Drágulást hozott a tyúkjólét

1999-től érvényes az az uniós irányelv, mely szerint a 350-nél több tyúkot tartó telepeken csak nagyobb, tágasabb ketrecekben lehet tartani a tojóállatokat. A köznyelvben elhíresült „EU-normás tyúkketreceknek” minimum 750 cm2 kell legyen az alapfelületük, valamint fészekkel és ülőkével is el kell látni azokat, továbbá gondoskodni kell az állatok megfelelő itatásáról, illetve arról, hogy korlátlanul hozzáférhető legyen a tyúkonként minimum 12 cm hosszúságú etetővályú. Az előíráshoz még fel nem zárkózott 14 tagállamnak, köztük Romániának is 2011. december 31-éig adott haladékot az Európai Bizottság és az uniós agrárminiszterek. Ennek értelmében tehát idén január 1-jétől azon, hármas kóddal ellátott tojásokat, amelyek nem felelnek meg az előírásnak, csak a tagállamon belül, csupán ipari felhasználásra lehet árusítani.

Nem az európai normának megfelelő tyúkketrecek miatt drágult meg a tojás, hanem mert a közel egymilliárd euró értékű romániai tojáspiacot nemcsak hazai, hanem jelentős mértékben import-, főként lengyel tojás teszi ki. Az országban naponta 10 millió tojásra lenne szükség, ennek csupán 30 százaléka származik a belföldi termelőktől. Így azok a külföldi termelők, akik nem tudták időben modernizálni felszerelésüket, nem szállíthatják külföldre a tojást. Nem csak Romániába nem tudnak beáramlani a tojásszállítmányok, Európa-szerte tojáshiány van – magyarázta Ivácson Pál, a gyergyószentmiklósi szárnyasneveléssel és tojástermeléssel foglalkozó Import-Export Pal-Mar Kft. cégvezetője. Ivácson azt is hozzátette, természetesen a kereslet megnövekedésével minden tojástermelő megemelte árait. A hozzávetőleg 87.000 tyúkot tartó gyergyói farmon havonta több mint 2 millió 400 ezer tojást termelnek, kifejezetten belföldi értékesítésre. – Míg két évvel ezelőtt veszteségesen, 15 baniért árultuk a tojást, holott előállítása 25 baniba került, most, ha a technológiai újítások költségét nem számítjuk bele, 25 bani a tojás termelői és átlagban 50 bani az értékesítési ára – matematikázott a vállalkozó. Egyébként a gyergyószentmiklósi tojásfarmon már 2010–2011-ben az európai előírásoknak megfelelő ketrecekre cserélték a régieket, tehát a vállalkozást nem érte meglepetésként a határidő kiszabása.

Kedden délelőtt átlagban 1 lej 20 baniért lehetett házi tojást vásárolni a székelyudvarhelyi piacon, Deák Margit udvarhelyi árus szerint azonban a vidéki piacozók olcsóbban, 1 lejért kínálták azt. – Októberben még 80 baniban adtam a tojás darabját, de mióta megdrágult a boltokban, én is felvittem az árát. A falusi árusoknál lehet most már csak ennél olcsóbban házi tojást venni: ők nem mindig tudják, hogy itt Udvarhelyen mi az árfolyam – magyarázta. Málnási Ágnes székelyudvarhelyi lakos is 1 lej 20 banit kért a tojás darabjáért, a kofa az átlagban 65 grammos tojásokat még a drágítás előtt sem adta 85 bani alatt. Vass Menyhárt oroszhegyi árus szerint viszont a házi tojás darabja nem ér 1 lejnél többet, hisz így is nehéz értékesíteni. – Nem drágíthatok, hisz így is alig akad vásárló, főként, hogy a bolti tojás rendszerint olcsóbb – magyarázta a férfi.

A vásártéri tojásos boltban már 85 baniért kínálják a gyergyói termelőtől származó tojás darabját, holott tavaly itt is jóval olcsóbb, 50 bani volt az átlagár. – Kevés százalékkal dolgozunk, ezért tudjuk tartani az egy lej alatti árat, viszont a tavalyi 1000–1200, naponta eladott tojáshoz képest most körülbelül 600 darabot értékesítünk naponta – mondta Nagy Gizella elárusító, majd hozzátette, gyakran előfordul, hogy a vásárló csupán egy darab, az aznapi főzéshez szükséges tojást vesz.

A tojás drágulása miatt termékeit drágítani kényszerül a székelyudvarhelyi Alicof-Boróka cukrászlabor is. – A termékek 80 százalékának elkészítéséhez használunk tojást, tehát amennyiben a jelenlegi szinten marad a tojás ára, hamarosan körülbelül 20 százalékkal kellene emelnünk az árakat – avatott be Bokor Béla ügyvezető. A cég hetente körülbelül 900–1200 tojást használ fel, melyet egy udvarhelyi nagykereskedésnél szereznek be.

Nem drágítja viszont termékeit a Frieske Pan cukrászlabor, Băcesu Piroska ügyvezető portálunknak elmondta: reményei szerint hamarosan normalizálódik a tojás ára. – Gyergyószentmiklósi termelőtől vásároljuk a tojást, hetente körülbelül 10.000 darabot, melyet termékeink 90 százalékának elkészítésénél használunk: a reggel sütött kenyereken kívül az összes tészta lapja és a krémek jelentős része is ebből készül – fejtette ki a cégvezető.

Végezetül Ivácson Pál hozzáfűzte, téves az elképzelés, miszerint az uniós normarendszer bevezetésével változik a tojások kódozása. – Nullás számmal azokat a tojásokat látják el, melyek olyan tojóktól származnak, amelyeket ökotakarmánnyal etetnek. Mellesleg véleményem szerint ilyen manapság nem is létezi. Egyes kódot kapnak a háztáji gazdaságokból, míg kettest a farmokról, viszont szabadtartásban nevelt tojóktól származó tojások. Az modern, uniós normáknak megfelelő ketrecekben nevelt tyúkok tojásai pedig hármas számot kapnak – fejtette ki a vállalkozó.
A tojás ára előreláthatón a következő hónapban tovább fog emelkedni, holott az uniós előíráshoz még fel nem zárkózott termelők újabb haladékot kaptak: több mint négy hónap áll rendelkezésükre, tehát 2012. július 31-éig kell a régieket új, uniós normáknak megfelelő „komfortos” tyúkketrecekre cserélniük.