Csökkent a vásárlási kedv

Ezúttal negyvennyolc vásáros kínálta portékáit a Városháza téren felsorakoztatott zöld sátrakban, a helyszűke miatt a tizenhat részvevő kézműves egy-egy standon osztozkodott. Mircse Anna szerint gyenge volt az áprilisi vásár, hisz az emberek többnyire nézelődtek, de nem vásároltak. A nemezeléssel foglalkozó hölgy termékei egyébként igen népszerűek, a kézműves a különböző dekorációs és viseleti tárgyak mellett nemezszappant is készít. „A szappandarabokra nemezeltem gyapjút, amelynek kettős funkciója van: remekül habzik tőle a szappan, és a nemezréteg bőrradírozóként is használható” – mesélte.

Mircse Anna standjával szemben állt Csáka Lajos csíkszeredai hentesmester húspultja, melyen takarosan sorakoztak a különböző házikolbászok, füstölt és főtt sonkák, oldalasok és a szép húsos szalonna. A pult mögött két elárusító sürgölődött, megítélésük szerint csak jó közepes volt az aznapi vásár. „Rendszeresen részt veszünk a csíkszeredai és az udvarhelyi vásáron is, hisz a kistermelőknek az ilyen lehetőségeket mind meg kell ragadniuk. Reményeink szerint hamarosan Kézdivásárhelyen is megrendezik az első havi vásárt” – magyarázták. Csáka Lajos már tizennégy éve dolgozik a húsiparban, eleinte saját nevelésű sertésből készítette termékeit, azonban a kereslet növekedésével felhagyott az állattenyésztéssel. „Kapacitásom már nincs arra, hogy a disznókat magam neveljem, viszont arra figyelünk, hogy kifejezetten belföldi származású húst vásároljunk fel. Hústermékeink kiváltképpen azért népszerűek, mert a készítésnél semmilyen mesterséges anyagot nem használunk, csak fokhagymát, sót, borsot, bazsalikomot és köményt” – avatott be a részletekbe a hentesmester, aki kifejezetten a fiataloknak ajánlotta a köményes kolbász, mert abban nincs fokhagyma, így „szabad a csókolózás utána”, tette hozzá mosolyogva.

A rugonfalvi Vári Zsuzsa standjánál is inkább csak nézelődni álltak meg az udvarhelyiek. „Vadgyümölcsökben és gyógynövényekben nagyon gazdag Rugonfalva környéke, ezeket magam gyűjtöm, szárítom, befőzöm vagy aszalom” – mesélte. A különböző fűszernövények és gyógyteakeverékek mellett többféle gyümölcstea-keverék és aszalt gyümölcs sorakozott az asztalon, illetve a vackorból és vadalmából készített kompótok, melyeket húsos ételek mellé ajánlott Vári Zsuzsa. „Medvehagymát is hoztunk, frissen és szárítva, illetve pép formájában eltéve, melyet levesekhez, köretekhez, főként spenótfőzelékhez szokás hozzáadni” – tette hozzá. Kuriózumnak számított a zsiványpálcára húzott aszalt almaszeletek szárított dióval, azaz ún. Ruzsi-pálcika. „Sajnos a mai gyerekek nem ismerik az aszalt gyümölcsöket, helyettük inkább a cukros édességeket szeretik” – mondta a vásáros.

A következő, május 25-én tartandó hagyományos helyi termékek vásárának helyszíne egyelőre nem tisztázott: amennyiben időben befejeződik a Márton Áron tér felújítása, a rendezvény visszaköltözik eredeti helyszínére, ellenkező esetben ismét a városháza előtti teret népesítik be a vásárosok.