Ahol a vendégek dolgoztak

Múlt héten Hargita, azelőtt pedig Maros megyei gazdaságokban szorgoskodtak a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA 2011 óta évente megszervezendő programjának idei részvevői. A szabályok szerint 18 és 35 év közötti magyarországi városi fiatalok pályázat útján válhatnak „vidékkalandorokká”: a nyertesek választás szerint magyarországi vagy székelyföldi gazdaságban tölthetnek el egy-egy hetet, ez idő alatt aktívan bekapcsolódva a vidéki életbe, a mezőgazdasági és más tevékenységekbe, ízelítőt kapva a helyi életérzésből, kultúrából. Hargita megyébe augusztus 3-án, vasárnap érkeztek meg a legkülönfélébb foglalkozású önkéntesek – volt köztük rendőrségi alkalmazott, teológus- vagy gyógytornászhallgató, kormánytisztviselő, de a Walt Disney budapesti irodájának projektmenedzsere is csatlakozott –, akik múlt szombaton tértek haza, bizonyára számos élménnyel. A részvevők jelentős hányada először járt Erdélyben, ám úgy fest, nem utoljára.

Agrármérnököt és gyógytornászt fogadtak

Udvarhelyszékről két gazda fogadott budapesti önkéntest: a homoródalmási Sándor Kálmán Huba Gálffy Eszter Zita gyógytornászhallgatót, míg a kobátfalvi Deák Dénes Naszádos Anna agrármérnököt látta vendégül, és tanítgatta mindennapi munkájára. Mint kiderült, a vendégek hatalmas lelkesedéssel vágtak bele a vidéki tennivalókba, számos tapasztalattal gazdagodtak, és meglehetősen nehéz szívvel térnek innen haza. Naszádos Anna elmondta, minden itt megélt élmény újdonság volt neki, annak ellenére, hogy a vidék nem teljesen ismeretlen terep számára, hiszen agrármérnökként számos alkalommal jelen volt terepgyakorlaton. Székelyföldön most járt először – a kobátfalvi levegő, a kora reggeli felkelés, illetve a fizikai munkavégzés ugyan kifárasztotta kissé, ám itt-tartózkodását szívesen meghosszabbította volna még egy-két héttel. Mint kiderült, vendéglátója, Deák Dénes nemcsak a munkára, hanem a kirándulásra és szórakozásra is szánt időt, így ellátogattak többek közt a Sóvidékre, Farkaslakára, a székelykeresztúri tejfeldolgozóba, valamint buliztak Székelyudvarhelyen, és szerveztek medvelest.

Azonos érdeklődési kör

Anna a napi munkák jó részébe betekintést nyert: a mezei tennivalóktól a villanypásztorozásig, a tehénfejéstől a sajtkészítésig és a birkanyírásig mindent kipróbált – nem mellesleg jó pár székely kifejezést tanult meg túl rövidnek vélt ittléte alatt. Mivel azonos területen dolgoznak – Anna a mezőgazdaság elméleti, Dénes a gyakorlati részén –, bőven akadt közös téma, s még gondolkodásmódjuk is hasonló volt. Összehasonlítva a magyarországi és székelyföldi mezőgazdasági életet, elmondható, hogy kint átlagban véve elterjedtebb az intenzív gazdálkodás, illetve a nagytáblás mezőgazdaság, a kisebb gazdaságok működését a régió és az anyagi helyzet határozza meg, mint bármely más országban. A gazdák azonban általában nyitottabbak az új ötletek, technológiák alkalmazására, mint Székelyföldön – tette hozzá Dénes, kiemelve, hogy az itteniek jórészt az évtizedes tapasztalatokra, régi hagyományokra alapozva végzik munkájukat, és nehezebben nyitnak az attól eltérő módszerek felé. Dénes például agrármérnöki doktori diplomáját saját földjén végzett kísérletekkel szerezte meg: a különféle takarmánynövények minél költséghatékonyabb termesztési módját keresték, ennek érdekében négy éven át különböző arányban ültetett pillangósokat és fűféléket, azokat pedig többféle dózisban trágyázta és trágyalevezte, vizsgálva a hatásokat. A cél a hatékony tejtermelés technológiájának kifejlesztése volt, vegyi anyagok használata nélkül – a kikísérletezett új módszert beépítette gazdaságába, a többi gazda azonban kevéssé nyitott az újításra.

Sajtkészítő-tanfolyam néhány napban

Homoródalmáson is izgalmasan zajlott az élet az elmúlt héten: Gálffy Eszter Zita a mezei munkák mellett az állattartás, illetve a sajtkészítés mikéntjeibe nyert betekintést – vendéglátója, Sándor Kálmán Huba főként ezzel foglalkozik. A gyógytornászhallgató jócskán elsajátította az alapokat, parenyicát is készített már – a tanultakat otthon hasznosítja, hiszen tervei szerint készít majd családjának házi sajtot. Mint elmondta, sajnálja, hogy csak ilyen rövid időt tölthetett Almáson, de mindenképp szeretne visszajönni Székelyföldre. Egyszer már járt itt, ám akkor csak kirándulóként, most pedig sokkal jobban beleláthatott az itteni életbe. Könnyebb beleszokni az itteni életbe, mint visszaszokni az otthoniba – fogalmazott. A mezőgazdasági munkák nem állnak távol tőle, hiszen gyerekkorában rendszeresen ellátogatott vidékre, ahol kivehette részét a tennivalókból.