Felszínre hozott történelem

Zegzugos, homályos belső terek fogadták csütörtökön délután a Haáz Rezső Múzeumba betérőket: a közel két tucat udvarhelyszéki templomi ásatás anyagát Sófalvi András és Nyárádi Zsolt régészek válogatták össze egy tízéves régészeti munkát reprezentáló tárlattá, a „tudományt” pedig Baróti Hunor képzőművész rendezte izgalmas, modern kiállítássá.

„A Templomok a föld alatt című tárlat révén a szakmának kívántuk bizonyítani, hogy képesek vagyunk, a helyieknek, hogy érdemes odafigyelniük környezetükre, az Udvarhelyre látogatóknak pedig, hogy az Árpád-korban Udvarhelyszéknek már fejlett településhálózata volt” – mondta el bevezetőjében Miklós Zoltán múzeumigazgató. A délutáni tárlatmegnyitón Bunta Levente polgármester is részt vett, aki további támogatásáról biztosította mind a múzeumot, mind az ott tevékenykedő régészeket.

„A múlt század hetvenes éveiben – amikor publikációra egyre kevesebb lehetőség nyílt, és a végén már nem lehetett leírni még azt sem, hogy templomerőd vagy vártemplom – gondolni sem mertem volna, hogy egyszer az épített örökségünknek ezeket a fontos emlékeit szabadon fel lehet tárni és a feltárt eredményeket nem kell befésülni valamiféle megideologizált történelmi szemléletbe, mint ahogy ez történt annak idején” – magyarázta a kiállítást méltató Gyöngyössy János szakíró. Továbbra is él az a társadalmi elvárás – tette hozzá –, hogy az idősebb szakemberek rutinja, élettapasztalata nagyon fontos, ezért alkalmasabbak a vezető beosztásokra.

„Ezt nem vitatom, viszont árnyalnám: az idősebb generációnak erkölcsi kötelessége a tapasztalatait átadni a fiataloknak, és mindenben segíteni őket. A fiatalnak szintén erkölcsi kötelessége, hogy a legjobb tudása szerint, a korosztályára jellemző lendülettel nyisson új utakat a tudományban” – fejtette ki, további erőt és kitartást kívánva a munkához.

Egyedi látogatókból közösség

Az eseményen részt vett Juhász Ábel telekfalvi református lelkész, aki a 2007-ben Telekfalván végzett, mintegy három hónapot felölelő régészeti ásatások élményeit elevenítette fel. Mint kiemelte, ha a kiállítás révén a látogatók csak egy töredékét is megtapasztalhatják a régészeti feltárás folyamatának, akkor minden bizonnyal gazdagabban térhetnek haza. „Így lehet ez a kiállítás az objektumok és leletek megtekintésén túl lelki többlettel bíró élmény, mely közösséggé formálja a látogatókat” – tette hozzá.

A régészek játszótere

A tárlat egyik kurátora, Sófalvi András régész fontosnak tartotta elmondani, a sokszor meghökkentő látványelemeken túl a kiállított anyag tudományos szempontból is izgalmas. „Fontos tudni, hogy a  figyelemfelkeltésen túl például a kiállított csontvázaknak tudományos jelentőségük is van: ezek egy középkori falu társadalmának számos aspektusát tükrözik, a mindennapi életről árulkodnak” – magyarázta a szakember. Nyárádi Zsolt a kiállítófelület harmadik termére hívta fel a figyelmet, a régészek „játszóterének” nevezve a szobát, amely a régészek „mindennapi sáros, mocskos, poros” környezetébe nyújt betekintést. „A feltárt tárgyak és a csontvázak egy sokkal tágabb feldolgozás után történelemmé alakulnak át. A leletanyagok révén, ha összességében tekintjük azokat, Udvarhelyszék történelmét tudjuk bővíteni és sokkal gazdagabbá tenni” – summázott a régész.

A Templomok a föld alatt című kiállításról nem lehet lekésni, ugyanis a történelmi tárlat állandó jelleggel megtekinthető a Haáz Rezső Múzeum Kossuth Lajos utca 29. szám alatti székhelyén.