Betiltanák az autóstopot

Ezertől ötezer lejig terjedő pénzbírsággal sújtanák mindazokat, akik engedély nélkül végeznek személyszállítást, alkalmi utasokat véve fel – az erre vonatkozó törvénytervezetet kilenc hónap után keddi ülésén fogadta el a kormány, a jogszabály-módosítási javaslat így a parlament elé került. A 2003-as taxistörvényt módosító javaslatot a miniszterek közül sem mindenki tartja helyesnek, az érintettekhez hasonlóan: annak ellenére, hogy a rendelkezést elsősorban a feketén fuvarozók megfékezése céljából dolgozták ki, az a stopposokra, illetve az őket felvevőkre is lesújtana.

Célkeresztben a közúti cápák

Ambrus István, a Stoppoljonline elnevezésű útitárskereső portál tulajdonosa lapunknak elmondta: optimista a jogszabály-módosítással kapcsolatban, ugyanis annak elsődleges célját a „közúti cápák”, vagyis az illegális személyszállítók tevékenységének megfékezésében látja. Véleménye szerint tehát azoknak van félnivalójuk, akik haszonszerzés vagy megélhetés céljából szállítanak utasokat engedély, illetve a jövedelmük után történő adózás nélkül. Tapasztalatai szerint egyebek mellett Kolozsváron is számos olyan sofőr van, aki kisbusszal beáll egy-egy megállóba, utasokat toboroz, majd engedély nélkül fuvarozza őket a környező településekre – mint azt több, Székelyföldön működő autóbusz-vállalat vezetője megerősítette, vidékünkön is tapasztalható hasonló jelenség.

Többen kiemelték Marosvásárhely környékét, illetve a Balánbánya és Csíkszereda közti szakaszt, amelyen szintén jelen vannak a közúti cápák. Mint arra Fancsali Péter, az egyik udvarhelyszéki busztársaság igazgatója rámutatott, Udvarhelyszéken is létezik a jelenség, egyesek azonban nem csupán belföldre, hanem külföldre is szállítanak utasokat ily módon. A törvénytervezet és a buszvállalatok vezetői szerint a feketézők bevételkiesést okoznak, illetve előnytelen konkurenciát jelentenek az engedéllyel rendelkező utasszállítóknak, tevékenységük az adó be nem fizetése miatt hátrányosan érinti az állami költségvetést is.

Áldozatok a stopposok, autósok

A Stoppoljonline tulajdonosa azonban elmondta: jogi lépéseket fontolgatnak annak érdekében, hogy az illetékesek pontosítsák a törvénytervezet szövegét, ugyanis az a mostani formájában a stoppolást is betiltaná, amely lépés szerinte nem helyes és nem is működőképes. Hozzáfűzte: véleménye szerint ezt az utazási formát inkább támogatni kellene, semmint betiltani, ugyanis ez a társadalomban elfogadott és az emberek számára hasznos, a szokásjog alapján pedig épp az ilyen tevékenységeket hivatott törvénybe foglalni. Kiemelte, az emberek jó része azért stoppol, mert a közlekedési infrastruktúra nincs kiépítve: az útitárskereső portál havi 10-12 ezer látogatójának jelentős hányada a Kolozsvár–Székelyföld útvonalon keres fuvart, ugyanis ezen a részen nem igazán üzemeltetnek stabil autóbusz- vagy vonatjáratot – emiatt ő is szorult már arra kevéssel karácsony előtt, hogy interneten stoppoljon.

Nagyvárad, illetve Szatmárnémeti környékéről – ahová a kincses városból rendszeres járatok indulnak – kevesebben veszik igénybe a portál nyújtotta lehetőségeket. Ambrus rávilágított: honlapjuk immár négy éve működik, és még egyetlen utasszállító vállalattól sem kaptak arra vonatkozó jelzést, hogy bevételkiesést okozott volna nekik. S mivel a portálon – akárcsak a közösségi oldalakon – a sofőrök és utasok előre megbeszélik a fuvart, illetve az útiköltséget, nehéz meghatározni, ki számít stopposnak: Ambrus véleménye szerint az semmiképp sem lehet büntetendő, ha egy sofőr segít valakinek hazajutni, annál is inkább, mert az útiköltség kifizetése nem juttatja nyereséghez az illetőt.

Szűkösek a lehetőségek

A sofőrök jó része nem kér el pénzt a fuvarért, sokan vissza is utasítják azt – osztotta meg tapasztalatait Olti Erika székelyudvarhelyi diák, aki Csíkszeredába ingázik, és rendszeresen stoppol. Mint elmondta, a stoppoláshoz nagyon pozitív és meglehetősen negatív élményei is fűződnek, nagyrészt azonban jóindulatú autósokkal találkozott. Legfőképp azért választja ezt az utazási formát, mert az autóbuszjáratok számára nem megfelelő időpontban közlekednek, ezenkívül elég drága a jegy, így azt sok diák nem engedheti meg magának – a tömegközlekedési járműveken utazni is eléggé kényelmetlen, hiszen télen nagyon hidegek, nyáron pedig nagy a hőség rajtuk. Meglátásai szerint akadnak olyanok is, akik azért kényszerülnek stoppolni, mert nem fértek fel a buszra vagy lekésték azt.

Az Udvarhely–Csíkszereda útvonal egyébként eléggé forgalmas, könnyű itt alkalmi fuvart találni – a diák szerint szinte minden faluban stoppolnak huszonöt év alattiak, illetve ötven év fölöttiek. A törvénytervezetben foglaltak betartását nem is igazán lehetne nyomon követni: aki ezután is stoppolni akar, meg tudja oldani – fogalmazott.

Nem terveznek változást

Fancsali Péter, az egyik kül- és belföldi járatokat is üzemeltető udvarhelyszéki busztársaság igazgatója elmondta: egyelőre nem terveznek Kolozsvárra rendszeres járatot, ugyanis annak forgalma eléggé esetleges lenne, és utas nélkül is el kellene indulnia – véleménye szerint a stoppolás is felelőssé tehető azért, ha nem kifizetődő állandó járatot fenntartani. Az igazgató úgy véli, a Kolozsváron áthaladó külföldi járatokkal egyelőre meg lehet oldani az oda- és hazautazást, ám ha később igény mutatkozik rendszeres járatra, nem zárkóznak el tőle.