Az elveszett levél

A Székely Nemzeti Tanács február 12-én tett felhívása szerint kérik láthatóvá tenni a nagyvilág számára, hogy a székely falvak és városok egységes akarattal egyetlen, de különálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni. Ez a közigazgatási egység viselje a Székelyföld nevet, továbbá egy szerves törvény szavatolja számára az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett a magyar is legyen hivatalos nyelv – áll a dokumentumban. A felhívás nyomán két hónapja érdeklődtünk az udvarhelyszéki településvezetőktől, hogy értesültek-e az SZNT kezdeményezéséről, illetve a helyi önkormányzati testületek elé terjesztik-e a határozattervezetet. Az ügy azóta stagnál, hisz a településvezetők állítása szerint az SZNT felhívása azóta sem érkezett meg a helyi polgármesteri hivatalokhoz.

Nincs levél, nincs napirendi ügy

„Ismerjük a dokumentum tartalmát, de a hivatalos felkérést még nem kaptuk meg. Amint ez megérkezik, az önkormányzati képviselő-testület elé terjesztjük, ők majd döntenek arról, hogy elfogadják-e vagy sem” – mondta Rafai Emil, Székelykeresztúr polgármestere. Az elöljáró hozzátette, soros ülését jövő héten tartja a testület, és mivel a napirend már összeállt, minden bizonnyal utólag nem módosítanak rajta. Szentegyháza városvezetője sem kapta meg a felhívást, Rusz Sándor szerint amint megérkezik a dokumentum, a hivatal jogászai áttekintik, és amennyiben jogi szempontból rendben találják, napirendre tűzik a határozattervezetet. A székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal sajtóosztályán sem találták nyomát az SZNT felhívásának, a májusi önkormányzati ülésen feltehetően itt sem kerül napirendre az ügy.

SZNT: jó lenne Brüsszelig vinni a határozatokat

„Az SZNT központi irodája továbbította a felhívást a mintegy másfél száz Székelyföldi önkormányzatnak, de az udvarhelyszéki szervezet nevében magam is elküldtem azt az RMDSZ széki szervezetének, azzal a kéréssel, hogy juttassák el a helyi önkormányzatokhoz, polgármesteri hivatalokhoz” – mondta el Thamó Csaba, a Székely Nemzeti Tanács széki szervezetének elnöke. Mint hozzátette, a felhívás megfogalmazói ismételten azt hangsúlyozzák, hogy az RMDSZ-é a nagy felelősség ebben a kérdésben, hiszen az ő önkormányzati tisztségviselői alkotják a többséget Székelyföld legtöbb önkormányzatában. „Fontosnak tartanánk, hogy a május 25-ei európai parlamenti választásokat követően székelyföldi képviselőink magukkal vihessék Brüsszelbe az elfogadott tanácsi határozatokat, ezáltal nyomatékosítva, hogy a székely emberek akarata egységes” – magyarázta Thamó.

RMDSZ: ellentmondásos a tartalom

Az udvarhelyszéki önkormányzatoknál ismerik a dokumentum tartalmát, mely az RMDSZ álláspontja szerint ellentmondásos – nyilatkozta Bíró Barna Botond, a Szövetség széki szervezetének ügyvezetője. „A székelyföldi önrendelkezésre vonatkozó szerves törvényt csak a parlament fogadhatja el, ezért nem hatékony, hogy azt helyi szinten, az önkormányzatok is tanácsi határozatba fogalmazzák. Nem ez a legjobb módszer a jég megtörésére” – véli az illetékes. Összevetésképpen megemlítette az RMDSZ tavaly év végi kezdeményezését, melyben a Hargita, Kovászna és Maros megyékben kialakítandó önálló fejlesztési régió létrehozását szorgalmazták. „Az első elképzelés szerint a népszavazás kiírására vonatkozó tanácsi határozatokat a helyi önkormányzatoknak kellett volna elfogadniuk, végül az a döntés született, hogy a megyei tanácsok tűzik azt napirendre. Hargita Megye Tanácsa el is fogadta a határozatot, melyet azonban megtámadott a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal, így a népszavazást nem lehetett kiírni” – tette hozzá.