Fejlődőben az ökoturizmus Udvarhelyszéken

Az ökoturizmus a környezettudatos szemlélet átadásának egyik eszköze, ösztönzi az aktív mozgással járó tevékenységeket, melyeknek egészségmegőrző hatása jelentősen hozzájárul az életminőség javításához. A hatásait felismerő szervezetek közül már egyre többen fordítanak figyelmet természetbarát programok összeállítására, tematikus parkok, tanösvények és védett területek látogatására.

Védelemre fordított pénz

Megtudtuk: évente mintegy ezer személy vesz részt a Korond–Parajd Térségi Természetvédelmi Gondnokság által kezdeményezett programokon. A gondnokság civil szervezetként vállalta három rezervátum – a parajdi Sószoros, a Csiga-domb és a fenyőkúti tőzegláp – értékeinek, az állat- és növényfajok élőhelyeinek védelmét, látogatói infrastruktúrát építettek ki pályázatok révén és kalákák megszervezésével. A kilátók, háromnyelvű táblák, ösvények karbantartásához szükséges anyagi hátteret különböző turisztikai programok szervezéséből szerezték be – magyarázta a kezdeményezés eredetéről Pál Zoltán, a gondokság igazgatója.

Mint mondta, jelenleg napos és heti programokkal várják a látogatókat, szeptemberig tartó programjuk részeként korondi lovas-szekeres körúton lehet részt venni, melynek keretében taplófeldolgozó, fazekas-, takácsműhelyeket látogathatnak meg a turisták, emellett interaktív fazekas „élményműhelybe” is be lehet tekinteni, ugyanakkor idegenvezetős túrákat is szerveznek a Sószorosban, a Csiga-dombon és a gyógyiszapfürdőhöz.

Az együttműködést nem volt egyszerű kialakítani a helyiekkel, hiszen csak akkor kezdték látni a kezdeményezés értelmét, amikor érezték a programok előnyeit. A kézművesek egyre inkább bekapcsolódnak a programokba, hiszen a turisták nemcsak a népi mesterségekkel ismerkednek, hanem gyakran vásárolnak is a portékákból, illetve rendelnek is személyre szabott tárgyakat. A programokra befizetett összegekből ők is részesülnek, így befektetett idejük akkor is kifizetődik, ha  a turistacsoportban nem akad vásárló.

Folyamatosan megújuló kínálat

„Az ötletekből nem fogyunk ki, mindig van új program a tarsolyban. Idén árcsói kincsvadászatra is várjuk a vendégeket, melynek keretében egy térkép alapján önállóan kell felfedezniük hat érdekes helyet, a sikeres kincsvadászok pedig ajándékban is részesülnek” – ecsetelte az újdonságot Pál Zoltán. Egy másik újítás a szombati kóstolók bevezetése: ekkor a Sóvidék hagyományos ízeit mutatják be a vendégeknek. Sajtokkal, mézekkel, lekvárokkal, szörpökkel, pálinkákkal és ásványvizekkel ismerkedhetnek meg a hazai és külföldi turisták. Emellett az érdeklődők hetente jelentkezhetnek kalondai sétára, bejárhatják a fenyőkúti tőzegláp tanösvényét, a lovas-szekeres körút alatt pedig a tanyavilágot ismerhetik meg. A Sóvidék egyediségét bemutató körutakra igény szerint három nyelven beszélő idegenvezetőket is biztosítanak a vendégek számára.

Jelenleg mintegy ezren vesznek részt évente az ökoturisztikai programokon, négy év munka eredményének köszönhetően. Rendszerint a nyári idény alatt Szováta és Székelyudvarhely környékén üdülő turisták kapcsolódnak be, de olykor látogatócsoportok, kiránduló osztályok is jelentkeznek. Az átutazó csoportok ritkábban állnak meg, hogy részt vegyenek az ilyen jellegű programokon.

„Tulajdonképpen a turisták nem belépőt fizetnek, hanem hozzájárulnak természeti kincseink védelméhez” – jelentette ki Pál Zoltán. A programokra befizetett hozzájárulásból egyrészt a kiépített turisztikai infrastruktúrákat tartják fenn, és ebből a keretből támogatják az élményeket biztosító helyieket.

Még sok a teendő

A szakértők szerint azonban még mindig túl kevés szállásadó, kevés turista ismeri az ökoturizmus fogalmát, ezért jár gyerekcipőben az udvarhelyszéki környezettudatos idegenforgalom. „Jelenleg inkább a szakemberek érdeklődnek a természetvédelmi területek iránt, emiatt a turisták többsége nem ismeri az ilyen jellegű látványosságokat. Az információ hiánya miatt az érdeklődés még mindig szerénynek nevezhető” – magyarázta Szederjesi Tamás, az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) udvarhelyszéki osztályának tagja. Hozzátette, a hétvégén lezajlótt ECO-EKE táborban tapasztalta, hogy a táborozó gyerekek többsége nem ismerte a Natura 2000-es területeket.

A szakember szerint a fejlődés mozgatóereje a nevelésben rejlik, elsőként a gyerekeket kéne tanítani környezettudatos viselkedésre. Ugyanakkor a felkészített túravezetők nemcsak a kicsiket, hanem az idősebbeket is átnevelhetik, ha bemutatják az állat- és növényvilágot, és megfelelő módon igazíthatják útba a turistákat. „Ha nem látogatjuk ezeket a területeket, akkor megvédeni sem lehet” – hívta fel a figyelmet Szederjesi.