tudom, mennyit módosult azóta, sajnos a világ gyorsan változik, ezzel együtt pedig a táplálkozás is.
– Brassóban született, de 1960 óta Udvarhelyen él. Mi a véleménye a városról, miért maradt végül itt?
– Feleségemék itt laktak, így ide költöztünk. Nehezen szoktam meg, mert kicsi város, én meg mindig a nagyvároshoz voltam szokva. De jó város, összetartó és nagyon kulturált. Lehet haladni, a közösség támogatja az ember munkáját, ez nagyon fontos ahhoz, hogy az ember tudjon tevékenykedni.
– Több mint ötvenéves pályafutásából mi az, ami a legnagyobb örömet jelentette?
– Az egész, a gyerekek. Több mint 114 ezer gyereket gondoztam. Sajnos volt olyan is, amikor sokat aggódtam, noha a gyermekgyógyászat másik előnye, hogy a gyermekeknek nagy gyógyhajlamuk is van.
– Gondolom, rengeteg útmutatást adott a szülőknek az évek során. Mi lenne az az időtálló tanács, amelyre ma is hallgathatnak?
– Rengeteget változott a világ, minden teljesen más, de mindig aktuális marad a helyes gondozás, táplálás és nevelés, valamint a higiénia biztosítása.
– Egyszer azt mondta egy interjúban, hogy a munka a szenvedélybetegsége. Annak ellenére, hogy két hét múlva 84 évet tölt, rengeteg energiája van, mai napig sem állt meg a munkával. Mi a titka, honnan ennyi energia?
– Nincs titok, így születettem. A család is támogatott mindvégig, otthon elvégezték a munkát, nem kellett arra is gondolnom. A munkatársak is nagyon jók voltak, ők is folyamatosan segítettek.
– Mit tervez a jövőre?
– A jövő mindig attól függ, hogy miként alakul az ember élete. Ha élek és jó erőben leszek, legalább olyanban, mint most, akkor szeptember 10-én megrendezzük a Pápai Páriz Ferenc-díjak átadását, idén az orvostudós halálának 320. évfordulója alkalmából ünnepi tudományos ülést tartunk, jövő márciusban pedig újabb családorvosi továbbképző konferenciát.
Elbontott hidak és nagyobb szakaszon felmart aszfaltréteg is jelzi, hogy ismét hozzáláttak a kilenc éve megpályázott udvarhelyszéki nagyberuházás megvalósításához, amely során mintegy 50 kilométernyi utat korszerűsítenek.
Kedden, 91 éves korában elhunyt Kerestély Zsolt zeneszerző – közölte a bukaresti Constantin Tănase Revüszínház.
Tűz ütött ki kedden délután egy székelyudvarhelyi lakóházban. A Rózsa utcába több tűzoltó- és mentőegységet vezényeltek ki, két embert pedig kórházba vittek.
Kigyulladt egy lakóház kedden délután Székelyudvarhelyen, a tulajdonosa egészségügyi ellátásra szorul. A tűzoltók a tűz továbbterjedését próbálják megfékezni.
Újra lehet látogatni a betegeket a székelyudvarhelyi kórházban jövő hét elejétől – adta hírül az intézmény Facebook-oldalán.
Előadásokkal, kerekasztal-beszélgetéssel, színházi produkcióval és koncerttel ünneplik a nőnapot március 7–9. között Székelyudvarhelyen.
Megkezdik a héten az épületrész bontását a 2023 decemberében részben összeomlott székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásánál – adta hírül hétfőn este Szakács-Paál István polgármester.
Két ember megsérült, miután négy autó ütközött hétfő délután a Bethlenfalvi úton, a kadicsfalvi eltérőnél – tudtuk meg a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságtól.
Megtalálták a Szentegyházi Polgármesteri Hivatal szombaton délután eltűnt munkatársát. A férfi életét vesztette.
Eltűnt férfit keresnek Szentegyházán, aki a polgármesteri hivatal munkatársaként dolgozik.
szóljon hozzá!