Épített örökségünk és ami alatta volt

E hónap első napjaiban fogtak hozzá, és néhány hét alatt teljesen lebontották a Bethlen Gábor utcai épületet. Az ingatlant Ilyés Ferenc vállalkozó vette meg, a területre egy háromszintes, modern stílusjegyeket viselő építmény kerül majd. „Az alsó szinten üzlethelyiség lesz, az emelet rendeltetése egyelőre nem tisztázott. Mindenképpen arra törekszünk, hogy az építkezés okán bevezetett forgalomkorlátozást minél hamarabb feloldhassuk” – magyarázta a beruházó. Mint az a helyszínen kifüggesztett információs táblán (melyen mellesleg az új épület látványterve is megtekinthető) látható, a munkálatok teljes futamideje két év, a szerkezeti rész, illetve a homlokzat azonban három hónapon belül elkészül – biztosított Gál Győző, az építkezést kivitelező Triga Kft. ügyvezető igazgatója.

A régi épület lebontására azért volt szükség, mert a szakvéleményezés szerint az amúgy is gyenge minőségű alapozás az évek során elsalétromosodott, így az omlás veszélye is fennállt. „Az évek során kívül és belül is többször átalakították az épületet, mely nem is volt megfelelően karbantartva. A nem megfelelő szigetelés miatt az alap és a falak elsalétromosodtak, és kezdetek szétmállani. Bár a tőszomszédságban lévő banképület alapozásakor a ház alapját is megerősítették egyik oldalról, továbbra is veszélyes volt az épület” – magyarázta Farkas Domokos, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal főépítésze. A szakember elmondta: a beruházó minden szükséges engedéllyel rendelkezik az építkezés lebonyolításához.

„Tavaly augusztus 9-én hagyta jóvá a műemlékvédelmi bizottság az újraépítést, az építkezés a szakemberek előírásai szerint történik. Nem utolsósorban a helyi önkormányzat művelődési bizottságának beleegyezését is kértük az engedélyek kibocsátása előtt. A bizottság pedig megállapította, hogy a ház építészeti szempontból annyira nem jelentős, hogy a felújításhoz szükséges – mellesleg nem kis – összeget ráköltsék” – sorolta a főépítész.

Az említett Bethlen Gábor utcai épület egyébként nem minősült műemléknek – hisz ilyen Udvarhelyen csupán kettő van, a Székely Támadt-vár és a Jézus-kápolna –, viszont műemlékvédelmi zónában helyezkedett el. „Az új épületnek teljesen bele kell illeszkednie az utcaképbe, az építkezési engedélyben részletesen kitérnek arra is, hogy milyen építkezési anyagokat lehet használni a munkálatok során” – fejtette ki Farkas Domokos, hozzáfűzve: reménykedik, hogy a végeredmény mutatós lesz.

A Bethlen Gábor utca ezen szakasza, illetve a Villanytelep utca a valamikori római kori fürdőváros területén húzódik, a Texal Fantázia textilüzlet építésekor ugyanis egy római kori épület falmaradványai kerültek felszínre. „Nem volt nagy kiterjedésű a fürdőváros, mintegy két-három házsornyi, viszont ezen a területen még nem volt régészeti feltárás” – mondta el Nyárádi Zsolt, a Haáz Rezső Múzeum régésze. Az említett terület régészeti szempontból védett, hisz a római kori mellett a középkori város is itt feküdt. „Magánterületről lévén szó, az építkezési engedély kibocsátása előtt lett volna szükség a régészeti felügyeletre, ezt azonban a múzeum nem, csak a tulajdonos vagy a polgármesteri hivatal kezdeményezheti” – tette hozzá.

Mivel újraalapozásra is szükség van, az ingatlanon négy méter mély vermet ástak ki – mondta el Gál Győző, megjegyezve: semmilyen régészeti szempontból jelentős tárgyra nem találtak. Nyárádi úgy véli, hogy mivel a Márton Áron téren megnyitott szelvényekben körülbelül 1,2 méter mélyen találtak rá a római kori járófelületre, feltételezhető, hogy a Bethlen Gábor utcai munkálatok során mind a középkori, mind a római kori rétegeket érintették a kivitelezők.

Az új általános rendezési terv (PUG) előkészítésekor, mintegy másfél éve a polgármesteri hivatal urbanisztikai osztálya felkérte a múzeum szakembereit a város régészeti lelőhelyeinek pontos feltérképezésére. Az így kapott részletes jelentés bekerül majd a PUG-ba, de időközben is figyelembe veszik a szakvéleményezést minden építkezési engedély kibocsátása előtt – szögezte le Farkas Domokos.